ZETApress

hírportál

Vonatkésési mérleg a sztrájk kapcsán

A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) által csütörtökön 6 és 8 óra között meghirdetett ? a személyszállító vonatok közlekedtetésére vonatkozó ? figyelmeztető sztrájk miatt 174 vonat maradt el teljes útvonalon, míg 70 vonat részlegesen maradt ki a menetrendből, vagyis rövidebb útvonalon közlekedett. Összesen közel négyszáz vonat késett.

A MÁV-START Zrt. a jövő hét elején tud beszámolni arról, hogy mennyi bevételkiesést jelentett ez a személyszállító társaságnak, tekintettel arra, hogy kezelési költség levonása nélkül a megvásárolt menetjegyek, IC és IP pótjegyek visszatérítése a sztrájk lemondását követő harmadik nap 24 órájáig igényelhető. A munkabeszüntetés miatti kényelmetlenségekért a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. az utasok megértését kéri. Kérdésünk, hogy a MOSZ mikor teszi meg ugyanezt?

38 vasúti vonalszakasz kerülhet térségi kezelésbe

Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős szakállamtitkára fórumot tartott a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás-kínálat kialakításáról az önkormányzati szövetségek, valamint az érintett társadalmi és érdekvédelmi szervezetek részvételével a sztrájkot követő délután. A fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minisztérium a kisforgalmú vasúti viszonylatok szakmai vizsgálatának eredménye alapján 38 vasútvonal esetében nem tartja indokoltnak, hogy azokat az országos hálózat keretében működtesse tovább. Ezek a vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve tovább működhetnek. Öt mellékvonal az összes szempont figyelembevételével fővonallá minősíthető.

A szakállamtitkár elmondta, hogy míg a négyzetkilométerre és lakosságszámra eső összes vasútvonalhossz tekintetében Magyarország az elsők között van a vizsgált európai országok közül, addig a vonalak kihasználtságában, a kilométerre eső utasforgalom tekintetében lemarad. Az elmúlt egy évben vizsgált 64 vonalszakasz átlagos utas-száma egy járaton 23 fő, egy kilométeren 12 fő. A közösségi közlekedés jelenlegi módon történő fenntartása ezért felülvizsgálatra szorul.

A szakállamtitkár hangsúlyozta: nem a vasút és az autóbusz között van verseny, hiszen az egyéni közlekedés részaránya meghaladja a hatvan százalékot. Vonzóbbá kell tehát tenni a közösségi közlekedést, ennek azonban az lehet az útja, ha csak azokat a vonalakat tartja az állam országos hálózatban, amelyek esetében ez valóban indokolt.

A térségi vasútvonallá átminősítést kizárólag az érintett önkormányzatok kezdeményezhetik, Európában egyébként ez a jellemző üzemeltetési modell. A minisztérium nem zárja ki, hogy közszolgáltatási szerződést kössön a térségi és elővárosi vasútvonalak üzemeltetőjével. A turisztikai célú üzemeltetés ettől különválasztandó, az ilyen esetekben fejlesztéspolitikai eszközök (pl. turisztikai programok) támogathatják a további működést.

A vizsgálat adatait, legfontosabb tanulságait a minisztérium honlapján közzéteszi, a dokumentum november 7-ig a Civil Fórumon véleményezhető. A gazdasági és közlekedési miniszter az adatok birtokában, a szakmai javaslat ismeretében és a társadalmi egyeztetésen felmerült vélemények figyelembevételével hoz majd döntést a menetrend véglegesítéséről.

Szóljon hozzá!