ZETApress

A Rotary Irodalmi Díj 2010-es nyertese a Szentek hárfája című regény (Magvető Könyvkiadó, 2010), írója: Szilasi László ? tudtuk meg tegnap este a Duna TV élő adásában.

A szeptember végi Kívánságkosárban bemutatott másik két mű, Ferencz Győző: Szakadás című verseskötete és Garaczi László: Arc és hátraarc című regénye a RID Alapítvány elismerését, és a támogatók által felajánlott jutalmakat kapták.

A Szentek hárfája mellett a sokrétegű nyelvi igényesség, a cselekmény jól bonyolított szerkezete döntött, amely élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A korábban inkább irodalomtörténészként ismert szerző lényegében első szépirodalmi művével talán Szerb Antalt, vagy Umberto Ecot juttathatja eszünkbe. Szerb Antal már ismert irodalomtörténészként jelentette meg első regényét, a Pendragon legendát; s a tudós nyelvész professzor Umberto Eco A rózsa nevét. Reméljük, hogy a RID, mint Szilasi László első jelentős irodalmi díja, nagy ívű pályát támogat.

Egy jelentős regény révén új város került föl a magyar irodalom térképére: Békéscsaba ? Haragos (Árpádharagos) néven. A város történetének időbeli metszetei egy bűnügyi történet ?melléktermékeként? tárulnak fel, de bizonyos értelemben a bűnügy is csak ürügy, forma a haragosi világ gazdag tenyészetének bemutatására. A történet: 1924 karácsonyán a haragosi nagytemplomban a város szemeláttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik, tetézve azzal, hogy a helyszínről az áldozat is és a gyilkos is rejtélyes módon eltűnik.

A több lépcsős nyomozás története a könyv, de a nyomozás csak ?sorvezető?, bár logikája, agyafúrtsága nagyon is kielégíti a krimi-olvasót. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. Természetesen ahány idősík, ahány elbeszélő, annyi történet. A befejezés már az irracionalitásba hajlik, azt illusztrálva, hogy a történet idővel, sok elmesélés által végül legendásodik, mitologizálódik, eljutunk oda, ahol már minden lehetséges.

Az elmúlt 12 hónapban megjelent több száz műcím közül a 7 tagú zsűri 31 művet elemzett részletesen. A 31 műből ? amint ezt már nyilvánosságra hoztuk ? egy-egy zsűritag az alábbiakat tartotta a legjobbnak: Dávidházi Péter: Menj vándor című tanulmánykötetét; Ferencz Győző: Szakadás című verseskötetét; Garaczi László: Arc és hátraarc című regényét; Juhász Ferenc: A gyerekkor csontváza című verseskötetét; Szilasi László: Szentek hárfája című regényét; Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerda című esszékötetét és Vörös István: Ördögszáj című drámakötetét.

A hét legjobbnak ítélt ötpontos mű mellett minden zsűritag értékelt még 4-4 könyvet, 1-től 4-ig pontozva azokat. Az így kapott segédpontok összeadásával alakult ki a 3 díjra javasolt mű: Ferencz Győző: Szakadás című verseskötete, Garaczi László: Arc és hátraarc című regénye és Szilasi László: Szentek hárfája című regénye.

Minthogy a három díjra jelölt mű között ? az eddig tapasztaltaktól eltérően ? minimális különbség volt a zsűri értékelésében, ezért a meggyőző sorrend kialakítása érdekében a Kuratórium tagjainak borítékolt értékelését is figyelembe kellett vennünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy ezek után sem változott az eredeti sorrend; vagyis a kurátorok titkos szavazatai megerősítették a zsűri ítéletét ? tudatta Sumonyi Zoltán, a RID Kuratórium elnöke. A fotón ? balról jobbra ? Szilasi László, a RID 2010 mű szerzője; Sumonyi Zoltán, a RID Kuratórium elnöke és Kercsmár András, a Rotary Magyarország kormányzója láthatók.