Brüsszeliek Brassóban
Decemberben nyújtják be Brüsszelnek az ütemtervet az ELI megvalósítására. Az erdélyi Brassói Egyetem a napokban adott otthont a LEI2009 (Light at Extreme Intensities) című nemzetközi konferenciának.
Az október 16-i nyitó rendezvényen tartott sajtótájékoztató középpontjában az ELI (Extreme Light Infrastrurcture) összeurópai érdekeltségű lézerkutató központtal kapcsolatos döntés állt ? tudatta az NKTH.
A sajtótájékoztatón részt vett többek között Dr. Marius Enachescu (Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium), Románia ELI-megbízottja, Dr. Lippényi Tivadar, (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), az ELI-program magyarországi kormányzati programjának megbízottja, Jan Krvos, a Cseh Köztársaság romániai nagykövetsége konzuli osztályvezetője és Carlo Rizzuto, az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumának elnöke.
A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták: az ELI megvalósulása egy igen nagy jelentőségű esemény lesz az európai lézerfizika számára. A különösen nagy energiájú és extrém rövid lézerimpulzusok kibocsátására alkalmas lézerberendezés a projekt irányítótestületének október eleji döntése értelmében végül a három országban együtt valósul meg.
Mindhárom országban helyet kap egy-egy komponens, azok jelentősége azonban csak a szinergiák kihasználása révén válik majd igazán kézzelfoghatóvá. A berendezést természetesen nem csak a három érintett állam, hanem Európa valamennyi országának kutatói használhatják majd közös kutatási projektek kivitelezésére.
Marius Enachescu azt emelte ki: bár az ELI három helyszínen valósul majd meg, annak egy egységes, országok fölött álló vezetése lesz majd. Nem is cél, hogy az egyes rész-infrastruktúrák az egyes országok közvetlen irányítása alatt legyenek, hiszen egy közös, európai kezdeményezésről van szó.
Carlo Rizzutto tréfásan úgy fogalmazott: a politika számára az év 364 napjában eddig is nagyon fontos volt a tudomány és a kutatás-fejlesztés kérdése. A 365. nap az, amikor az állami költségvetésről kell dönteni; ilyenkor már jóval nehezebb politikai támogatást szerezni a kutatás finanszírozására. Az ESFRI elnöke hozzátette: fontos, lenne, hogy a politika ezen az egy napon se feledkezzen meg a tudományról.
Lippényi Tivadar elmondta: éppen a brassói-konferencia előtt vett részt az Európa Parlament első brüsszeli innovációs csúcstalálkozóján. A találkozón az Európa Bizottság elnöke, Manuel Barroso is megerősítette: Európa komolyan elkötelezett az innováció és a kutatás-fejlesztés támogatása iránt; ez egyben azt is jelenti, hogy a lisszaboni célokkal összhangban, jövőre is egyre több forrás jut majd erre a területre.
Az NKTH elnökhelyettese az ELI projektről szólva kiemelte: az illetékes miniszterek az ELI projekt megvalósítására Brüsszelben december elején közös programot terjesztenek majd elő. A program jelenleg előkészítési fázisban van; sok munkára és erőfeszítésre van még szükség ahhoz, hogy a berendezés tényleg működhessen.
A projekt komolyan hozzájárul majd Európa versenyképességének javításához, így ez az erőfeszítés mindenképp meghozza gyümölcsét. Ha Európa nem akar lemaradni az Egyesült Államokhoz, Kínához, vagy ? ha az utóbbi évek eredményeit nézzük ? Indiához képest, akkor feltétlenül komoly ráfordítások szükségesek a kutatás-fejlesztés területén. Az ELI egy jó és nagyon fontos lépés ebbe az irányba.
