Merre tovább Európa?
? Az Európai Unió 27 ország csatlakozásáig látja át működésének jövőjét. Ezt várhatóan 2007. január 1-jével elérjük. Mostantól válik sürgetővé azon kérdések megválaszolása, melyek az egységes Európát, a fejlesztésben meglévő egységes akaratot és az Alapokmányt illetik ? kezdte felszólalását május 31-én, szerdán Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülésén Kósáné Kovács Magda, amikor a testület a belga miniszterelnök, az Európai Tanács tagja részvételével vitatta meg elképzeléseit Európa jövőjéről.
? Merre tovább Európa? Vajon a Jacques Delors által szorgalmazott európai föderális állam, vagy az államok lazább szövetségének víziója valósul meg? A kérdések és a rájuk adandó válaszok nem vehetik elejét annak, hogy az Európai Unió döntéshozatalában a meghatározó többség akarata számítson. Nem engedhetjük, meg, hogy egy-egy állam feltartsa a haladást! Ehhez azonban szükség van az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megújítására, mert változatlan működéssel az Unió tovább nem bővíthető ? jelentette ki a Szocialista frakció magyar elnökhelyettese.
Színvonalas jogalkotás, hatékonyabb döntési mechanizmus és a Parlament szerepének erősítése nélkül az Unió nemcsak hatékonyságát, de működőképességét is elveszítheti, fejtette ki Kósáné Kovács Magda s megállapította, hogy az Unió megrekedése jelenlegi jogi keretei között azt erősíti fel, ami miatt két ország polgárai nemmel szavaztak az Alkotmányra.
? Az EU nemcsak gazdasági projekt, hanem a szolidaritás, a szociális értékek védelmét is szolgáló nemzetek feletti intézményrendszer. Sokan hiányolják ennek nagyobb hangsúlyozását. Világossá kell tenni számukra, hogy ennek megvalósítása részben az Alkotmány sorsától, valamint az Unió hatékonyságától függ. Szükség van tehát az uniós törvényalkotás emberközelivé tételére ? vázolta a magyar szocialista képviselő a jövő feladatait. ? Egységes és pozitív képet kell felmutatnunk a polgároknak, mert céljaink eléréséhez egységes politikai akaratra és nemcsak szavakra van szükség.
A vitát értékelve a magyar képviselő elmondta:
? A belga miniszterelnök imponáló képét adta az európai optimizmusnak. Az euroszkepszist mindenki ismeri, de hogy van erős és élő politikai irányzat, amelyik az unióban az alkotmány ügyét nem tekinti halott ügynek, amelyik fel meri tenni azt a kérdést, hogy föderáció lesz a jövője az Európai Uniónak, egy majdani szövetségi állam, amelyik pontosan tisztában van azzal, hogy Európa nem csupán gazdasági projekt, hanem az egyenjogú állampolgárok emberi együttélésének szervezett formája, ez a számomra rendkívül pozitív élmény volt.
? Egy olyan kérdés vetődött fel, amire mi előre nem gondoltunk, hogy az európai védelem nemzeti hadseregekre alapozva vagy föderatív európai hadsereg létrehozásával valósuljon meg. Ez nem a ma és holnap kérdése, de holnapután egészen biztosan fel fog vetődni. Martin Schulz képviselőtársam, a Szocialista frakció vezetője azt mondta ? s egyetértek vele ? hogy több Európát akarunk s ezért több olyan politikusra van szükség mint a belga miniszterelnök Guy Verhofstadt vagy luxemburgi kollégája Jean-Claude Juncker.
