Gödöllő Európában
Ha mindenáron ki akarunk emelni fontos dátumokat a Budapesttől 30 kilométerre fekvő Gödöllő történelméből, akkor a választás a Grassalkovich I. Antal gróf által az 1700-as években építtetett kastélyra, és az 1911-ben átadott, a fővárost és Gödöllőt összekötő HÉV-re adjuk voksunkat.
Aztán megint ugrunk néhány évtizedet: a harmadik választottunk Dr. Gémesi György, aki 1990 óta polgármestere a városnak. Az Önkormányzat meghívására látogattak a MÚOSZ Életmód szakosztály újságírói Gödöllőre. A több helyszínes sajtótájékoztató célja elsősorban annak bemutatása volt, hogy az 2011-ben az EU-csúcsnak helyet adó kastélyon kívül is számos látnivaló van a városban. A Sajtóúton Szabady Csaba is részt vett és fényképezett.
És most kicsit ugorjunk az időben! Gémesi György polgármester kiemelten fontosnak tartja, hogy a város környezetének 54%-a zöld terület, ami valószínűleg egyedülálló Magyarországon. Ezt az arányt mindenáron meg akarják őrizni, hiszen a városba látogatók ezt érzékelik először. ? Ezt a szemléletet visszük be az iskolákba, óvodákba, vagyis a környezet megóvásának igényét, szeretetét ? mondta.
A polgármester előbb idézett szavait véltük felfedezni az 1965-ben Gödöllőhöz csatolt Máriabesnyő városrészben található Damjanich János Általános Iskolában és a Zöld Óvodában. Az egymás szomszédságában található két épületen már első ránézésre látható, hogy ? a szükséges anyagokon kívül ? szeretettel is építették, talán ez utóbbi miatt kapta meg a Zöld Óvoda Pest megye Építészeti Nívódíját.
Szűcs Józsefné már húsz esztendeje igazgató az iskolában, ami egy újnak látszó épület esetében kis magyarázatra szorul. Az iskola épülete bár kívül-belül vadonatúj, de ez a 2009-ben elkészült felújításnak köszönhető. Ahogyan mondani szokták, beleadtak apait-anyait, nagy fantázia kellene valami hiányosság felfedezéséhez. A mintegy ötszáz tanuló kényelmesen elfér a tágas folyosókon, a tornacsarnokban, az étteremben, és persze az igen otthonos osztályokban, amelyek mindegyikének saját arculata van. Az iskolában található Gödöllő három színházának egyike, ahol a gyerekek drámapedagógia foglakozásokon vehetnek részt.
Menet közben derült ki, hogy milyen pozitív hatással van ez rájuk, levezeti fölös energiájukat, a foglakozásokon ?színészként? kibeszélhetik magukból problémáikat, indulataikat, anélkül, hogy saját magukról kellene beszélniük. Tiborczné Garai Katalin, az óvoda igazgatónője a már említett építészeti nívódíj okairól beszélt először. A két éve átadott épület teljesen környezetbarát, büszkeségük az esővíz hasznosítását lehetővé tevő berendezés, ami által a vécék öblítésére vezetékes vizet nem használnak. Az épület belső hőmérsékletét jól szabályozza a tetőre telepített növényzet, vagyis külön hűtésre nincs szükség.
A gyerekkel való foglalkozás része a környezetbarát életre való szoktatás, ennek során megtanulják a szelektív hulladékgyűjtést a gyakorlatban, és persze azt is, hogy erre miért van szükség. Ezen ismeretek aztán messze túlmutatnak az óvoda falain, hiszen a gyerekek ezt otthon is kezdik megkövetelni, ami által szemmel látható változások tapasztalhatók, elsősorban a cigány családok házainak környezetében.
