ZETApress

Karikó Orsolya nagykőrösi cukrász Huncut szilva hercege című munkája lett idén Magyarország tortája, a szegedi Gyuris László: Nagyi kedvence fantázia-nevű süteménye pedig Magyarország cukormentes tortája címet nyerte el – tudtuk meg délben a vadászteremi díjátadón, ahol Katona Lucia fényképezett.

Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke a 16. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny győzteséről elmondta: az egri vörösbor és a szilva ízének harmonikus párosítása jellemzi Karikó Orsolya, a nagykőrösi Vanília & Gelarto Kézműves Cukrászat cukrásza süteményét. 2. helyezett a szigetszentmiklósi Levendula és Kert Cukrászdából a Lakatos Pál által készített Kék kötény kincse nevű torta lett, a 3. helyen pedig a budapesti Major Cukrászdából Szivós Zita: Évszakok nevű tortája végzett.

Nádori László, a Magyarország cukormentes tortája verseny zsűrijének elnöke közölte: Gyuris László, a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház cukrászmestere alkotásában megjelenik a málnavelő, a fehércsokis pisztácia ropogós, a mascarpone mousse hibiszkusz virággal és csipkebogyó velővel, a piskóta pedig nem tartalmaz gabonalisztet. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által 11. alkalommal meghirdetett versenyben a 2. helyezett Sztaracsek Ádám és Szirmai Péter lett a komáromi Jánoska Cukrászdából Csokoládé királyfi nevű alkotásukkal, míg a 3. Sabján Adrienn, a Cake to go Budapest cukrásza: Epres túrógombóc nevű tortája lett.

A szervezők tájékoztatása szerint a tortákat augusztus 19-től lehet megkóstolni a Magyar Ízek Utcájában, a Várkert Bazárban, és országszerte több száz cukrászdában. Az árusító cukrászdák listáját augusztus 16-tól idekattintva lehet megtalálni. A torták minőségének védelme érdekében az idei évben is csak az év végétől lesznek nyilvánosak a receptek, addig csak az ipartestület tagjai készíthetik.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke bemutatta a díjazott Szent István-napi kenyereket. A két kategóriában meghirdetett verseny nyertese a Szent István-napi kenyerek közül a balmazújvárosi Balmaz Sütöde Kft. gulyáskenyere, az innovatív kenyerek közül pedig a mórahalmi Varga Pékség ásotthalmi üzemében készült batátás kenyere lett.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a díjak átadása után megjegyezte: a történelmi aszály ellenére is Magyarország élelmiszer-biztonsága – beleértve a gabonaellátást is – biztosított!

Négy napig ünneplünk

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények már fesztiválként értelmezhetők – mondta az államtitkár. Tavaly a koronavírus-járvány hulláma utáni felszabadultság tükröződött az államalapítás ünnepe köré szervezett rendezvények látogatottságán. Több mint kétmillióan keresték fel a programsorozat helyszíneit és több mint félmillióan érkeztek a tűzijátékra – emlékeztetett.

A nemzeti összetartozás tudata, az egymásra való figyelés és a gondoskodás is tükröződni fog a programokban – emelte ki az államtitkár hozzátéve: méltóságteljesen ünnepeljük augusztus 20-át a nemzet fővárosában és a szervezők úgy tartalmi, mint biztonsági szempontból erre készülnek! Ma reggel ülésezett a rendezvény biztonságos és zavartalan lebonyolításáért felelős Operatív törzs, amely elfogadta a rendezvény biztonsági tervét. Augusztus 20-a, Szent István napja kiemelkedik a nemzeti emléknapok, ünnepek sorából, évek óta ezen a rendezvényen szólítják és mozgatják meg a legtöbb embert a programokkal.

