ZETApress

Kerülje el a trombózist, ne haljon bele egy vérrögbe! Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist: ha a többségében a lábban ? gyakran tünetek nélkül ? kialakuló vérrög leszakad és eljut a tüdőbe, az általa okozott érelzáródás fulladást okozhat ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón a Centrál Kávéház földszintjén.

Minden évben legalább háromezren meghalnak a betegségben, pedig a tüdőembólia a leggyakoribb elkerülhető halálok ? figyelmeztettek vezető hematológus professzorok az október 13-i Trombózis Világnap közeledtével. Moderátoruk B. Papp László, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság szóvivője volt, akit szeptember 15-én az SM Café ? Minőségi élet Szklerózis Multiplexszel című kerekasztal-beszélgetésen ismertünk meg a Centrál Kávéház emeletén. ? Ha egy utasszállító repülő lezuhan, mindenki együtt érez az áldozatokkal, felelősöket keres és a további tragédiák megelőzését követeli. Európában annyian halnak meg a vénás trombózis következtében, mintha minden egyes nap három nagy utasszállító repülőgép lezuhanna, mégis keveset tudnak az emberek a betegségről ? indokolta Prof. Dr. Kolev Kraszimir, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke, hogy az orvostársaság csatlakozott a Trombózis Világnap kezdeményezéshez, amely keretében október 13-án világszerte igyekeznek ráirányítani a figyelmet a mélyvénás trombózisra és következményeire.

Öröklött és szerzett kockázatok

? Ágyban fekvő páciensek, nagy-műtéten átesettek, daganatos betegek vannak a legnagyobb veszélyben: ha az öröklött trombózishajlam tartós mozgáshiánnyal, vérpangást előidéző állapottal, a véralvadást befolyásoló traumával vagy betegséggel párosul, többszörösére nő a vérrögképződés, a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata ? szögezte le Kraszimir professzor. A mélyvénás trombózis gyakorisága ugyan az életkorral nő, ám a fiatalokat is fenyegetheti vérrögképződés. A lakosság akár negyede is élhet olyan öröklött genetikai hibával, ami önmagában nem okoz gondot, viszont más faktorokkal összeadódva már többszörösére növeli a trombózis kockázatát. Ilyen szerzett kockázati tényező lehet a hormonális fogamzásgátlók szedése, a terhesség, a szülés utáni időszak, egy operáció, de egy hetekig tartó gipszeléssel járó csonttörés is. Azoknál, akiknél a családban fordult elő trombózis vagy közeli hozzátartozójuk kapott már véralvadásgátló kezelést, célzott laboratóriumi vizsgálatot lehet indokolt végeztetni, s ha bebizonyosodik a fokozott kockázat, megelőzésképp indokolt lehet véralvadásgátlót alkalmazni.

Orvos és beteg is tudjon a trombózisveszélyről

? Amíg az ortopéd sebészetben, a térd- és csípőprotézis műtéteknél, a hasi nagy-műtéteknél már régóta rutinszerűen elindítják a betegeknél a véralvadásgátló terápiát, a belgyógyászati vagy nőgyógyászati betegeknél nincs mindig elegendő hangsúly a megelőzésen, szakszóval a profilaxison ? jelentette ki Prof. Dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. Emlékeztetett: az orvostársaság és a hematológiai szakmai kollégium 2010-ben több mint húsz társszakmával egyeztetve tette közzé a részletes terápiás irányelveket, amelyek különféle kockázati csoportokat megállapítva adnak útmutatást számos orvosi szakmának ahhoz, hogy adott szituációkban milyen vérrögképződés-gátló kezelés indokolt. Kórházi bennfekvést követően hetekig, hosszú hónapokig is fokozott lehet a trombóziskockázat.

Súlyos mélyvénás trombózis 19 évesen

Ön nem kaphat trombózist? ? Kérdezze meg orvosát! Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti: Gulyás Ágnes 19 évesen szembesült a betegséggel. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy háromezren belehalnak. Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt.

Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.

? Betegünknél veleszületett trombózishajlam igazolódott, erre rakódtak más olyan provokáló tényezők, mint például a fogamzásgátló szedése. A lábpanaszait az úgynevezett trombózis utáni szindróma okozza, amely önmagában is újabb trombózis kialakulásával fenyeget ? magyarázza Dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora, Gulyás Ágnes kezelőorvosa. A korábbi terápiák során alkalmazott, évtizedek óta használt gyógyszerekkel nem sikerült stabil véralvadásgátlást biztosítani. Terápiát kellett váltani, s egy korszerűbb kezelést indítani, amelyet nem befolyásolnak az elfogyasztott ételek, amelyekre kevésbé hatnak más gyógyszerek, s nincs szükség havi laboratóriumi vérvételekre sem. ? Mivel élethosszig tartó kezelés indokolt az újabb trombózis megelőzésére, stabilan kell tartanunk a betegünk véralvadási értékeit, s mérsékelni a tüneteit. A munkája miatt is fontos, hogy ne kelljen minden hónapban orvoshoz és laboratóriumba járnia ? érvel Losonczy Hajna.

