Gordon Benedeknél
Bajnai Gordon látogatást tett XVI. Benedek pápánál. Délelőtt 11-kor a Szentatya magánkihallgatáson fogadta miniszterelnökünket, aki tájékoztatást adott Magyarország gazdasági helyzetéről, uniós elnökségünk várható prioritásairól.
A magyar kormányfő megerősítette a magyar állam felajánlását egy vatikáni koncertre a 2011-es Liszt-évhez és EU-elnökségünkhöz kapcsolódva, amelyet Őszentsége örömmel fogadott. A Szentatya méltatta a magyar keresztény örökséget és említést tett a Pécsi Püspökség Millenniumáról.
Az audiencia során szó esett a Berlini Fal leomlása 20. évfordulójának kiemelt jelentőségéről, nemzetközi kérdésekről, globális problémákról (Közel-Kelet, Irán, Afganisztán, Klímakonferencia). XVI. Benedek pápa szólt a Caritas in veritate kezdetű enciklikájának üzenetéről, amellyel kiutat keres a világméretű gazdasági és morális válságból.
A pápai audienciát követően került sor a magyar miniszterelnök és Tarcisio Bertone bíboros államtitkár megbeszélésére, amelynek során áttekintették a Magyarország és a Vatikán, valamint az állam és az egyház kapcsolatait, a határon túli magyar katolikusok problémáit. Bajnai Gordon tájékoztatást adott térségünk helyzetéről, a válságkezelésről, az aktuális nemzetközi kérdésekben képviselt magyar álláspontról. Bertone bíboros kiállt az egyház kulturális örökségének megőrzése és támogatása mellett ? tudatta a Kormányszóvivői Iroda.
Csúcsra járás Koppenhágába
Bajnai Gordon részt vesz a koppenhágai klímacsúcson. A kormányfő eltökélt a klímavédelem melletti harcban és fontosnak tartja, hogy az Európai Unió által megfogalmazott elvárás teljesüljön.
A világ valamennyi érintett országa részéről kézzelfogható és komoly kötelezettségvállalásra van szükség ahhoz, hogy érdemi előrelépések történjenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ennek Bajnai Gordon kormányfő ? több európai ország vezetőjéhez hasonlóan ? személyes megjelenésével szeretne hangot adni a koppenhágai klímacsúcson december 17-18-án.
Az EU állam- és kormányfőinek október 29-30-i ülésén Magyarország vezetésével kilenc közép- és kelet-európai ország sikeresen érvényesítette azon érdekét, hogy a nemzetközi klímafinanszírozás kérdésében az Európai Unió közös pénzügyi kötelezettségvállalása esetében a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamok fizetőképességét kiemelten vegyék figyelembe a pénzügyi terhek belső elosztásánál ? tudatta Szollár Domokos kormányszóvivő.