Önjelölt nyomozók Budán
Találkoztak már olyan utassal, aki buszra szállva jogosítványt kért a gépjárművezetőtől? Volt már olyan útitársuk, aki elkérte a forgalmi engedélyt a sofőrtől, hogy nem lopta-e el a gépjárművet? Ugye ez még viccnek is rossz lenne! ? írta egyik olvasónk, akit már többször igazoltatni akartak munka közben a lakók.
Több budai házból húzom ki esténként a teli kukákat, majd a másnap reggeli ürítésük után kell visszahúznom azokat. A lakók szívesen fogadnak, hiszen a saját szemetüktől szabadítom meg őket. Egyedül az egyik Attila úti ház lakói gyanakvók. Ha véletlenül találkozunk a kapuban, legszívesebben kilöknének, pedig csak a munkámat végzem. ? Kit keres? ? kérdezik, s mivel a kuka nem személy, csak azt mondhatom: Senkit! Ezzel még gyanúsabbá válok, s amikor a kukákhoz nyúlok, azt hiszik, guberálni akarok ? folytatódik a levél.
Nem csak az idegenre, de egymásra is gyanakodnak. Nemrég az egyik földszinti lakostól loptak el egy gyermekbiciklit, s a károsultak hetekig kérték a faliújságon a tettest, hogy mielőbb hozza vissza nekik! Azért a kapun belül ragasztották ki a levelet, mert szerintük házbeli volt az elkövető! Persze ha már egymásban sem bíznak, miért kéne velem kivételt tenniük? ? fejeződik be olvasónk panasza.
Nemrég találkoztam én is egy önkéntes kapuőrrel Budán. ? Ne gyere be ide, ha nem itt laksz! ? szólt rám a kapuban egy kétméteres, 30 év körüli alak, aki egy kislánnyal jött kifelé. ? Miért nem mondtad, hogy itt van dolgod? ? kérdezte továbbra is tegezve, amikor megtudta, hogy miért megyek, holott a köztünk lévő korkülönbség alapján az apja lehettem volna. ? Ne haragudj, de nemrég törtek be a házba! ? folytatta az izomagyú, majd gyorsan továbbálltak. Csak nem ő volt a korábbi betörő, aki a gyereket álcaként használta, s most vagy a lebukástól félt, vagy a vélt konkurenciát akarta így távol tartani?