Sztálin gyermekei
Úgy hisszük, a fejünkkel gondolkodunk, pedig valójában a vér irányít bennünket. Moszkvában mindenhol vért láttam magam körül. Szüleim életének visszhangjai kísértettek az életemben, olyan dolgok, amelyek mit sem változtak ebben a lüktető városban, amelyről azt hittem, az új, a jelen hatja át ? olvashatjuk Owen Matthews könyvében, Csonka Ágnes fordításában.
1937-ben Borisz Bibikov, a fiatal komisszár búcsúcsókot nyomott két kislánya homlokára, és lesietett a lépcsőn az odakint várakozó fekete szolgálati Packardhoz. A családja ekkor látta utoljára. A sztálini titkosrendőrség börtönében a lojális pártember a forradalom ellen elkövetett groteszk bűnök sorát vallotta be. Feleségét a Gulagra hurcolták, a kis Lenina és Ljudmila pedig magukra maradtak, s a második világháború zűrzavarában elszakadtak egymástól. Csak két évvel később, egy rendkívüli véletlen folytán találkoztak újra egy háborús árvák által benépesített, éhező uráli városban.
Ljudmila hozzászokott, hogy mindenért meg kell küzdenie, és amikor a hidegháború csúcspontján Moszkvában megismerkedett egy külföldi fiatalemberrel, és beleszeretett, tudta, hogy azért is harcolnia kell majd, hogy együtt lehessenek. Mervyn Matthews, aki naiv módon rajongott Oroszországért, veszedelmes játékba kezdett a KGB-vel. A dolog végül balul végződött, Mila és Mervyn pedig hirtelen a nemzedéküket meghatározó ideológiai szakadék két ellentétes oldalán találta magát. Hat éven keresztül naponta írtak egymásnak, a levelek tartották életben szerelmüket ? néha kétségbeesett, néha humoros levelek, amelyeket áthat az olthatatlan remény, hogy végül újra összeköthessék az életüket.
Évtizedek múltán Owen Matthews rekonstruálja nagyapja halálig vezető útját a sztálini tisztogatások poklában, szülei szerelmének történetét pedig leveleikre és emlékeikre támaszkodva meséli el. A család történetét át- meg átszövik a szerző saját emlékképei a kilencvenes években fiatal újságíróként Moszkvában töltött időkről. A könyv nyers hangvételű, eleven krónikája egy fiatalember küzdelmének, hogy megértse szüleit és a különös országot, amely ?megteremtette, felszabadította, és kis híján elpusztította? őket.
Családregény az Alexandra Kiadótól
Owen Matthews különleges története családjának három generációján ível át, melyek mindegyikébe a XX. századi Oroszország kataklizmaszerű eseményei szóltak bele. Matthews anyai nagyapja, Borisz Bibikov aparatcsik volt, aki mélyen hitt a nagy bolsevik kísérletben, melynek célja az új emberfajta: a homo szovjetikusz létrehozása. Az eszme iránti hűségét azzal is demonstrálta, hogy lányát Leninának nevezte el. Azonban második lányának, Owen anyjának születésének idején elkezdett kételkedni a sztálini módszerekben, főleg miután azok az 1931-32-es szörnyű éhínséghez vezettek. A mérsékeltebb Szergej Kirov mellé állt az 1934-es pártkongresszuson, amiért három évvel később Sztálin bosszút állt rajta.
Bibikovot letartóztatták, és mint a nép ellenségét elítélték és kivégezték. Feleségét, Mártát a Gulagra küldték, két fiatal lánya pedig lényegében árva lett. Kész csoda, hogy kisebbik lány, Ljudmilla, Owen anyja életben maradt, de élni akarásának köszönhetően a kanyarótól az éhezésig mindent túlélt.
Miután végigszenvedte a szovjet árvaházakat rokonokhoz került, konokul tanult, végül bejutott a Moszkvai Egyetemre, ahol találkozott Mervynnel, Owen apjával, aki oxfordi diákként ott folytatott posztgraduális tanulmányokat. Ezt követő szerelmükről és a külön töltött hat évről minden nap levélben számoltak be egymásnak. Ljudmila és Mervyn ? vagy Mila és Mervuszja, ahogy egymást hívták ? újabb csodát kellett, hogy műveljen: úrrá kellett lenniük a hidegháborún, hogy összeházasodhassanak.
A Sztálin gyermekei számos szívszaggató pillanattal szolgál, de a legszomorúbb talán az, ahogyan Mila és Mervyn románca kialudni látszott, mikor küzdelmük végre véget ért. Az utazás fontosabbnak bizonyult, mint maga az úti cél. Ahogy Matthews írja: habár a levelek fájdalomról árulkodnak, azt hiszem, ez egyben szüleim életének legboldogabb időszakát jelentette. A sivár angliai házasélet ég és föld volt az ostoba moszkvai KGB-sek átrázásához képest. Matthews maga is alaposan meglepődött azon, amit szülei életéről megtudott.
A szerzőről
Owen Matthews Londonban született. Legújabb kori történelmet hallgatott az oxfordi egyetemen, újságírói pályafutását 1994-ben kezdte a boszniai Szarajevóban. Később egy angol nyelvű moszkvai napilap, a Moscow Times újságírójaként dolgozott, de írásai megjelentek többek között a The Times, a Daily Telegraph, a Spectator, a Times Literary Supplement és az Independent hasábjain is.
1997-től a Newsweek tudósítója Moszkvában, ahonnan a második csecsen háborúról, az orosz politikai és társadalmi életről számolt be, majd 2001-ben Isztambulba költözött, ahonnan a közel-keleti eseményekről tájékoztatta a magazin olvasóit. Akkor szemtanúja lett az afganisztáni Pandzsir-völgy amerikai bombázásának, és tudósított az iraki háború első két évéről. Jelenleg a Newsweek irodavezetője Moszkvában, ahol feleségével és két gyermekével él.