ZETApress

A Pannonhalmi Bencés Főapátság megnyitja kapuit: a vendégszeretetét az örökkévalóság felé, a titkokét egy rövid pillanat erejéig ? mondta Várszegi Asztrik püspök, főapát a VIATOR étterem és borbár ünnepi megnyitóján, ahol Lantai József fényképezett.

Pannonhalma szélesebbre tárta kapuit. Az Apátsági Étterem és Borbár megnyitásával családbarát hellyé vált Pannonhalma. Az 1996 óra a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság nagyszabású turisztikai fejlesztési programja keretében május 28-án, ünnepélyes keretek között nyitotta meg a nagyközönség előtt kapuit az új Apátsági Étterem és Borbár.

Pannonhalma, az ezer év jelen időként emlegetett, élő történelem. Az Apátság a vendégfogadásban is a fejlődés útjára lépett. A fejlesztéseknek köszönhetően olyan vendégbarát hellyé vált az elmúlt években, ahol a minőségi kínálat az egyetemes értékekkel és a magyarság szellemi hagyományaival találkozik ? mondta Rábai László főapáti titkár.

A minap megnyílt látogatóközpont korszerű szolgáltatásokat biztosít majd a hazai és a külföldi vendégek számára egyaránt. A kétszintes, akadálymentesített épületben kapott helyet az étterem és az irodalmi, művészeti és vallási témájú rendezvények számára kialakított előadóterem is. A felszín alatt kényelmes parkolót alakítottak ki gépkocsik és autóbuszok számára, de kerékpártárolót és csomagmegőrzőt is létesítettek a kerékpáros turistákra gondolva. A létesítmény különlegessége a növényekkel gazdagon beültetett zöldtető.

A 1560 millió forintos projektösszköltségből, mintegy 880 millió forintba került a látogatóközpont kialakítása. A projekt további ütemeiben befejeződnek az arborétum és gyógynövénykert felújítási munkálatai, elkészül a levendula lepárló is és hamarosan megnyílik a vendégház, amely lehetővé teszi a több napos kikapcsolódást és feltöltődést. A Főapátságot évente mintegy 120 ezer turista keresi fel, és a fejlesztéseknek köszönhetően, további 20%-os látogatószám növekedést várnak.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az ?ezeréves apátság? nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

Pannonhalma Győr-Moson-Sopron megye és az ország egyik legjelentősebb turisztikai vonzereje, ahol a fejlesztés eredményeként 120 ezer látogatóval számolnak évente, de a bencés szerzetesek törekvése, hogy még nyitottabbá tegyék otthonukat.

Ezer év jelen idő ? fejlesztések a turistabarát a kirándulóhelyért

2009. március elején látványos fejlesztésbe kezdett a Pannonhalmi Főapátság, hogy erősítse turisztikai vonzerejét. Az Apátság célja a világörökségi helyszín, a sokoldalú kulturális értékek hazai és nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai vonzerővé tétele a hiányosságok felszámolásával, az értékek kibontakoztatásával a Monostor környezetének rendezése és fejlesztése révén. Ennek keretébenben, 2009-ben kezdődtek meg a II. ütem, vagyis a Látogatóépület kivitelezési munkálatai, amely több fejlesztési elemnek ad helyet. A projektnek ez a szakasza a turisztikai szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztését, bővítését tartalmazza.

A régi Kosaras-dombi étterem helyén a felszín alatt többek között 70 gépkocsi részére parkoló épül, a felszínen pedig 8-10 autóbusz parkolására nyílik lehetőség. Az épület magába foglal egy éttermi helyszínt, ahol egyrészt önkiszolgáló módon, másrészt egy elkülönített területen a la carte módon lehet étkezni. Fontos kiegészítője ennek az épületnek egy kerékpár tároló és egy csomagmegőrző helység is. Kiemelt eleme ennek az épületnek egy előadóterem, ahol irodalmi, művészeti és természetesen vallási tárgyú rendezvények és kiállítások gazdagítják majd a Főapátság idegenforgalmi programját.

A turisztikai vonzerő akkor lehet teljes, ha nemcsak megismerteti a látogatókkal a helyszín nevezetességeit, hanem változatos programokat is kínál látnivalók részletesebb, többirányú bemutatásával. Ennek keretében különféle tájékoztató interaktív programok megrendezésére kerül sor, amelyek egyaránt szólnak a gyerekekhez, a fiatalokhoz, felnőttekhez, a családdal érkezőkhöz és a külföldiekhez.

Az 1560 millió forintos összköltségből a látogatóközpont 880 millió forint, az arborétum és a Hospodár-kert 310 millió forint, az ifjúsági zarándokház pedig 210 millió forintösszegű beruházást jelent az Apátság számára, amelynek 80%-a EU-s támogatás.

A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Bár maga az építmény csak a XIX. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme ezerötszáz éves. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is.

Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanulsága szerint a XI. század végén, Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már több mint 4000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a XIX. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 360 ezer kötetet őriznek a gyűjteményben.

A monostor levéltárában elhelyezett első irat István királynak a Pannonhalma kiváltságait és birtokait írásba foglaló díszes oklevele volt, melyben apjának, Géza fejedelemnek a monostor számára juttatott adományait rögzítették a szerzetesek. Évszázadok során egyre csak gyarapodtak a főúri adományokról szóló levelek, s az azokról szóló királyi megerősítő iratok.

A levéltár legrégebbi írása Pannonhalma 1001-es privilegiális oklevele. Ebben írásba foglalták, hogy a Géza fejedelem által megkezdett építkezést István király befejezte, s ugyanazon kiváltságokkal ruházta fel, amelyekkel a pápák a montecassinói apátságot, továbbá a monostor megkapta Koppány egykori birtokainak a tizedeit.

