Mediáció
Lehetőség van arra, hogy az elkövető börtönbe vonulás helyett jóvátegye a sértettnek okozott kárt, mondta Magyar György ügyvéd szerda délután a MÚOSZ Mikszáth-termében a kutyabarátoknak. Az eseményről akkor mi is beszámoltunk. A jóvátételre január elsejétől van lehetőség, tudtuk meg Kondorosi Ferenctől, az IRM államtitkárától a sajtótájékoztatón.
Az Országgyűlés december 18-án 362 igen szavazattal elfogadta a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba. A közvetítői eljárás, azaz a mediáció büntetőügyekben történő bevezetése hosszú évek óta a tudományos érdeklődés középpontjában áll, jogalkotási feladatként azonban a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányhatározat írta elő.
A mediáció bevezetése uniós kötelezettség. A kérdésről szóló kerethatározat értelmében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösztönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést, továbbá köteles biztosítani, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást a büntető ügyben figyelembe vehessék. Alkalmazhatóságának jogi alapjait a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tavaly februári ülésnapján elfogadott módosításával az Országgyűlés teremtette meg.
A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység
A közvetítői eljárás alapelvei:
- a résztvevők önkéntessége,
- méltóságuk és egymás iránti tiszteletük biztosítása,
- a közvetítő pártatlansága.
A közvetítői eljárásra hivatalból csak a vádemelés előtt kerülhet sor. Az ügyész a feltételek fennállása esetén közvetítői eljárásra utalja az ügyet. Bírói szakban is lehetőség van a közvetítői eljárásra, ha a vádemelés előtt nem történt meg, azt indítványozzák, és a bíróság a közvetítői eljárás folytatása érdekében felfüggeszti ? legfeljebb hat hónapra ? az eljárást.
A Be. módosítás értelmében a legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, az elkövető büntethetősége megszűnik. Az ennél súlyosabb, de az öt évi szabadságvesztést meg nem haladó büntetési tételhatár esetén korlátlan enyhítésre ad lehetőséget a szabályozás.
A jogalkotó mindezzel ösztönözni kívánja a sértett kárának megtérítését, igényeinek figyelembevételét a büntetőeljárás keretében. A büntetőügyekben alkalmazott közvetítésre vonatkozó szabályozás szorosan kapcsolódik a sértetti jogokhoz fűződő érdekek érvényesítéséhez, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló, 2005. december 6-án kihirdetett törvényhez, ami szemléletváltást jelent az áldozatvédelmi politikában.
Elsődleges a sértetti érdek
A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktust kezelje, meghatározott feltételek fennállása esetén elősegítse a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrejöttét. A megállapodás akkor alkalmas a közvetítői eljárás céljának megvalósítására, ha a terhelt és a sértett önként, minden befolyástól mentesen megegyeznek abban, hogy a terhelt hogyan, milyen módon téríti meg a sértettnek okozott kárt, illetve más módon gyakorol jóvátételt.
A közvetítői eljárás a terhelt érdekét szolgálja, hiszen a törvény által megkívánt magatartás tanúsítása esetén a vele szemben indult büntetőeljárás megszüntetésére kerül sor, egyúttal azonban a sértett szempontjait is megfelelően megjeleníti, ha a büntető-, illetve a polgári peres eljárásnál egyszerűbb eljárásban kaphat számára megnyugtató elégtételt.
Kiemelendő: csak és kizárólag a tényleges kártérítés, illetve egyéb jóvátétel eredményezi az eljárás megszüntetését, illetve a büntetés korlátlan enyhítését. Hangsúlyozni kell, hogy csak egyes bűncselekmény-típusoknál teszi lehetővé a törvény a mediációt. Vannak olyan esetek, amelyek olyan súlyos következménnyel jártak, hogy az állam még a sértett és a terhelt megegyezése esetén sem mondhat le büntetőhatalmának érvényesítéséről, ezekben a törvény nem teszi lehetővé a közvetítői eljárást.
A terhelt személyében is lehetnek olyan okok, amelyek nem indokolják, hogy az állam eltekintsen a büntetőjogi felelősségre vonástól. A törvény erejénél fogva kizárt a közvetítői eljárás, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. A közvetítői eljárás eredményes lefolytatása és a kármegtérítés a kisebb súlyú büntetőügyekben az eljáró ügyészségek és bíróságok munkaterhének bizonyos fokú csökkentését is eredményezi.
