Agrár-erdészettel az éghajlatváltozás ellen
Az ENSZ FAO és az FORESTRY EUROPE budapesti rendezvénye a fenntartható jövő érdekében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás ötvözését javasolja ? tudatta Plántek Lea, a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Iroda kommunikációs és ENSZ kapcsolattartója.
Ha a művelhető földterület egy elhanyagolható részéért cserébe mintegy 20%-kal növelhető a termelékenység, az egy kecsegtető ajánlat. Az eredmények meggyőzőek, az agrár-erdészettel, vagyis a fás növényzettel borított területeken folytatott mezőgazdasági tevékenységgel mindez lehetséges. És ráadásként még a klímaváltozás hatásainak megfékezésében is segít.
Ezen fenntartható módszer jobb megértését célozza egy kétnapos budapesti nemzetközi találkozó, amit a FOREST EUROPE, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) közösen rendezett. A résztvevők több mint 20 európai országból, Kanadából és számos nemzetközi szervezet képviseletében érkeztek.
? A szándék az volt, hogy összekössük a mezőgazdasági és az erdészeti szakembereket, hogy ismereteik és tapasztalatuk megosztásával egy közös tudásbázis jöhessen létre, ami aztán megalapozhatja az együttműködést a jövőben ? mondta Winkler-Ráthonyi Norbert, a FAO szakértője.
Az agrár-erdészet egy dinamikus, ökológiai alapú természeti erőforrás gazdálkodási módszer, ami magában foglal hagyományos és modern talajhasználati megoldásokat egyaránt. A fák bevonásával a mezőgazdasági termelésbe, ezen megközelítés szélesíti a termelés spektrumát és jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyhöz juttatja a gazdálkodókat.
A mezőgazdasági területek nagy részén fellelhető valamiféle környezeti probléma, melyek egy része ezzel a módszerrel kiküszöbölhető lenne. Segít a talajromlás és elsivatagosodás ellen, megóvni a biológiai sokféleséget és a talaj termékenységét, és a megfelelőbb vízgazdálkodásban is. Emellett csökkenti az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, melyek a mediterrán országok mellett hazánkban is előfordulnak.
? A találkozó során áttekintjük az agrár-erdészet legfőbb mozgatóit és akadályait, illetve lehetséges jövőbeli lépéseket és javaslatokat is megfogalmazunk az európai kontinensre. Célunk hozzájárulni az agrár-erdészet terjedéséhez és ezáltal a mezőgazdasági területek ellenálló képességéhez is ? mondta Ludmila Marušáková, a FOREST EUROPE pozsonyi irodavezetője.
A találkozó során előkerülnek olyan témák, mint az erdei gazdálkodás a rövid értékláncokért, és a városi, város környéki és vidéki területek közti kapcsolatok élénkítése a körforgásos gazdaság alapelveit követve. Megjegyzendő, hogy bár sok helyen feledésbe merültek, de számos európai országban hagyományosnak mondhatók az agrár-erdészeti megoldások. 2007 óta ez az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának támogatását is élvezi.
A legelterjedtebb a legeltető állattartás ötvözése erdővel borított területekkel. Ausztria és Svájc hegyi lankáin, illetve a Mediterráneumban ezek gyakran gyümölcsfákat jelentenek. A szélfogó erdősávok főleg a posztszovjet köztársaságokban gyakoriak; Ukrajnában például több mint 200 éve használják ezeket. Közép- és Kelet-Európában azonban Magyarország kivételével, nem jellemző az agrár-erdészet támogatása.
Egy másik példa, ami bemutatásra kerül a találkozón, Írországé, amely az állattartás széndioxid-terhelését igyekszik csökkenteni agrár-erdészeti módszerek bevetésével. A találkozó zárásaként egy tanulmányi kirándulás keretében megtekintik a NAIK agrár-erdészeti bemutató területét Gödöllőn, illetve a Pilisi Parkerdő valkói erdészetének tölgyesét.
