Kissinger 100 a Ludovikán
Kína gazdasági súlyát és politikai megkerülhetetlenségét hangsúlyozta délelőtt a kulturális és innovációs miniszter az Értékek és reálpolitika feszültségében – Kissinger 100. című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem I. emeleti Széchenyi Dísztermében, ahol Egressy Rita fényképezett.
Csák János a Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszter 100. születésnapja alkalmából szervezett rendezvényen hangsúlyozta, hogy bár az Egyesült Államok és Kína egymással szemben álló nagyhatalmak, 2022-ben a kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések is csúcson voltak a két ország között. A nemzetközi folyamatokban semmiképp nem hagyható figyelmen kívül Kína, mert gazdasága átlagosan 7%-kal nőtt évente az elmúlt húsz évben – mondta a miniszter hozzátéve: tanulmányai során nem talált még példát arra, hogy üzlet és politika küzdelméből valaha is a politika került volna ki győztesen. A német tőkebefektetés Kínában 95 milliárd euró, a Volkswagen árbevételének fele Kínából jön – sorolta a példákat. A Kelet jelentősége meghatározó, hiszen a Délkínai-tengeren folyik a világkereskedelem 50%-a, a világ olajkereskedelmének 33%-a és az LNG-kereskedelem 2/3-a.
A kínai gazdaság két motorja az export és a belső kereslet. Utóbbi kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy a kínai középosztály nagyobb, mint az EU teljes népessége, vagyis robosztus belső kereslet van az országban. Míg 1981-ben a kínai társadalom 80%-a élt 1,2 dolláros napi jövedelem alatti mélyszegénységben, ma ez az arány mindössze 0,5%, tehát 860 millió ember kijött a mélyszegénységből. Kína előtt két egzisztenciális kérdés áll: ilyen gyors gazdasági növekedés mellett mennyire képes megtartani az identitását, és mit tekint fenyegetésnek – mondta Csák János, aki óvott attól, hogy az Európai Unió politikai nyomásra elvarrja a szálakat a kínai piaccal.
Prőhle Gergely megnyitó beszédében elmondta: a rendezvény megvalósításának ötlete a Habsburg Ottó és Henry Kissinger közötti kiterjedt és gazdag levelezés kapcsán merült fel, amelyet nemrég fedeztek fel. A levelek részletesen foglalkoznak Európa akkori geopolitikai helyzetével, kapcsolatával az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával – közölte a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója.
A rendezvény megvalósításának ötlete Habsburg Ottó és Henry Kissinger közötti kiterjedt és gazdag levelezés kapcsán merült fel, amelyet nemrégiben fedeztek fel Habsburg Ottó archívumában, és amely részletesen foglalkozik Európa akkori geopolitikai helyzetével, valamint az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával való kapcsolatával. A konferencia célja egyrészt visszatekinteni az 1970-es évek történelmi eseményeire, amelyek mindkét politikus pályafutásában meghatározó szerepet játszottak, másrészt megvizsgálni, hogy miként alakult azóta Európa kapcsolata a három (szuper)hatalommal, illetve ma mi mondható el ezekről a kapcsolatokról, különösen az ukrajnai véres háború, valamint a Kínával kapcsolatos amerikai és európai aggodalmak fényében.
