ZETApress

A Science folyóirat minden évben összefoglalja a tíz legfontosabb tudományos felfedezést. Idén a legnagyobb elismerést a ?rendelésre előállított? sejtek kidolgozóinak adta, akik bizonyos betegségekben újraprogramozták a beteg sejteket. Ezek a sejtvonalak, illetve az előállításhoz felhasznált technológia régóta áhított reményt ad a Parkinson-kór és az 1-es típusú cukorbetegség megértésére ? és talán egyszer majd a gyógyításra is. A folyóirat a sejtek újraprogramozását az év tudományos áttöréseként emlegeti, de mellette kilenc hasonlóan jelentős tudományos teljesítményről is beszámol ? tudtuk meg Szarvas Istvántól.

Amikor az újságírók és a szerkesztők a legnagyobb sikereket válogatták, olyan kérdésekre keresték a választ, amelyek a világegyetem alapvető működését feszegetik, illetve utat mutatnak a jövőbeli felfedezések számára. A győztesünk, a sejtek újraprogramozása, egy egészen új területet nyitott a biológiában, és esélyt nyújt arra, hogy életmentő felfedezéseket tegyünk ? fogalmazott a folyóirat egyik szerkesztője. Két évvel ezelőtt egérkísérletek során kiderült, hogy kitörölhető a sejt ?fejlődési memóriája? pusztán négy gén beültetésével. Ezután a beavatkozás után a sejt képes volt egészen más típusú sejtté is fejlődni.

Idén látványos továbblépésre került sor: különféle betegségekben szenvedő páciensekből származó sejteket sikerült őssejtté programozni. Ez azért különösen jelentős eredmény, mert sok betegséget szinte lehetetlen állatmodellekben tanulmányozni, így nagy szükség van az őssejttenyészetekre. A létrehozott sejtek növekedtek és osztódtak a laboratóriumban, és arra is képesek voltak, hogy másfajta sejtekké alakuljanak.

A további győztesek

Exoplanéták ? hisszük, ha látjuk: Idén először közvetlenül figyeltek meg olyan bolygókat, amelyek nem a nap körül keringenek. Ehhez speciális teleszkópokra van szükség, ami elkülöníti a bolygók gyenge fényét a csillagok ragyogásától.

A daganatok génkatalógusának bővítése: több daganatos sejt génállományának vizsgálatával több tucatnyi mutációt sikerült azonosítani, ami az osztódás fékjének oldásával daganatok kialakulásához vezethet.

Új, rejtélyes anyagok: a magas hőmérsékletű szupravezetők ellenállás nélkül vezetik az áramot. 2008-ban egészen új családját fedezték fel ezeknek az anyagoknak, amelyek réz-oxigén helyett vas összetevővel bírnak.

Fehérjék működés közben: biokémikusok megfigyelték, ahogy bizonyos fehérjék kapcsolódnak a célmolekuláikhoz, így változtatva meg a sejtek anyagcseréjét és a szövetek jellemzőit.

Megújuló energia ? rendelésre: ígéretes lehetőséget fedeztek fel, arra, hogy az időszakosan működő nap- és szélerőművek által termelt energiát ipari mennyiségben tárolják. A kobalt-foszfor katalizátor segítségével víz bontható hidrogénné és oxigénné, ami később energiacellákban hő termelésére felhasználható.

Videó-magzat: 2008-ban eddig nem látott részletességgel sikerült megfigyelni a sejtek mozgását egy magzat kifejlődése során: a zebrahal embriójának növekedése kapcsán 16 000 sejt mozgását követték a fejlődés első napján.

?Jó zsír?: az elhízás újfajta kezelésére lesz lehetőség, kutatóknak sikerült ugyanis a zsír elégetésével hőt termelő ?jó? barna zsírszövetet izommá alakítani.

A világegyetem tömege: fizikusok számításai kutatták, hogy a világegyetem standard modellje segítségével megállapítható, hogy mekkora a protonok és a neutronok együttes tömege.

Gyorsabb, olcsóbb génmeghatározás: idén a legújabb gén-meghatározási módszerek a daganatos sejtektől a gyapjas mamutig terjedő skálán tette lehetővé a génállomány meghatározását.