Múzeumi örökségvédelem
Másodjára szerveztek konferenciát a kulturális örökség védelmének témájában a Magyar Nemzeti Múzeumban! A Cultural Property Protection – A kulturális örökség védelme krízishelyzetekben című közös konferenciának az MNM és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében november 23-24-én csütörtök-pénteken a múzeum Díszterme adott otthont.
Második alkalom a Nemzeti Múzeum életében, hogy ebben a témában szervez széles körű tanácskozást: az elsőt idén márciusban rendezte, szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen, már akkor azzal a céllal, hogy egy szélesebb, nemzetközi párbeszéd alapjait tegyék le. Erre most, fél évvel később került sor, amikor is folytatódott a közös gondolkodás arról, hogyan lehet a humanitárius válságok, fegyveres konfliktusok és természeti vagy ember okozta katasztrófák idején is megvédeni a kulturális örökséget, mint felbecsülhetetlen értékű anyagi javakat és a szellemi és kulturális infrastruktúra alapjait.
Meghívásukat elfogadva olyan nemzetközi szervezetek, fegyveres alakulatok és jól ismert múzeumok szakemberei csatlakoztak a párbeszédhez és közös gondolkodáshoz, mint az ICCROM, az ICOMOS-ICORP, a Blue Shield, a Victoria&Albert Múzeum, a Belvedere, a francia, az amerikai, a brit és a holland hadsereg, a bajor és a román rendőrség, az ALIPH, a Hungary Helps vagy épp a Cultural Emergency Response – tudatta az MNM Sajtó.
A rendezvényt olyan események ihlették meg, mint az ukrajnai háború, az év eleji törökországi és szíriai földrengés, és az illegális műkincs-kereskedelem okozta folyamatos kihívások. A konferencia egyik célja volt, hogy felhívja a fegyelmet arra, hogy az olyan különleges helyzetek során, mint a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák, az energiaválság vagy a zöld aktivizmus is fontos a kulturális javak és a kulturális örökség védelme.
Az esemény lehetőséget biztosított felmérni azt, hogy mit tudunk, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, és hogy miként kell azokra reagálnunk. A konferencia többek között olyan kérdésekre kereste a választ, minthogy milyen általános biztonsági kihívásokkal szembesül egy múzeum, hogyan készülhet fel egy kulturális intézmény előre egy katasztrófahelyzetre, miért fontos a kockázatelemzés, hogy hogyan lehetséges a kulturális örökség védelmének integrálása a humanitárius tevékenységbe, vagy hogy milyen szerepet játszhat egy hadsereg a kulturális örökség védelmében.
A konferencia ideje alatt szó esett továbbá a már említett törökországi és szíriai földrengések által a kulturális örökségben okozott károkról, az előadók képet adtak a károk helyreállításának folyamatáról, és az is kiderült, mi az a Blue Shield, és miért olyan fontos. Az MNM az ország kiemelt jelentőséggel bíró kulturális intézményeként rendkívül fontosnak tartja a kulturális javak védelmét, ezért is vállalt vezető szerepet abban, hogy a témában fél évvel ezelőtt elindult konstruktív párbeszéd most folytatódjon, immáron szélesebb körben, nemzetközi színtéren.
A konferenciát csütörtökön 09 órakor nyitották meg Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesének, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának és Schultz Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. ügyvezetőjének köszöntőjével, melyekről idekattintva olvashatunk. Az ezeket követő vitaindító előadás után szekciókra bontott előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre is sor került a két nap során.
