Új tagok az Akadémián
Tegnap új akadémikusokat választott a Közgyűlés. ? Az Akadémián másképp számoljuk az időt. Az Akadémia idejét tudós zsenikben, a tudomány megvilágosító felfedezéseiben, a sürgető feladatokban mérjük ? fogalmazott ünnepi beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Mint mondta, a tudósok a nemzet egészének tartoznak érthető, nyílt és őszinte beszéddel. Szerinte a Közgyűlés ennek a felelős nyelvnek a próbája. Lehetőség arra, hogy a szándékokról, célkiűzésekről és programokról kiderüljön: mondanivalóvá, követnivalóvá, eredményekké váltak-e. Az MTA elnöke szerint a közgyűlésen részt vevők feladata, hogy magukkal, de nem csupán magukban elszámoljanak azzal, ami az elmúlt egy évben történt, amit megtettek.
Az MTA 180. közgyűlésének ünnepi ülésén Bolyai és az Akadémia címmel tartott tudományos előadásában Benkő Samu, az Akadémia külső tagja a többi közt arra emlékeztetett: bár Bolyai János kézirataiban gyakran szóvá tette élete sérelmeit, az Akadémiával kapcsolatban egyetlen panaszos szót nem ejtett. A kiváló matematikus ? akinek életében nyomtatásban kizárólag az Appendix című matematikai műve jelent meg – élete készülő nagy munkájában, az Üdvtanban megírta töprengéseit a világakadémiáról is. Gondolatait azonban nem a Magyar Tudományos Akadémiával szemben, hanem a tudomány egyetemességének vállalásával vetette papírra.
Ezután akadémikusok, kutatók, újságírók és a tudományos élet támogatói vehettek át munkájuk elismeréseként Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjat, Akadémiai Újságíró Díjat, valamint Wahrmann Mór-érmet ? írtuk meg délutáni tudósításunkban.
A közgyűlés szünetében a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, a százötven éve elhunyt Széchenyi István előtt tisztelgő kiállítás nyílt az MTA Művészeti Gyűjteményben. A tárlatot Gergely András történész nyitotta meg. A tudós Széchenyi életéhez méltó, a halálára emlékező és a kultuszába illeszkedő eseményként méltatta a kiállítást. Az október közepéig látogatható rendezvényen korabeli dokumentumok, levelek, könyvek és képek idézik fel a legnagyobb magyar életművét.
Délután zárt ülésen új tagokat választott az Akadémikusok Gyűlése. A tudós társaság az eredetileg tervezett 31 helyett, csak 30 levelező tagot vett fel soraiba. A döntés értelmében rajtuk kívül 39 rendes, 22 külső és 35 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok száma. A választás előzménye, hogy a Közgyűlés megállapította: a 2010. évi májusi közgyűlés által megválasztható tagok száma 30, tekintettel arra, hogy az Agrártudományok Osztálya által jelölt Tóth Miklóssal szemben az Akadémia elnökének kezdeményezésére fegyelmi eljárás indult, amely az akadémikusválasztás napján vizsgálati szakaszban tart. A Közgyűlés Tóth Miklós tagságáról ezért nem szavazott. A közgyűlésen elhangzott, hogy amennyiben az akadémiai tagságot kizáró fegyelmi vétséget nem állapít meg a vizsgálat, úgy 2011-ben az elnök a Közgyűlés elé terjeszti a Tóth Miklós levelező tagságáról szóló javaslatot.
Bolyai, Széchenyi, tagválasztás jellemezte tehát a 180. közgyűlés első napját, mely Sólyom László köztársasági elnök részvételével kezdődött meg hétfőn délelőtt. Pálinkás József elnök nyitóbeszéde után a Bolyai-évhez kapcsolódó tudományos előadást hallgattak meg az akadémikusok az elismerő díjakat kiosztása és a Széchenyi-emlékezete címmel kiállítás megnyitása előtt a Roosevelt téri Székházban.
