ZETApress

hírportál

Évszázados utasszállítás

Egy 1906-ban gyártott ACSEV szerelvénnyel utazhattak a BKV Zrt. szombati, 120 éves a Budapesti Helyi Érdekű Vasút címet viselő családi rendezvényének résztvevői. A vonat ? amely egyike volt annak a 36 db járműnek, amelyek először közlekedtek belső égésű motorkocsikkal Magyarországon ? az Arad Csanádi Egyesült Vasutak tulajdonát képezte, majd később a MÁV-hoz került, tudtuk meg Sajtóirodájuktól.

Átalakítása után a Budapestre szállított néhány volt ACSEV kocsi az 1959. december 20-án megnyitott Csepel ? Csillagtelep HÉV-vonalon közlekedett. A motorkocsik 1965. november 28-ig szállították az utasokat. 20 évvel a MÁV előtt már belső égésű motorkocsik készültek az ACsEV-nél. A MÁV-ot is megelőzve első ízben működtettek belső égésű motorkocsikat Magyarországon. Az aradi Weitzer gyár által ACsEV-nek gyártott vonatok 1959-ben kerültek az akkori budapesti HÉV-üzemeltetőhöz, a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasút) társasághoz. Az augusztus 11-én, egy napra újra a közösségi közlekedés szolgálatába állított vonat a BKV Zrt. szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumában látható.

120 éves a Budapesti Helyi Érdekű Vasút

Az első helyi érdekű vasútvonal építéséről 1882. április 4-én született döntés. Ennek értelmében 1887. augusztus 7-én, azaz 120 éve indult el a forgalom a Közvágóhíd ? Soroksár vonalszakaszon. Az évforduló alkalmából várta a BKV Zrt. szombaton az érdeklődőket családi programjára a Művészetek Palotája elé.

A helyi érdekű vasutakat a XIX. század robbanásszerű iparosodása és az ezzel járó városiasodás hívta életre, hogy a városkörnyéki települések személyforgalmát és áruszállítását elősegítse. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) a főváros-környéki közlekedés fejlesztésének érdekében már az 1880-as évek elején határozott a városkörnyéki vasúti hálózat kiépítéséről. A nyolcvanas évek során számos törvény, különféle engedélyezési okiratok írták elő a vasútvonal-építés feltételeit.

Történelmi áttekintés

Az első helyiérdekű vonal építéséről a BKVT 1882. április 4-ei közgyűlésén született döntés. Ennek értelmében a Közvágóhíd ? Soroksár vonalszakaszon 1887. augusztus 7-én indult el a forgalom. A vonal meghosszabbításaként még november 24-én a Soroksár ? Dunaharaszti vonal is megnyílt. A vonatokat kürtjelzéssel indították. 1888-ban, az első teljes üzletévben átlagosan 8 mozdony és 18 személykocsi bonyolította le a forgalmat a vonalon. Még ugyanebben az évben átadták a Kerepesi út ? Cinkota vonalszakaszt (július 20.), majd a Filatorigát ? Szentendre vonalat (augusztus 17.). A következő évben, 1889. december 28-án a BKVT leányvállalataként létrejött a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV). A vasút-politikai elképzelések formálódása közepette a Haraszti Ráckevei Vasút (HRV) is vonalépítési engedélyt kapott.

Az I. Világháború előtt folytatódott a helyi érdekű vasúti vonalak fejlesztése és kiépítése. Ezek közül az egyik legfontosabb változás volt, amikor a Közvágóhíd és Erzsébetfalva között engedélyezték a villamos vontatás bevezetését 1905. tavaszán. 1913-ban vágánykapcsolatot hoztak létre a Budapest-Újpest-Rákospalotai Közúti Vasút (BURV) hálózatával is. Újabb vonalbővítésekre került sor a csepeli, óbudai területek iparosodásával. A századfordulón megépült a Gellért tértől a Fehérvári út felől Budafokon átvezető, és Budafok-Háros MÁV-állomásig vezető új vonal is. A szállított utasok száma 1910-ben már a nyolc és félmilliót is meghaladta.

Az első világháborút követő gazdasági nehézségek nem tettek lehetővé látványos vonalépítéseket, de megkezdődött a pályák, járművek, valamint az áramellátás korszerűsítése. A második világháború alatt keletkezett óriási károk helyreállítása nagy nehézségek árán és csak fokozatosan valósulhatott meg. A BSZKRT államosítása révén az 1949. október 1-jén alakult Fővárosi Helyi Érdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV) látta el a helyi érdekű vasutak üzemeltetését. A vállalatot 1952. január 1-jén beolvasztották a MÁV-ba. 1958-ban a szerelvények a Budapesti Helyi Érdekű Vasút tulajdonába mentek át.

Budapest Főváros tanácsa 1968. január 1-jével, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Fővárosi Hajózási Vállalat, valamint a BHÉV összevonásával létrehozta a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV). Ezzel új, integrált közlekedési társaság született meg. Az utolsó favázas pótkocsit 1972-ban, az utolsó kéttengelyes pótkocsit 1978-ban vonták ki a forgalomból. 1975-ben egy nyári munkanapon mintegy 154 vonatpár közlekedett. A BKV Zrt. idei HÉV-járműállománya 98 kocsis motorvonatból áll. Munkanapokon 857 db vonat közlekedik, a felszálló utasok száma 219 ezer fő.

Szóljon hozzá!