ZETApress

hírportál

Dokumentumok a Gulagról

Stark Tamás tanulmányköteteStark Tamás: …Akkor aszt mondták kicsi robot – A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében című 496 oldalas tanulmánykötetét mutatták be délelőtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Tóth Kálmán utcai V. emeleti Tanácstermében.

Megnyitotta: Fodor Pál, az intézet főigazgatója. Köszöntőt mondott Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára. A kötet megszületéséhez vezető kutatásokról a szerző beszélt, a kötetet Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja mutatta be.

A II. világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett hadifogoly. Az elhurcoltak hozzátartozói és az érintett települések elöljárói annak reményében tájékoztatták a kormányszerveket az elhurcolásokról, hogy a magyar kormány közben tud járni az elvittek kiszabadítása érdekében.

A személyes hangvételű levelek és tudósítások alapján a civil lakosság részleges elhurcolásának folyamata meglehetősen pontosan nyomon követhető. A Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályán összegyűjtött levelek az elhurcolás miatt bekövetkező családi tragédiákról, megtört életpályákról, titokzatos letartóztatásokról, valamint az üldöztetést túlélő zsidók újabb megpróbáltatásairól is tudósítanak. Ebből a hatalmas, 347 doboznyi forrásanyagból ad közre válogatást ez a kötet.

Stark Tamás az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a Közép-Kelet-Európában 1938 és 1955 között lezajlott kényszerű népességmozgás története. A szovjet fogságba került magyarok sorsának feltárásával az 1980-as évek közepe óta foglalkozik. Számos egykori foglyot személyesen is alkalma volt megismerni, és sokukkal készített interjút az elmúlt évtizedek során – olvasható a hátsó borítólapon.

Január 21-én délután jártam a Ferencvárosi pályaudvar egykori óvóhelyén november 25-én megnyitott Gulág Emlékkiállításon, ahol a ma bemutatott térképek, táblázatok, fotók is voltak a tárlókban, s az egyórás aznapi idegenvezetésen Bank Barbara ma elhangzott történeteit is hallhattam. Kérdésemre a szerző elmondta, hogy szó sincs közös munkáról, a Nemzeti Múzeumhoz tartozó kiállításhoz és a ma bemutatott dokumentumkötethez a szakemberek egymástól függetlenül kutattak!

Szóljon hozzá!