Elérhető a változás
A Transparency International (TI) minap kiadott 2009-es Globális Korrupciós Jelentése jól mutatja, hogy világszerte egyre növekszik a korrupció mértéke. Ezt támasztják alá az Ernst & Young által idén nyáron végzett visszaélésekkel foglalkozó éves tanulmány magyarországi eredményei is.
A korrupció mértéke mind a gazdasági életben, mind a közszférában egyre komolyabb problémát jelent. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy határozottabb fellépésre van szükség a korrupció ellenes törvények hatósági betartatása terén, hiszen hazánkban nem a szabályozás meglétében van hiány, hanem annak naprakészségében, átláthatóságában, követhetőségében és számonkérésében.
Bár a tendencia határozottan romlott az elmúlt évek során, mégis azt lehet mondani, hogy elérhető a pozitív változás. Ehhez azonban elengedhetetlen a piaci szereplők kollektív összefogása ugyanúgy, mint a politika és a jogszabályalkotók aktív támogatása.
A korrupció vesztesei
A korrupt módon adott vagy szerzett megbízások többletköltséggel járnak, közvetlen gazdasági kárt okoznak nem csak a vevőknek vagy szállítóknak, de a gazdaság összességének is. A visszaélésekkel terhelt állami megbízások esetében az adófizetők zsebéből húzzák ki a pénzt.
Bár a vállalatok nem etikusan szerzett üzletek révén időlegesen előnyt szerezhetnek, egy korrupciós botrány a cég jó hírnevén ejt csorbát és a jövőbeni lehetőségeinek körét, valamint a felé kialakult bizalmat drasztikusan csökkenti. A korrupció tehát a tulajdonosokat, az alkalmazottakat, a cégeket és a magánembereket egyaránt károsítja, jelentős veszteséget okozva a gazdaság és a társadalom egészének.
Megtérülő befektetés
A TI jelentésével egyetemben az Ernst & Young-nál is úgy gondolják, hogy a hatékony és gyors beavatkozást először az üzleti szférától lehet várni, ahol sürgetővé vált a korrupció-ellenes módszerek bevezetése és kiépítése. ? Igaz, hogy egy előremutató, naprakész és a legjobb gyakorlatot tükröző compliance rendszer kiépítése eleinte plusz költségekkel jár, ám mindenképp egy megtérülő befektetés: tapasztalataink szerint a vállalatok éves bevételének 5-7 százaléka folyik el törvénytelen vagy etikátlan működés következtében ? mondja Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások vezetője. ? Fontos azonban, hogy a felépített rendszer ne kizárólag a reaktív funkciókat támogassa, hanem a fókusz a megelőző lépéseken, a felelős vállalatirányításon és a megfelelő kultúra kialakításán legyen. Ezek azok a faktorok, melyek hatékonyan növelik a törvénytelen vagy etikátlan üzleti gyakorlat feltárásának esélyét, ezzel elébe kerülve az esetleges korrupciónak.
Az aktív megelőzés mellett a vállalatok elkötelezettségüknek köszönhetően pozitív üzenetet közvetítenek munkavállalóik, befektetőik, vagy alvállalkozóik felé az átlátható üzleti működéssel, az etikus vállalati kultúra kialakításával, a bizalom növekedésével, vagy akár az aktív vagyonvédelemmel.
Nyugati minta
Bár az elmúlt időkben némi javulás tapasztalható, általánosan elmondható, hogy nagy elmaradásban vagyunk a nyugati mintával szemben a vállalatok belső szabályozási rendszerét illetően. Míg az EU-ban vagy az Egyesült Államokban egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a vállalatok compliance rendszerük hatékonyságának felmérésére, a hazai gyakorlat még gyerekcipőben jár, és az üzleti viselkedést továbbra is inkább a reaktív gondolkodás jellemzi. Ennek komoly hátulütője, hogy a kockázatok nem megfelelő kezelése könnyen eredményezhet magasabb költséget és negatívan befolyásolhatja a vállalat hírnevét.
Sajnálatos, hogy a lemaradás az üzleti szféra mellett a jogszabályainkra ugyanúgy jellemző. Az amerikai és uniós előírások komoly hangsúlyt fektetnek a vállalatok etikus és transzparens működésére, mely már most nagyban nyomást gyakorol a hazai üzleti környezetre is. ? Nem távoli jövő, hogy az állami szektor mellett a magánszféra szereplőinek is törvényileg szabályozzák majd az átlátható működését. Elképzelhető ? és üdvözölt változás lenne ? az alvállalkozói szerződésekbe és az együttműködési megállapodásokba anti-korrupciós záradékok kötelező beépítése. Fontos látni, hogy a politika és a jogszabályalkotók is aktív szerepet kell, hogy vállaljanak a változás előmozdításában. A megfelelő törvények és előírások létrehozása és ? ami nagyon fontos ? betartatása gyorsabb pozitív változást is előrevetíthet ? mondta Bíró Ferenc.
Sürgető összefogás
Magyarországon állandó a kérdés: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor megteszi helyettem a versenytárs, ami akár piaci részesedésvesztésben akár üzletvesztésben is megnyilvánulhat. Ennek legyőzésére és kezelésére megoldást jelenthet egy olyan megállapodás, ahol a tagok vállalják, hogy üzleti tevékenységüket tisztán és átláthatóan végzik, biztosítják egy harmadik, független szakmai fél ? mint az Ernst & Young ? általi ellenőrizhetőséget, valamint szerződésszegés esetén vállalják a saját maguk által előírt szankciókat.
E mellett előnyös lenne több olyan szakmai szervezetet létrehozni, amelyek független félként segítik az önszabályozást, és állandó párbeszédet folytatnak a jogszabályalkotókkal. Így a köz- és versenyszféra együttes, nyilvános elkötelezettséggel, összehangoltan tudna fellépni bármilyen kérdéses esetben.
Bár egy részről a visszaélések növekedésének megakadályozására jobb belső szabályzatokra és eljárásokra, valamint fokozottabb ellenőrzésre van szükség, ez önmagában nem elég. Fontos megérteni, hogy ezek az előírások valódi kultúraváltás nélkül mit sem érnek. Szükséges a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek szerepének, kereteinek és a velük szemben támasztott elvárásoknak újraértelmezése. Hosszú, és fájdalmas folyamat elé nézünk. A vállalatok egyre inkább rá vannak kényszerítve, hogy foglalkozzanak a kérdéssel és remélem, ennek eredményeként beindul egy öntisztulást elősegítő folyamat, különben teljesen kicsúszik a kezünkből az irányítás ? összegzi Bíró Ferenc.