ZETApress

hírportál

A teljesen modernizált retró

Láng Művelődési KözpontSzinte már hetente átadnak és felavatnak egy teljesen modernizált intézményt a XIII. kerületben, így történt ez ma is: dr. Tóth József polgármester ünnepélyesen átadta a felújított Láng Művelődési Központot. A múlt pénteki Mese tagóvoda-átadásról idekattintva olvashatunk.

Miként beszédében a polgármester elmondta: úgy modernizálták teljes körűen az épületet, hogy meghagyták a retró-jellegét, hangulatát. Az építészek ugyanis megfogalmazták a koncepció elkészítésekor: a Láng építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival is olyan értéket képvisel, amelyet érdemes a felújítással megmenteni. Tehát átörökítették az épület bizonyos építészeti értékeit, miközben energetikai szempontból, gépészetileg és egyéb belsőépítészeti dolgokban is teljesen korszerű lett az épület.

Azt is figyelembe vették, hogy az évtizedek alatt jelentősen megváltoztak egy ilyen óriási művelődési-kulturális centrum funkcionális igényei. A beruházásra a XIII. Kerületi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. A Láng Művelődési Központ és annak elődjei mindig is meghatározó szerepet töltöttek be a XIII. kerület kulturális, civil életében. Ma sincs másként – immáron egy különlegesen felújított épületben, a Rozsnyay utca 3-ban.

Milyen a legmodernebb retró?

Modernnek számítottak a 60-70-es években a művelődési házak. Sorra épültek akkoriban. A Láng Művelődési Központ is újjá épült, s kapott markáns arculatot. De az épület mára erősen elhasználódott. A mostani rekonstrukció tervezői úgy látták: a Láng építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival is olyan értéket képvisel, amelyet érdemes felújítva, korszerűsítve megmenteni. Vagyis: igazodtak az új irányhoz, hangulatában is modernizálták a retrót. A felújítás építészeti koncepciója ezen értékek átörökítésén, illetve az évtizedek alatt jelentősen megváltozott funkcionális igények megfelelő kiszolgálásán alapult.

A beruházásra a XIII. Kerületi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. A kivitelezés – közbeszerzési eljárás keretében – 2017. január 2-án kezdődött, és 2018 nyarán fejeződött be. Az épület teljes energetikai korszerűsítésével, hőszigetelésével és a vadonatúj épületgépészeti rendszerrel az üzemeltetés gazdaságosabbá is vált. Az épület akadálymentes, 3 új liftet is felszereltek. A színháztermet a legmodernebb digitális hang- és fénytechnikai eszközökkel – egyebek mellett energiatakarékos LED színházi lámpákkal – alakították ki. A beépített berendezések a színházi előadások, a koncertek és a konferenciák eltérő igényeit is képesek kiszolgálni.

A Láng Művelődési Központ 1997 márciusában került a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonába – a Fővárosi Önkormányzat és a XIII. Kerületi Önkormányzat megállapodásával, miután a Láng Gépgyártól megvásárolták az ingatlant. Az önkormányzat 1997. október 16-án üzemeltetési szerződést kötött a Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesülettel, amelynek értelmében az épület továbbra is a Láng Művelődési Központ tevékenységének színteréül szolgál. Cserébe az egyesület évenkénti közművelődési megállapodásban rögzített kerületi közművelődési feladatokat lát el.

A kezdet: egy dalkörrel indult

A Láng Kultúrház a gyári sportkörhöz kötődően indult a harmincas évek végén az 1929-ben alakult Tisztviselői Dalkörrel, a biliárd-, turista-, fotó-, bridzs- és műkedvelő-szakosztállyal (utóbbi a későbbi színjátszó csoport elődje). A művelődési otthonok alapításával (1949. augusztus 20-tól) a Láng Kultúrház művelődési otthon lett. A meglévő amatőr művészeti csoportok (szimfonikus zenekar, dalárda, színjátszók) mellett újak is formálódtak, például fúvószenekar, néptáncosok, bábcsoport. Idővel megszervezték a Dolgozók Általános Iskoláját, s különböző szakmai tanfolyamokat is indítottak.

