Duna-stratégia ? Duna Főutca
Civil szervezetek bevonásával folyatódik a munka. Az Európai Tanács tavaly kérte fel az Európai Bizottságot a Duna-stratégia megalkotására, így először jelenhetett meg egységes európai uniós stratégiaként az EU fejlesztéspolitikájában a Duna-stratégia.
A stratégia jelentőségét magyar szempontból növeli, hogy a stratégia elfogadása a 2011. első felében esedékes magyar elnökség prioritásai között szerepel. A januárban elfogadott határozatában ? amelynek egyik kezdeményezője Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő volt ? az EP sürgeti a Duna ökológiai állapotának javítását, a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok folyóba engedésének megakadályozását.
A szöveg kitér az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát ösztönző projektek, valamint a fenntartható idegenforgalom, az ökoturizmus támogatására, a vállalkozásfejlesztési hálózatok létrehozására. A parlament szerint a belvízi hajózási rendszer a régió közlekedésfejlesztésének fontos aspektusa. Az EP erősítené a Duna térségében a multinacionális mobilitást, támogatja a régión belüli egyetemi csereprogramokat, és javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat a nemzetközi szinten is versenyképes kiválósági központok kialakulásának elősegítése érdekében.
Magyarország szerepe kiemelt jelentőségű a stratégia kidolgozásában, meghatározásában a megvalósításában, hiszen országunk és benne Budapest elhelyezkedése, földrajzi és kulturális adottságai miatt is eséllyel pályázik a Duna-stratégia regionális központjának címére.
A stratégiához szorosan kapcsolódik az úgynevezett Duna Főutca terve, melyet 2008-ban indított el a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a Studio Metropolitana. A Duna Főutca együttműködés új igényeket szándékozik meghonosítani a várostervezésben, egy új konszenzusos döntéseken alapuló tervezési kultúrát, amelynek célja a jövőorientált, stratégiai alapokból induló tervezés ötvözése az adaptív közösségmenedzsmenttel. A Duna Főutca projektnek jó lehetősége van arra, hogy egy precedensértékű, a közösségi és a magán szektor együttműködésén alapuló regionális fejlesztés valósítson meg a budapesti agglomeráció Duna-szakaszán.
A Duna Főutca projekt célja Budapest metropolisz márkásítása, nagy-regionális és metropolisz-szintű pozicionálása. Az integráló program igényli a metropolisz szintű és hazai Duna térségi együttműködések intézményesítését, területi integráción alapuló közösségmenedzsmentet, egy Dunával fémjelzett területi fejlesztéspolitika kialakítását a nyugati Duna-medencében lévő jólét kiterjesztését a Duna menti és kapcsolódó térségek komplex megújítása céljából.
A Duna Főutca menedzsment által frissen létrehozott Programiroda ezzel összefüggésben szervezi meg a tervezési folyamat rendszerét. Többek között úgynevezett Közreműködői Fórumot hoz létre mintegy 60 szervezet bevonásával a civil, gazdasági, kormányzati és a városüzemeltetési területekről. A Fórum alakulását június 4-re hirdették meg. A Közreműködői Fórum résztvevőinek feladata, hogy konszenzusos döntéseket hozzanak a Duna Főutca Programmal kapcsolatosan és javaslatokkal lássák el a Programirodát.
Gauder Péter urbanisztikai szakember, a Duna Programirodát létrehozó Studio Metropolitana vezetőjének véleménye szerint Budapest ma kettős arcát mutatja: egyrészt őrzi a hagyományos elaprózott és túlszabályozott, leginkább korlátozó logika menti városfejlesztés irányítás módszereket, másrészt viszont olyan célokat tűzött ki mellyel benne van a főáramban, azaz kihasználhatja az Európa újjáalakulása, növekedése kínálta lehetőségét: újrapozícionálhatja magát a Kárpát-medencében illetve a Nyugat-Balkánon.
A Duna Stratégia magyar kapcsolódásai és a Duna Főutca kapcsán elkezdett párbeszéd és együttműködések hitelesítik a Duna Fővárosa pozíciót. Vagyis a Duna-stratégia, mint egy brandépítő és kommunikációs akció jól elősegíti Budapest pozicionálását a stratégia kapcsán most kialakuló feladatmegosztások elosztásakor.