A levéltár talán leghíresebb okmányát: a tihanyi apátság alapítólevelét, I. Endre király íratta 1055-ben. Ez a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. A levéltár a benne található rendkívül értékes anyagok miatt nem látogatható.

Mesélő oklevelek

Szent Márton monostorának történeti és művelődéstörténeti szerepe már az államalapítás korában jelentősnek mondható és erről a történeti szerepről kézzelfogható, írásos emlékeink is fennmaradtak. Az apátság levéltára az elmúlt ezer esztendő nehezebb történelmi időszakait szinte sértetlenül vészelte át, ezért itt található a korai magyar történelem, az 1000-1200 közt eltelt időszak okleveles forrásanyagának fele, s a további századok társadalom- és művelődéstörténete kutatásának számos nélkülözhetetlen forrása. Ezen okiratok tanulmányozása nélkül elképzelhetetlen a régi magyar történelem mélyreható és tárgyszerű ismerete.

Levéltárunk 2500 középkori oklevelet és számos érdekességet, ritkaságot őriz, de igazi értéke páratlan XI. századi oklevélgyűjteménye, hiszen az eredeti formában fennmaradt XI. századi magyarországi oklevelek leggazdagabb állománya itt található. Meghívott vendégeinknek az öt ? egyébként igen ritkán látható ? XI. századi oklevelünket mutatjuk be.

Szent István egyetlen, eredeti formában fennmaradt oklevele, egyben a legkorábbi magyarországi latin nyelvű diploma a pannonhalmi kiváltságlevél, amelyet egy 12. vagy 13. század elején élt bencés szerzetes szerkesztett át, hűen utánozva az eredeti írásképet. A kiváltságlevélen maradt fenn első királyunk híres monogrammája.

A XVII. században került Pannonhalmára a tihanyi apátság levéltára, ezzel pedig a legrégibb, eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél: a tihanyi apátság 1055-ből, I. Andrástól származó alapítólevele. A tihanyi alapítólevél a magyar nyelv (egyben a finnugor nyelvcsalád) legrégibb szórványemléke. A dokumentumban 58 magyar szó olvasható, melyekből egy helyen szinte teljes mondat kerekedik ki. Az okiratot az első név szerint ismert pannonhalmi diák, Mór pécsi püspök is aláírta.

Szintén a tihanyi dokumentumok között találjuk az első eredetiben fennmaradt, királyi pecséttel ellátott magyarországi magánoklevelet, az apátságot alapító király fiának, Dávid hercegnek adománylevelét. Ez az 1090 körül íródott oklevél őrizte meg számunkra Szent László király pecsétjét.

Szintén László királyhoz köthető az 1090. körül keletkezett összeírólevél, amely a pannonhalmi apátság javait, birtokait és értékes ingóságait sorolja fel. Ebben találjuk az első részletes magyarországi könyvtárkatalógust, amely szerint Pannonhalmának ekkor számban és összetételben is a kor színvonalán álló könyvtára volt.

Szintén a XI. század végén, László király uralkodása idején készült a bakonybéli apátság javainak összeírása. Ebben az okiratban többek között a monostor birtokait, szolgálónépeit, liturgikus öltözékeit és eszközeit sorolták fel, és megemlítették, hogy ekkor nyolcvannégy könyv gazdagította az apátságot. Az oklevelek a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtárának klasszicista nagytermében kerültek bemutatásra.

Végül is ketten maradnak: Isten és a Bor ? Pannonhalmi Apátsági Pincészet

A Pannonhalmán megtelepedett bencés szerzetesek a korábbi évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. Az 1900-as évek elején az apátsági birtokméret kb. 100 hektárnyi lehetett Pannonhalma közvetlen környékén, de emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett birtokokkal az Apátság. Már abban az időben palackozott formában értékesítette fehér- és vörösborait, amelyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.

A II. Világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette e több évszázados hagyomány folytatását, mivel a szőlőbirtokok és a pincészet is állami tulajdonba került. Az ezt követő évtizedekben a Pannonhalmán élő szerzetesek nem mondtak le a hagyományok újjáélesztéséről. 2000-ben kezdtek körvonalazódni azok a tervek, amelyek révén a Pannonhalmi Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2 alapterületen 3000 hl tárolókapacitással 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.

A Pannonhalmi Apátsági Pincészet 50 hektár összterületű ültetvényeiről származó szőlő feldolgozására a közel 2000 négyzetméter alapterületű, a monostor tövében épült új pincében és borházban kerül sor, amely Szent Márton hegyének délkeleti lábánál helyezkedik el.

A szőlő feldolgozásához illetve a bor érleléséhez tájba illő, a domborzati viszonyokat jól kihasználó komplexum épült, amely lehetővé teszi, hogy a Pincészetbe látogatók teljes betekintést nyerhessenek a borászati munkába és annak eredményeibe.

A fajtaszerkezetnek megfelelő pincetechnológia évente több mint 300 ezer palack minőségi bor készítésére alkalmas. Az Apátsági Pincészetbe olyan rendhagyó borászati eljárást vezettek be, amely alkalmazott szőlőfajtáink magas minőségi potenciálját a legteljesebb mértékben megőrzi. Ennek alapja a négyszintes feldolgozó-épület, ahol lehetőség nyílik a gravitációs anyagmozgatásra. A fehér-szőlő mustja a temperált korrózióálló acél erjesztő-térbe kerül, a kék-szőlő erjedését fakádak és szabályozható hőmérsékletű fémtartályok szolgálják, a kierjedt vörösborok érlelésére pedig a hegy belsejébe nyúló pinceágak állnak rendelkezésre, de egyes fehérborok is ott érlelődnek kis fahordóban. A borászat 3000 hl tárolókapacitású.