Egyre zöldebb Ferencváros
A MÚOSZ Életmód Szakosztálya a gödöllői polgármester után tegnap Gegesy Ferenc ferencvárosi polgármestert és Jordán Pétert, a kerület építészét látta vendégül a Vörösmarty utcai Sajtóházban. A téma a Ferencváros, a zöldülő városrész, az élhető kerület volt a népes hallgatóság előtt.
Gegesy Ferenc Erdélyből származik. Egyik nagyapja Torda, a másik Marosvásárhely polgármestere volt. Húsz éve, ?90-től Ferencváros polgármestere. A tanácselnöktől egy leszegényedett, leromlott városrészt örökölt, nem beszélve a bérházak állapotáról és egészségtelen zsúfoltságáról. Az I. Ferenc császárról 1792-ben elnevezett, valaha virágzó kerület sok megpróbáltatás után vált pusztulóvá, lelakottá.
Az 1838-as nagy pesti árvíz délről tört a kerületre, s a védgát épp ezért a mai Haller utca vonalában épült. Azon túl csak temető, fertőző kórház és ipartelepek épültek. Szükségből sok komfort nélküli lakás készült a két világháború között a nyomornegyedekben. 1945. után itt kapott helyet a szocialista vegyipar és a cementgyártás is, melytől még a jobb lakások is elértéktelenedtek. Pozitívum volt viszont a Mária Valéria telep helyén felépülő József Attila lakótelep, mely már házgyári technológiával készült.
A rehabilitáció 1990-ben kezdődött Jordán Péter irányításával. Akkor még hét-tízezer rosszállapotú önkormányzati lakás volt, melyből mára csak háromezer vár megújítása. A 250 milliárdos önkormányzati vagyonkataszterből először a még teljesen be nem fejeződött rehabilitációra ? amihez még legalább tíz év kell ? újak építésére, a kultúra támogatására és a testvérvárosi kapcsolatokra is kell költenie. Vezetői jól tudják, hogy az élhető világhoz, a lakosok jóérzéséhez hozzá tartozik a minél több zöld terület térnyerése éppen akkor, amikor ezek Pesten és Budán jórészt csökkenőben vannak. Márpedig az életmód szempontjából igen fontos a csupasz házfalak látványa helyett a természet közelsége. A túl sűrű beépítés testre és lélekre káros és kellemetlen hatású.
Évente egymilliárd forintot csak parkok létesítésére fordítanak. Ilyen lett a városrészt fellazító, mozgásra, sportolásra alkalmas Kerekerdő Park ? ahol most hétvégén a Ferencvárosi Napok zajlanak ?, az átjárók zöld foltokkal való betelepítése, a csökkentett autóforgalom. 1996 óta önálló pénzkerettel rendelkező bizottság ügyel az utak állapotának javítására és a virágpalánták kiosztására. Aki palántát kapott, az később is vigyáz rá, gondozza, ápolja, öntözi, és mindjárt jó példával szolgál a szomszédoknak. Nem fogják letaposni, leszakítani egymás virágait.
A rehabilitáció keretében bizottságot hoztak létre a komfort nélküli lakások modernizálására. A 30 négyzetméternél kisebbekből a szomszédosokat összevonták, komfortosították. A belső udvarokat parkosították. Élhető tömbökben gondolkodtak a hozzájuk tartozó parkokkal, ahová nem tud bejutni a csöves, a gyerekeket meg nem tudnak kijutni a zárt kertekből az utcára. A fővárosi rendelet szerint nem épülhet 30 méternél magasabb ház, így ide sem tervezhetnek ilyet. A meglévő utcákat nem szélesítik, de sokban kicserélik az útburkolatokat.
A kerület 70 hektárjának kétharmada új beruházásokból szépült. Mivel egyre drágábbak itt a lakások, a beruházók szívesen jönnek ide. Ha a Gubacsi úti Dzsumbujból valaki kiköltözik, a lakását befalazzák, hogy illegális lakásfoglaló ne járuljon a nyomortelep fenntartásához. Az új lakások mindegyikéhez tartozik garázs.
A közbiztonság javítása is a polgármester szívügye. A IX. Kerületi Rendőrkapitányság 13 autójából kilencet az önkormányzat vásárolt. Lakásokat is kaptak a rendőrök a kerületben, így egyrészt a vidékieket idetelepülnek, másrészt a lakókörnyezetükben legalább rendet tartanak. S amíg a zsaruknál előny a helyben lakás, addig ugyanez probléma a Ferencvárosi Közterület-felügyeleten. A polgármester döbbenten hallgatta az irányú észrevételemet, hogy a csoportvezetőjük nem vesz fel helyi lakost, nehogy inzultus érje a szabadidős felügyelőt azért, mert szolgálatban intézkedett valakivel szemben. Lehet, hogy a köztisztviselőknek is a rendőröktől kéne példát venniük?
