ZETApress

hírportál

Ürge a lőtéren

Selyemkóró kezelése ? Fotó: Molnár JózsefRitka felvétel született Az év emlőséről a Táborfalvi Lőtéren. A WWF Magyarország egyik legizgalmasabb természetvédelmi projektterületén, a Táborfalvi Lőtéren sikerült lencsevégre kapni a 2015-ben Az év emlősének választott ürgét ? tudtuk meg Zanin Éva PR kommunikációs munkatárstól.

A Táborfalvi Lőtéren leste meg a WWF forgatócsoportja az ürgék tavaszi sürgölődését. Mosonyi Szabolcs operatőr lessátorba bújva várja, hogy elkezdődjék a látványos párzási időszak. Ha sikerül azt is lencsevégre kapni, az ürgék biztosan bekerülnek a Turjánvidék csodáit bemutató, ez év végére elkészülő természetfilm főszereplői közé. A film egy EU-s támogatással megvalósuló természetvédelmi LIFE projekt részeként készül, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium, a Budapesti Erdőgazdaság és a WWF valósít meg a Turjánvidéken. A katonai használat miatt elzárt területen fellelhető az Alföld egykori, igencsak változatos világának a maradványa, sok érdekesebbnél érdekesebb védett faj otthona.

A lőtéri terület több mint 100 éve elsődlegesen honvédelmi rendeltetésű és ez alapvetően meghatározta a táj mai képének alakulását. Az évszázados extenzív használat hosszú időn keresztül csaknem változatlan növényzetet tartott fenn a mélyebb fekvésű területeken. A III. katonai felmérés 100 évnél idősebb térképén a vizes erdőfoltok és rétek ugyanúgy helyezkednek el, mint ma. Lényegi változás csak az 1970-es évek elejétől kezdődött, részben azért, mert a lecsapolások ekkor kezdték igazán éreztetni hatásukat, részben pedig a mezőgazdaság ekkor tért rá az intenzív műtrágyázásos rétgazdálkodásra.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=qb4gOfcxNvg[/youtube]

Jelentős változások történtek azonban a magasabban fekvő homokvidéken. A száraz homokbuckák gyepjei és a nyáras-borókások kisebb-nagyobb foltokban megmaradtak ugyan, de az elmúlt 200 évben az ember mindent megtett, hogy a mozgó homokot valami módon megkösse. Ennek elsődleges eszköze az akác volt. Később feketefenyőt, erdeifenyőt is ültettek, és újabban nemesnyarakat is. Így az egykori homokbuckás vidék jelentős részét ma tájidegen kultúrerdő borítja. A homokbuckák közötti mélyedésekben valamikor tölgyesek voltak, ezeknek csak hírmondói maradtak. Ma helyükön zömmel akácosok találhatók.

Védettségi helyzet

A Turjánvidék Natura 2000 terület több mint 12 ezer hektáros, melyből a déli területegység kb. 7300 hektár. A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részét képezi a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület is, mely 1965 óta országos védelem alatt áll. A fokozottan védett terület kiterjedése 146 ha. A Natura 2000 terület déli egységének nagy részét jelenleg is lőtérként használják. A katonai és a természetvédelmi használat a leginkább jellemző, a mezőgazdasági hasznosítás másodlagos.

Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet

A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak az állami vagyon törvény elfogadása miatt. Ma elfogadta a Parlament a nemzeti park igazgatóságok jövőjét veszélybe sodró állami vagyonról szóló törvényt, melyről mi is beszámoltunk. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri, hogy az alkotmányellenes törvény ne léphessen hatályba.

Az állami vagyonról szóló T/3788 törvényről ma szavazott az Országgyűlés. A törvény a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) helyezi át a védett területekkel kapcsolatos vagyonkezelési feladatok jelentős hányadát. Ez a három országos természetvédelmi civil szervezet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács, 170 civil szervezet és több ezer állampolgár, valamint az összes ellenzéki képviselő szerint veszélyezteti a természeti értékek védelmét.

Az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) elemzése alátámasztotta, hogy a törvény sérti az egészséges környezethez való alapjogunkat, így az alkotmányellenesség aggályait veti fel, és a természetvédelem terén visszalépésre ad lehetőséget. A törvény hatályba lépése visszafordíthatatlan károkat okozhat hazánk természeti örökségében, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ma levélben fordult az illetékesekhez, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Aggályos törvénytervezet | ZETApress

Szóljon hozzá!