Az emeritus professzor felhívta a figyelmet: nem elég az orvosi továbbképzésekre hangsúlyt fektetni, az érintett betegeknek is tudniuk kell a kockázatokról. Ezért van jelentősége az október 13-i Trombózis Világnapnak, amelyhez immár Magyarország is csatlakozott. Ekkor rá lehet irányítani a figyelmet arra: ha bárki trombózisra utaló tüneteket ? döntő többségben a lábban jelentkező duzzadást, fájdalmat, dagadást, olykor kipirosodást ? észlel, azonnal forduljon orvoshoz. A trombózismegelőző véralvadásgátló kezelést a háziorvos is azonnal elindíthatja, majd a laborvizsgálatok eredményének tükrében lehet beállítani a megfelelő terápiát. A mélyvénás trombózis ugyanakkor sokszor nem okoz egyértelmű tüneteket, előfordul, hogy már csak a tüdőembólia ? mellkasi fájdalom, enyhébb vagy súlyosabb fulladás, szapora szívverés, ritkábban véres köpet ? jelentkezésekor kerül valaki orvoshoz. Ezért kell a lakosságnak is tisztában lennie azzal, melyek azok az állapotok, amelyek kiemelt kockázatát hordozzák a vérrögképződésnek.

Hagyományos és új terápiák: kezelés akár egy életen át

? Sok betegünket kezelik heteken át tüdőgyulladással, mellhártyagyulladással azelőtt, hogy egyáltalán felmerülne a tüdőbeli érelzáródás gyanúja, s hozzánk irányítanák őket a hematológiára ? számolt be tapasztalatairól Prof. Dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója. A mélyvénás trombózis kezelésének klasszikus, évtizedek óta alkalmazott módja, hogy az első napokban injekció formájában elindítják a véralvadásgátló terápiát, majd mellé adnak olyan tablettát, amely a véralvadásban szerepet játszó K-vitamin hasznosulását gátolja, s amelyet a kockázat függvényében 6-12-24 hónapig ? vagy egész életen keresztül ? szedni kell. Az úgynevezett kumarinok hátránya, hogy hatásukat számos tényező befolyásolja: más gyógyszerek, betegségek, sőt az is felborítja az egyensúlyt, ha valaki túl sok K-vitaminban gazdag zöldséget fogyaszt. Emiatt a terápia táppénzigényes: a betegeknek 4-6 hetente vérvételre, s orvosi kontrollra kell járniuk, ha ugyanis nem megfelelőek a laboratóriumi adatok, egyik szélső értéknél nő a trombózisveszély, másik szélső értéknél pedig a vérzékenység kockázata. A lakóhely, a laboratórium és az orvosi rendelő közötti állandó ingázás különösen a kórházaktól távolabb fekvő településeken élők számára megterhelő.

Boda Zoltán rámutatott: az utóbbi években a kezelések eltolódnak azon új terápiák irányába, amelyek révén rendszeres laboratóriumi kontroll nélkül is megfelelő véralvadási célértéket lehet beállítani. Mivel az újabb gyógyszerek közvetlenül hatnak egyes véralvadási faktorokra, hatásukat nem befolyásolják sem étkezési, sem más életmódbeli szokások, így a páciensek mindennapi életét, munkavégzését nem akadályozza a kezelés. ? A legnagyobb kockázat az életkor, ezért ahogyan idősödik a népesség, úgy kell egyre több mélyvénás trombózisra és tüdőembóliára számítani. Viszont halt már bele egy lábgipszelés után kialakult, fel nem ismert trombózis szövődményeként fellépett tüdőembóliába huszonéves fiatalember is. Komolyan kell venni a kockázatokat! ? szögezi le Dr. Boda Zoltán professzor és hozzáteszi: minden negyedik ember él olyan genetikai hibával, ami az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz. Általános népegészségügyi szűrés nem szükséges, viszont ha a családban már volt hasonló gond, akkor egy véralvadást is befolyásoló tartós passzív állapot, betegség vagy kezelés már indokolja laboratóriumi vérvizsgálat elvégzését a trombóziskockázat felmérésére.