ZETApress

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Családbarát Magyarország Központ Együttműködésben a hátrányos helyzetű nőkért címmel rendezett konferenciát a tegnapi Zoltán- és Nőnapon az észak-pesti Tüzér utca 33-35. földszintjén. Fotóink Förster Tamás felvételei.

Idén 3. alkalommal szervezte meg a Nők Helyzetét Vizsgáló ENSZ Bizottság éves ülésének kísérőrendezvényét a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség. Ehhez kapcsolódóan rendeztek a Családbarát Magyarország Központtal közösen nőnapi rendezvényt nemcsak női előadókkal. A konferencián olyan magyar projekteket és jó példákat mutattak be az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű nők iránt elkötelezett szakértők, amelyek hozzájárulnak a CSW68 keretében képviselt magyar eredményeihez.

A konferencia kiemelt témája a nemek közötti egyenlőség megvalósításának felgyorsítása, valamint a nők és a lányok szerepének erősítése volt. Elsőként a házigazdák nevében Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke és Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke tartott előadást.

– A magyar kormány a családpolitikában érvényesíti a nőpolitikát. Ezzel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy a feminizmus és a familizmus egymásnak ellentétei. Azt gondolom, hogy egy jó értelemben vett, nemcsak önmagáért való feminizmus és a familizmus, azaz a családirányultság kiegészítik, sőt akár erősíthetik is egymást! – kezdte beszédét a helyettes államtitkár.

– Napjainkban a legnagyobb kihívás, hogy a munka és a család közötti egyensúlyra törekedjünk. Ámbár megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán létezhet-e ilyen. Ha valaki, a hölgyek biztosan meg tudják mondani, hogy milyen nehéz már csak az erre való törekvés is, de az biztos, hogy ebbe az irányba kellene terelődnünk. A kormány ebből a szempontból büszke lehet magára, mert jó néhány olyan intézkedés történt pl. a bölcsőderendszer fejlesztése, a diplomás GYED bevezetése, a négy- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-kedvezménye, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy segítjük, támogatjuk a hölgyeket abban, hogy legyen lehetőségük megteremteni a vágyott egyensúlyt – fejtette ki Beneda doktor.

– Amiről kevés szó esik, az a láthatatlan munka, a 2. műszak, amit a nők végeznek, és amiről még ennél is kevesebbet beszélünk: a rászorultak gondozásában, legyen szó egy gyermekről vagy egy beteg/idős hozzátartozóról, 80%-ban a hölgyek járnak élen, ők végzik ezt a munkát, és bizony a GDP-be nem számoljuk be ezt a teljesítményt, holott nagyon is bele kellene. Mindazt az áldozatos munkát, amit a nők végeznek, a családban és a munkahelyen egyaránt, csak mentális egészségben lehet végezni, és tudjuk jól, hogy a magyar társadalom nem áll nagyon jól ebben a tekintetben. A jövőnek az az egyik záloga, hogy a mentális egészség tekintetében előbbre tudjunk lépni, a nők, a gyermekek ebben a tekintetben tudjanak fejlődni – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.

– A másik fontos feladat, ami előttünk áll, a gender pay gap, tehát a férfiak és a nők fizetése közötti szakadék felszámolása, megszüntetése, amit mindenképpen el kell végezni. Hiszen beszélhetünk az államadósság alakulásáról, a múltból ránk maradt nagy-nagy terhekről, de az a fajta belső adósság, ami a társadalomban létezik, hogy nemcsak hogy a láthatatlan munkát nem tudjuk a nők számára megtéríteni, hanem még mindig, minden előrelépés ellenére, a nők átlagosan 15%-kal a nők kevesebbet keresnek Magyarországon, mint a férfiak, az egy tarthatatlan helyzet, amit biztos, hogy orvosolni kell! – hangsúlyozta Beneda Attila.

A konferencia a továbbiakban előadásokkal folytatódott. Dr. Ferenczi Andrea elnök az MNKSZ elmúlt húsz éves tevékenységéről számolt be, Modláné Görgényi Ildikó, az MNKSZ kutatásvezetője, felnőttképzési szakértő pedig arról beszélt, miként lehet esélyteremtéssel hatni a szegénység ellen. Dr. Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ keretében működő Gyermekút Módszertani Központ vezetője egyedülálló szakmai együttműködést ismertetett, amely a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgálja. Busi Zoltán, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai vezetője arról beszélt, mi a nők szerepe a demenciával élő családtagok otthoni gondozásában, a vidéki nők kitörési lehetőségeit pedig Ungvölgyi János András, a Templárius Alapítvány kuratóriumi elnöke elemezte.

Andrea elnökasszony zárszava előtt Adonicsné Püski Kata kabinetvezető-helyettes, a Semmelweis Egyetem Rektori Kabinet, Családbarát Egyetem Központ igazgatója; Dani Gyöngyi többszörös Európa-bajnok, egyszeres világbajnok, hatszoros ezüst- és kétszeres bronzérmes paralimpikon vívó; Fazekas Gyöngyi HR tanácsadó és Fodor Antalné doktor, Szigetszentmiklós korábbi polgármestere, a Magyar Vöröskereszt elnöke tettek hitvallást az esélyegyenlőség jegyében.