ZETApress

hírportál

Mit koszorúzott Putyin?

Putyin elnök koszorújaTegnap délután Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke orosz katonasírokat koszorúzott a Fiumei úti temetőben. Az orosz államfő gesztusa a hazai ellenzék körében kiverte a biztosítékot. Megalázta országunkat, megalázta miniszterelnökünket! – mondták, mert néhány síremléken 1956-ot ellenforradalomként említették.

Ma délután magam is kilátogattam a Kerepesi Temetőbe, s megnéztem, hol van a koszorú. Nos, koránt sem az ’56-os, hanem a II. világháborús szovjet áldozatok emlékművénél. Az a harcot ők Nagy Honvédő Háborúként emlegetik, mivel a Szovjetuniót megszálló német csapatok és a mellettük harcoló magyar csapatok ellen folytattak. A szovjet katonák Berlinig kergették a fasiszta fenevadat – ahogy velünk 1990-ig tanították – de sokan közülük Budapest ostrománál veszítették életüket. Az 1952. október 7-i születésű Putyin elnök honfitársai földi maradványai előtt rótta le kegyletét, amely tőle természetes gesztus volt.

A parcellát egyébként az elmúlt években orosz pénzből tették rendbe, s nemcsak a világháborús, de az ’56-os szovjet áldozatok emlékművein is megtartották az eredeti feliratokat. Mivel ezek az ’50-es évek végén készültek, természetes, hogy az akkori kornak megfelelően ellenforradalom szerepelt rajtuk, melyeket nem változtathattak meg, nem írhattak át. Gondoljuk meg, hogy nézne ki egy olyan szöveg, hogy a hős forradalmárokkal vívott harc szovjet áldozatainak állította emlékül a Május 1. Ruhagyár 1957-ben. Ez nyilván nevetséges, kegyeletsértő és meghamisított szöveg lett volna!

Megnéztem a sírokban fekvő katonák életkorát. Volt közöttük 21 éves, akadt 25 éves is, de 30 évesnél idősebbet keresve sem találtam. Ezek a fiatalemberek a sorkatonai szolgálatukat töltötték náluk. Akkoriban a fiatal szovjet férfiak öt évet szolgáltak a seregben, melyből kettőt hazájukban, hármat a szocialista tábor valamelyik országában: NDK-ban, Lengyelországban, Bulgáriában, Csehszlovákiában vagy hazánkban töltöttek. Csak a véletlenen múlt, hogy ki volt közülük éppen itt, s kit vetettek be a forradalmárok ellen parancsnokaik. Nekik harcolni kellett, parancsot teljesítettek, s ha nem ők lőttek, őket lőtték honfitársaink, mert a megszállót, az ellenséget látták bennük. (Az 1956. októberi salgótarjáni eseményekről idekattintva olvashatunk.) Nem őket kell holtukban is utálnunk, hanem az akkori állapotokat!

Szigetvári emlékműA szovjet megszállás negyven évig, míg a török uralom ennél sokkal tovább, 150 évig tartott. Az oszmán csapatok ittléte az 1526-os mohácsi vésztől Buda 1541-es második bevételén át egészen Buda 1686-os visszafoglalásáig tartott, mégis jó a kapcsolatunk a törökökkel. A 71 éves I. Szulejmán szultán 1566. szeptember 6-án, két nappal Zrínyi Miklós hősies kirohanása és halála előtt betegségben hunyt el Szigetvár ostrománál, de halálát a vár bevételéig eltitkolták katonái előtt. 1996-ban a török állam közreműködésével alakították ott ki a Magyar-Török Barátság parkot, melyben Metin Jurdanur alkotása, Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portrészobra áll az elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt. Remélem, ezt sem akarja senki tönkretenni!

Szóljon hozzá!