Egyre többen jártak ide. A hely szűk lett, úgyhogy 1968-ban – a SZOL, a Vasas Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával – átépítették a művelődési házat. Ennek költsége akkor húszmillió forint volt. Az újjáépített Láng Művelődési Központot 1970. január 14-én adták át. Az intézmény fenntartója a Láng Gépgyár volt, működtetője a szakszervezeti bizottság. Továbbra is lényeges szerepet töltött be a gyár dolgozóinak tanulásában, művelődésében, szórakozásában. Ugyanakkor kifelé is nyitott filmklubokkal, színházi előadásokkal, vasárnapi matinékkal, könyvtár- és hírlapolvasó szolgáltatással. A magyar eszperantisták székhelye is itt volt. Országos hírű volt a vasútmodellező klubja. Mindig feladatának tekintette az öntevékeny művészeti csoportok felkarolását. Bevételeinek háromnegyed részét saját forrásból teremtette meg.

A 70-es években csak erősítette a legendáját a Láng. Helyet adott rock- és beatzenekarok bemutatkozásához, indulásukhoz. A Lánghoz kötődött például a Hungária és az M7-es együttes is; utóbbi a Gemini, a Metró és a Hungária kivált tagjaiból szerveződött. Évekig a Láng Művelődési Központ aulájában tartották a lottósorsolást; a mostani felújítással megőrizték a majdnem 1 méter átmérőjű régi totó-lottó szimbólumot. A ma átadott épületben állandó kiállítás mutatja be a művelődési központ történetét.

A rendszerváltás: LMK Közművelődési Egyesület

A Láng Művelődési Központ a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdona; üzemeltetője a Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület. A rendszerváltáskor az addigi szakszervezeti (vállalati) művelődési házak egyik napról a másikra fenntartó és működtető nélkül maradtak. A Láng kultúrházat használó civilszervezetek és magánszemélyek úgy döntöttek: megóvják a helyet. Megalakították az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületet, rövidített nevén: Láng Művelődési Központ.

Az egyesület – önálló jogi személyként – az intézmény fenntartója és működtetője; 1998. január elsejétől közhasznú szervezet. Célja: a tagjai és a területi vonzáskörébe tartozók számára a kulturális, közművelődési, önképzési, szórakozó-szabadidős lehetőségek és tevékenységek, illetve ezek feltételeinek biztosítása.

Az egyesület meghatározó szerepet tölt be a XIII. kerületi közművelődési és civil feladatok ellátásában; több mint húsz közművelődési egyesületet fogad be, szakmailag segítik és támogatják őket. Túl ezen – klubkönyvtárat működtetnek, szabadidős tevékenységeket szerveznek, kiállításokat, fesztiválokat, bemutatókat rendeznek, más eseményekkel az egészséges életmód kialakítását is elősegítik. Az egyesület civilszervezeteinek közel ezer aktív tagja van; 65 százalékuk kerületi lakos.

De mitől is Láng a Láng?

Láng László 1873-ban telepítette át gépjavító műhelyét a Váci útra. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. A budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét a Láng gyár készítette. A XX. század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat. Láng Lászlónak fontos volt, hogy dolgozói művelődhessenek, szórakozzanak, erre biztatta is őket, támogatta is ezt az önszerveződő művészeti tevékenységüket. Mindig is jelentős közösségnek számított a Láng dolgozóinak igen nagy köre. Ök egymással is szolidárisak voltak.

A Láng László Gépgyár Rt-t 1948-ban államosították; a cég fő profilja az energetikai gépgyártás lett. A hazai villamos erőművekben többnyire Láng-turbinák dolgoztak. A cég exportja is jelentős volt. 2000 közepe óta – az ABB és a francia Alstom Power fúzióját követően – a cég új neve: Alstom Power Hungária Rt.

Szóljon hozzá!