Átadták a Megyeri hidat
Az ország fejlődésének elengedhetetlen felététele a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A kormány éppen ezért elkötelezett az útépítések folytatása mellett. Alig két hete, hogy átadták az M0-ás keleti szektorát, most pedig a körgyűrű másik kulcsfontosságú eleme, a Megyeri híd is megnyílt az autósok előtt, jelentősen javítva a főváros közlekedését. Az eddig átadott és a jelenleg épülő hidak és gyorsforgalmi utak gyökeresen rajzolták át Magyarország közlekedési térképét. A Megyeri híddal minden magyar polgár nyer, függetlenül attól, hogy az ország mely részében él, adta hírül a Kormányszóvivői Iroda.
Soha nem látott méretű közlekedésfejlesztés Magyarországon
Az elmúlt hat évben duplájára nőtt a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza, mára meghaladja az 1100 kilométert. Az elkövetkezendő öt évben további csaknem félezer kilométernyi gyorsforgalmi útfejlesztés valósulhat meg hazánkban. A fejlesztéseknek köszönhetően idén ? több mint 40 év után ? végre teljes hosszában elkészül és így az országhatárig ér az M7-es autópálya. Elkészült az M6-os Budapestre bevezető szakasza és épül további két szakasza, valamint folytatása, az M60-as autópálya Pécsig. Folyamatban van a Szegedet Makó irányába elkerülő M43-as építése is. Az M0 keleti szektorának közelmúltbeli átadásával megvalósult az M1-es, az M7-es, az M6-os, az M5-ös, az M3-as autópályák és az M2 autóút összekapcsolása.
Az M0-ás útgyűrű fejlesztése
1988 és 1996 között több ütemben elkészült az M0-ás útgyűrű déli szektora az M1-es és az M5-ös autópályák között. 1999-ben helyezték forgalomba az északi szektor M3-as és a 2-es számú főút közötti szakaszát, 2005 decemberében pedig a keleti szektor, az M5-ös és a 4-es főút közötti, valamint a 4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszát. 2008. szeptember közepén indulhatott meg a forgalom a keleti szektor M3-as és a 4-es főút közötti szakaszán.
A Megyeri híd és a hozzá kapcsolódó útszakasz átadása újabb mérföldkő az M0-ás történetében, a gyorsforgalmi út ugyanis ezzel további ? a 2-es számú főút és 11. számú főút közötti ? 3,9 kilométeres szakasszal egészül ki. Ezzel összesen már közel 80 kilométer hosszan lehet autózni a fővárost elkerülő körgyűrűn.
Az M0-ás hiányzó északi szektorának építése 2011-2012-ben veheti kezdetét, ezt követően kerülhet sor a gyűrű bezárására a nyugati szektor megvalósításával. Ez utóbbi és egyben utolsó szektor előkészítése még ebben az évben elkezdődik.
A Megyeri híd
A Megyeri híd a magyar tervezőmérnökök és a kivitelezést végző szakemberek újabb kiemelkedő alkotása a dunaújvárosi, szekszárdi és a Lágymányosi Duna-hidak, valamint a Köröshegyi völgyhíd után. Az 1862 méter hosszú hídon irányonként két forgalmi sávot alakítottak ki, az átlagosnál szélesebb leállósávokkal, amelyek a későbbiekben forgalmi sávvá alakíthatóak. A híd déli oldalára gyalogút, északi oldalára mozgássérültek közlekedésére is alkalmas kerékpárút épült, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo kerékpárútvonalhoz.
A két és fél év alatt, 63,2 milliárd forintból megépült Megyeri híd ? a fővárost elkerülő M0-ás autóút 2-es és 11-es számú főút közötti szakasza ? Újpestet a Szentendrei-szigeten keresztül köti össze Budakalásszal. Az öt egymáshoz kapcsolódó hídszerkezetből álló építmény része a Nagy Duna-ág felett épülő 590 méter hosszússágú hídszerkezet, amely az ország első ferdekábeles hídja.
A beruházás méreteit jól tükrözi, hogy csúcsidőben egyszerre hozzávetőlegesen 300 ember dolgozott a hídon, a vasszerelő üzemben pedig mintegy kétszázan dolgoztak. A monumentális beruházás során 120 ezer köbméter beépített vasbeton szerkezetet, 12 ezer tonna acélszerkezetet és 452 darab vasbeton cölöpöt használtak fel. A híd felületére több mint 46 ezer négyzetméter aszfaltburkolat és 25 ezer négyzetméter sóvédő bevonat került.
Hídépítések Magyarországon
Az elmúlt évek hídépítései közül kiemelkedik az 1872 méter hosszú, tavaly átadott Köröshegyi völgyhíd, amely az M7-es autópálya Zamárdi?Balatonszárszó közötti szakaszának legnagyobb hídja. 2007 júliusában készült el az M8-as autópálya részeként a Dunavecsét és Kisapostagot összekötő közel 1700 méter hosszú dunaújvárosi Pentele híd. Az úgynevezett kosárfülhíd a Duna medrét közel 310 méter hosszan íveli át és a maga kategóriájában világcsúcs méretű, medernyílása a legnagyobb a világon. Külön kiemelendő, hogy a mederhidat a parton szerelték össze, egyben úsztatták be és helyezték el hidraulikus emeléssel a pilléreken.
A 2004-ben Építőipari Nívódíjat kapott Szent László híd Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A Bogyiszló határában épült 919 méter teljes hosszúságú, 14 méter széles acélszerkezetes híd építését 2001 nyarán kezdték meg és 2003 júliusában adták át a forgalomnak. 73 év után ez volt az első új Duna-híd, amely Budapesttől délre megépült. Közútfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentősége van a Magyarországot és Horvátországot autópályán összekötő Mura-híd megépülésének, amelyet várhatóan még idén ősszel átadnak a forgalomnak.