Politikai hangulatkeltés zajlik, megint kipécézték a tűzijátékot, amelyet tavaly is megpróbáltak ellehetetleníteni mondta az államtitkár hangsúlyozva: a tűzijáték esetében nemcsak a szerződések köttettek meg már tavasszal, hanem a beszerzések is megtörténtek, ezért drágább lenne nem megtartani a tűzijátékot, mint megtartani! A költségek a tavalyi évhez képest a tűzijáték és a programsorozat esetében sem változtak!

Tóth Ferenc, a NUVU Kft. ügyvezető igazgatója a tűzijátékról elmondta: a megszokott időben, 21 órakor kezdődik a körülbelül félórás műsor, amely komplex audivizuális élményt nyújt drón show-val, vetítéssel, épületfestéssel és hangjátékkal. A Margit híd és a Petőfi híd között 4,5 kilométeren hét fő kilövési pontról – 80 méteres bárkákról – mintegy 250 méter magasra lövik fel a nagyobb elemeket, tűzvirágokat, az eget pedig az ezek között elhelyezett 65 másik vízi eszközről kisebb, 50 méteres magasságig emelkedő effektekkel díszítik. Bevonják az Erzsébet és a Szabadság hidakat is, ahonnan a történelmi műsorhoz igazodó szimbólumokat lőnek majd fel, a tűzijátékot hagyományosan görögtűz zárja.

A 40 ezer pirotechnikai eszközt 230 kilövési pontról lövik fel, 50 pirotechnikus és további közel száz ember dolgozik azért, hogy minden a helyére kerüljön. Minden pirotechnikai eszköz – amelyet Németországból, Olaszországból, Szlovéniából, Spanyolországból és Kínából szereztek be – rendelkezik európai minőségi megfelelőségi tanúsítvánnyal, a fellövést szabotázsvédett számítógépről vezénylik, és bármikor leállíthatók a tűzijátékok, akár egyesével is. A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint a tűzijáték költsége nettó 1,3 milliárd forint.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a legjelentősebb ünnepnek nevezte augusztus 20-át. Az ünnepségsorozatra idén a tavalyi közel kétmillió látogatónál is több résztvevőre számítanak, húsznál több helyszínen, több száz programmal várják a kilátogatókat. A Szent István-nap rendezvényeinek előkészületein és a négy napon át folyó programok megvalósításán több mint 12 ezer ember dolgozik – mondta. A nemzeti ünnep rendezvényei hagyományosan a Kossuth téri zászlófelvonással és a Szent István-napi díszünnepséggel kezdődnek, ezt a Magyar Honvédség légiparádéja, a Kapisztrán téren pedig hadászati bemutató követi, a tisztavatás idén is a Kossuth téren lesz. Aznap ingyenesen megtekinthető az Országházban a Szent Korona.

A négy napos ünnepségsorozat részeként családi és gyerekprogramok, valamint könnyűzenei koncertek is várják az érdeklődőket. A Mesterségek ünnepe mellett idén újra megrendezik a Divat & Design Fesztivált, a gasztronómiai kínálatot pedig a Magyar Ízek Utcája, a Csárdafesztivál, illetve a Food Truck Show színesíti. A látogatók ellátásáról a meglévő vendéglátóipari egységek mellett több mint százötven kitelepülő kereskedő is gondoskodik, akiktől a tavalyi évben bevezetett megfizethető, szabottárú termékeket lehet megvásárolni! – hívta fel a figyelmet.

A rendezvénysorozat jelentős hozzáadott értéket képvisel a fővárosi turizmusban, tavaly a napi vendégéjszakák száma duplája volt az átlagos budapesti hétvégéknek. Augusztus 20-án meghaladta a 30 ezret, a négy nap összességében pedig 107 ezer vendégéjszakát töltöttek el a programokra érkezők Budapesten. A külföldi vendégek száma is 60%-ra emelkedett. A programok nemcsak számtalan vállalkozás és több tízezer vendéglátó megélhetéséhez járulnak hozzá, de komoly segítséget jelentenek Budapestnek a nemzetközi turizmus fellendítésében is – tette hozzá Zsófia.