A tudós, aki tanárnak született
Ritoók Zsigmond, akadémikus, az ELTE professzor emeritusa, elkötelezett ókorkutató, vette át az idei Bolyai-díjat tegnap este a Nemzeti Színházban. A hazai és külföldi egyetemek elismert díszdoktorának Sólyom László köztársasági elnök nyújtotta át a magyar Nobel-díjnak is nevezett elismerést. A Bolyai-díj összegét az alapítók idén már megduplázták, így százezer adómentes eurós jutalmat jelent, ezzel vitathatatlanul a legmagasabb értékű magyar díj. Erről bővebbet a május 12-i sajtótájékoztató után írtunk.
Ritoók Zsigmond 1929-ben született és tizenhat éves kora óta rajong az ókorért, miután 1948-ban leérettségizet egyetemi tanulmányait is ezen a szakon folytatta. Szülei támogatták, lehetőséget biztosítottak neki a továbbtanuláshoz annak ellenére, hogy többen is megpróbálták lebeszélni az ókor tanulmányozásáról. ? Édesapám azt mondta, hogy az ő kötelessége az, hogy minden lehetőséget megadjon a továbbtanuláshoz, hogy aztán én mit csinálok a pályán, ez már az én dolgom. És én ezért is hálás vagyok neki, és sosem bántam meg, hogy úgy döntöttem, ahogy döntöttem, mert mindig azt csinálhattam, amit élveztem. És ez nagyon nagydolog, nem mindenkinek jut osztályrészül ? nyilatkozta pályájának indulásáról a tudós.
A görög kultúráról írt számos könyvének egyikében a pedagógus szó eredetét is kutatja. 1958 óta tanít, szerinte a tanár valahogy tanárnak születik, és nem is tud más lenni, mint tanár. Egyszerűen belső kényszert érez a tanításra, egyfajta misszió, szolgálat a tanári pálya annak az ismeretanyagnak a továbbadása érdekében, amelynek letéteményese a tanár. ? Ahhoz, hogy tanár legyen valaki, tudni kell azt, amit tanítani akar. A tudományos munkásság értelme megismerni és közkinccsé tenni ? foglalta össze a tanár és a tudós küldetését a Nemzeti Színházban, neves magyar előadóművészek közreműködésével megtartott ünnepélyes díjátadón levetített portréfilmjében a friss Bolyai-díjas.
A rögtönzött sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az ókor kutatója ritkán használ számítógépet, mert fogalmazni inkább kézírásban tud. A tanár úr a családjáról is beszélt. Három gyermeke és öt unokája van. Nem sikerült megtudtunk, hogy az unokák kértek-e valamilyen ajándékot a díjból a nagypapától. ? A kitüntetés kötelezettségekkel is jár ? mondta kérdésünkre. ? Ekkora összeget az ember nem csak a családjára költi, hanem különböző kutatásokat is támogatnia kell belőle.
Kutatási területe a korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás, az antikvitás továbbélése. Jelenleg főképp Homérosz magyarországi továbbélésével foglalkozik. ? Az érdeklődésnek mindig nyitottnak kell maradni. A megöregedés biztos jele, ha elkezdünk nem érdeklődni dolgok iránt. Az én feladatom az, hogy ablakokat nyitogassak ? válaszolta a fáradhatatlan tudós, nyugalmazott tanszékvezető tanár arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak. Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, és a Bolyai-díj alapítói személyesen gratuláltak Ritoók Zsigmondnak, és további sikert kívántak munkásságához.
Ritoók Zsigmond 1995-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2001-től Széchenyi-díjas. Az OTDT ügyében végzett áldozatos munkáját Pro Scientia Honoris Causa-díjjal, valamint a Máriás Antal emlékéremmel ismerték el. 2008. augusztus 20-án vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést is a görög és a római irodalom, az antikvitás esztétikája, az ókortudomány története terén végzett kutatásaiért, közel hat évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült életműve elismeréseként.