Gödöllőre már 1867-ben vonattal lehetett közlekedni. Érdekes egybeesés, hogy I. Ferenc József és Erzsébet királyné ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és a hozzá tartozó uradalmakat. Ettől fogva a királyi pár ? gyakori gödöllői vendégeskedésük során ? vonattal érkeztek és utaztak el. Viszont a vonat nem vár még a királyi családra sem, ezért gondoskodni kellett a méltó várakozási körülményekről. Az 1868-ban elkészült váró később ?ideiglenesnek? bizonyult, mert 1882-ben elkészült az új Királyi Váró, Magyarország egyetlen ilyen rendeltetésű épülete, hiszen a másik kettő (a Nyugati és a Keleti pályaudvarokon) nem önálló épület.
A hányatott sorsú Királyi Váró kálváriáját a visszavonuló német csapatok indították el azzal, hogy az állomás épületének felrobbantásával nem elégedtek meg, hanem felgyújtották a váró pincéjében felhalmozott szenet is. Ettől aztán az épület olyan károkat szenvedett el, hogy eredeti állapotának helyreállítása csak évtizedekkel később valósulhatott meg. Addig az ideiglenes lapos tető alatt a romos állomásépületet helyettesítették, még fodrász is működött benne. Nagy fordulat következett 2011-ben: a város önkormányzata a Norvég Alap támogatásával felújította a Királyi Várót, ami most már eredeti formájában nézhető meg kívül, belül. Ötcsillagos látnivaló!
Nem messze az állomástól, ahol a HÉV végállomása is van, egy nagyméretű, omladozó épületen kint a tábla: Eladó! Talán valamikor a HÉV remíze volt, ma gazdátlan, de jobb sorsra lenne érdemes. Ugyancsak rossz állapotban van a kastély bejáratával szemben, a fák között meghúzódó egykori Testőrlaktanya. A felújítási szándék megvan, már ?csak? a pénzt kell előteremteni hozzá.
A Gödöllői Királyi Kastélyt időnként meg kell nézni. Folyamatosan nyitnak meg felújított helyiségeket, mint például a Lovardát, ahol az EU a magyar elnökség során ülésezett. A város akkori és azóta is használt jelmondata: Gödöllő Európában ? Európa Gödöllőn. Gémesi György polgármester a Barokk Színházban várt minket, sajtótájékoztatóját is ott tartotta. Megtudtuk, hogy a városhoz tartozó 62 négyzetkilométeres területen 33 ezer lakos él. Ez az 1990-es lakosságszámhoz képest nem nagy emelkedés, viszont a szolgáltatások így lépést tudtak tartani az igényekkel, ami viszont Budapest környékén, sok helyen nem sikerült. Gödöllőhöz, mint regionális, majd a közeljövőben, mint járási központhoz mintegy 200 ezer ember tartozik majd. A városban letelepedett iparnak is köszönhető, hogy a munkanélküliség csupán 6 százalék. Az ipar és a kereskedelem persze nagyban hozzájárul a város fejlődéséhez, működtetéséhez az iparűzési adóval.
A polgármester három fontos területet emelt ki a város mindennapi életéből: az oktatást, a kultúrát és a sportot. Még nem tudták feldolgozni, hogy az iskolák állami irányítás alá kerültek, mert így kevésbé tudják befolyásolni az óvodától kezdődő tanítás, nevelés töretlenségét. Gödöllőn minden iskolában naponta van testnevelési óra, mert ?a morális, szellemi fejlődés feltétele a fizikai fejlődés?. Kulturális területen folyamatosan változatos rendezvényekkel ?mozgatják? meg a várost, de egyes rendezvényeik országos, sőt nemzetközi érdeklődést is keltenek.
Gémesi György nagy bánata, hogy a Gödöllőn talált remek gyógyvízre még nem tudtak uszodát építeni. Ezért van az, hogy a polgármester rendszeresen biciklire pattan és elkerekezik a hatvani strandra úszni egyet. Legtöbbször viszont Gödöllőért pedálozik ? fejezte be beszámolóját Szabady Csaba.
