ZETApress

Bajnai Gordon április 14-én tette le a miniszterelnöki esküt. Május 15-én új szóvivő érkezett Szollár Domokos személyében. Vele már akkor elbeszélgettünk, s rögtön utána beálltunk a kormányfői interjúkérők sorába. Kérdéseinket Szarvas István fogalmazta meg.

Ma végre a válasz is megérkezett. ? Rendkívül sűrű programja miatt sajnos Miniszterelnök úrnak nem állt módjában válaszolni kérdéseikre, ezért azokra a Kormányszóvivői Iroda ad válaszokat ? írták nekünk. ? Miniszterelnök Úr! Milyen intézkedésekkel tudjuk önbizalmunkat megerősíteni? ? szólt első májusi kérdésünk a hatból.

Az állampolgárok önbizalma és jövőbe vetett hite akkor állhat vissza, ha közös munkával sikerül újra egyenesbe hozni az országot ? kezdődtek a válaszok. ? A kormányzat feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket és ösztönzőket, amelyeknek köszönhetően a lehető legtöbb munkahely őrizhető meg. Az ország számára ugyanis a költségvetési egyensúly megtartásán kívül ez a legfontosabb. Van számos további, kiemelten fontos feladat, át kell alakítani azokat a meggyökeresedett, elavult struktúrákat, amelyek évtizedek óta gátolják az ország fejlődését. Erre most megvan a kellő elhatározás.

A kormány 150 intézkedést készített elő az elkövetkező egy érvre. Az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentési javaslatait fogadta el a kabinet, amelyek nem már a 2010-ben érzetetik hatásukat. A kormány továbbá rászorultság elvű szociális támogatási rendszert alakít ki annak érdekében, hogy valóban azokhoz jusson a támogatás, akik a leginkább rászorultak. A jelenleg működő támogatási rendszer ugyanis egy gazdag országnak is komoly tehertételt jelentene. A szolidaritás jegyében azoktól kell több áldozatot kérni, akik az elmúlt 20 év nyertesei voltak. Ezt a célt szolgálja a vagyonadó is. Amennyiben a kormány el tudja érni, hogy ne veszítsék el még többen a munkájukat, újra dinamizálni lehet a külföldi hatások miatt lelassult gazdaságot és nagyobb lesz a külföldi befektetők bizalma is Magyarország iránt.

A vállalatok számára kötelezően előírt adminisztráció költsége több mint a duplája az uniósnak. Miért nem érezhető erőteljes törekvés a csökkentésükre?

Már az előző kormány is rengeteget tett az adminisztráció csökkentése terén. Európában például szinte Magyarországon lehet a leggyorsabban céget alapítani. Az ezen a területen eddig elvégzett munka hatékonyságát igazolja, hogy a Világbank által kiadott, az üzleti környezet minőségét vizsgáló Doing Business rangsorban Magyarország két év alatt a 66-ról a 41. helyre lépett előre. A kormány kiemelt célja 2012-ig a vállalkozók adminisztratív terheinek 25 százalékos csökkentése, hiszen megközelítőleg 700-800 milliárd forint szabadulhat fel a hazai vállalkozásoknál a fölösleges bürokratikus szabályok kigyomlálása, illetve a szabályozás egyszerűsítésének eredményeképpen.

Hogyan és mikor kívánja visszafogni az off-shore cégek adóelkerülését?

A kormány 2010-es adócsomag tervezetében már szerepelnek ilyen intézkedések. A kormány célja az adóparadicsomokba menekített jövedelem és a vagyon adóalapba vonása. E mögött az az elgondolás áll, hogy az itt megtermelt jövedelem után itt is kell adót fizetnie a vállalkozásoknak.

Kíván e együttműködni az új pécsi polgármesterrel a Kulturális Főváros projekt sikeréért?

Pécs számára a program nagy lehetőség, amely ritkán jön el egy város életében. A programsorozat 2010-es sikere egész Magyarország sikere is lesz. Éppen ezért fontos, hogy pártállástól függetlenül mindenki segítse az előkészületeket. A kormány, ahogy eddig is, úgy a jövőben is támogatja a városvezetést a program megvalósításában. Nem lenne szerencsés, ha ebben az ügyben a pártpolitika diktálna.

Mikor értékeli a Kormány az anti-korrupciós bizottság jelentését?

Az Anti-korrupciós Koordinációs Testület 2007. augusztusában alakult. A minisztériumi képviselők mellett a testületben helyet kaptak a nem kormányzati állami szervek is, így a Közbeszerzések Tanácsa, a Gazdasági Versenyhivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az adatvédelmi ombudsman. Emellett a Testület tagja lett még négy, a korrupció elleni küzdelemben elismert társadalmi, szakmai szervezet (TASZ, Transparency International, OKRI, Pénzügykutató Rt.), valamint két köztiszteletben álló, elismert szakértő is Hack Péter és Farkas Ákos személyében. A Testület által kidolgozott Korrupció Elleni Stratégiát a kormány még 2008-ban megtárgyalta, ezt követően született meg a rövidtávú cselekvési terv is 2009-2010-re.

A kormány jelenleg a stratégia prioritásai közül a sürgős és rövidtávon megvalósítható célokat veszi napirendre, mint például a korrupciós jelenségeket bejelentők védelmét és ösztönzését szolgáló rendszer kialakítása (un. whistleblower protection). A bejelentő-védelmi rendszer kialakításával elérhető, hogy eddig a hatóságok előtt rejtve maradt korrupciós jelenségek a felszínre kerülhessenek. A korrupcióellenes küzdelem eddigi eredményeiről sem szabad azonban megfeledkezni, hiszen a Stratégiával összhangban, a közelmúltban módosult többek között a közbeszerzési törvény, szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok, átalakultak vagyonnyilatkozat-tétel szabályai is.

Melyik ország kormányfőivel kíván találkozni a közeljövőben?

A miniszterelnök külföldi utazásai eddig is a válságkezeléssel voltak kapcsolatosak, nem lesz ez másképp a jövőben sem. Bajnai Gordon elsőként Barroso elnöknek mutatta be a kormány gazdaságélénkítő terveit és a Bizottság támogatásáról biztosította hazánkat. Emellett a miniszterelnök Prágában részt vett a Kelet-európai országok csúcstalálkozóján, ahol a jelenlévők a válságkezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással.

A kormányfő Ausztriában, Wachauban egy magas szintű konferencián beszélt arról, hogyan is próbálja Magyarország visszaszerezni a válság miatt megcsappant befektetői bizalmat. A válságkezelés ugyanis nem csupán megszorító intézkedésekről, áldozatokról szól, hanem arról is, hogy hazánk képes-e előnyt szerezni, megteremteni a növekedés alapjait, annak érdekében, hogy a válság mérséklődését követően hazánk iránt legyen kellő bizalom az újabb befektetésekhez ? fejeződtek be a Kormányszóvivői Iroda válaszai.