ZETApress

hírportál

Az ezüsthársé az aranyérem

Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei a főváros légköréből. A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére – tudatta Cseri-Gódor Kitti kommunikációs munkatárs.

A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek. A SZIE Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövény-termesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrár-környezettani Tanszékének kutatói az ELTE Meteorológiai Tanszékével együttműködésben módszeres vizsgálatokat folytattak a városi fafajok széndioxid-asszimilációjának és párologtatásának megismerése céljából. Lényeges, hogy tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezzünk a fák széndioxid megkötéséről és párologtatásáról, amellyel a növények hozzájárulnak a városi levegő tisztábbá tételéhez és az egyes települések széndioxid lábnyomának mérsékléséhez – tájékoztatott dr. Hrotkó Károly, a SZIE professzora.

A SZIE egyedülálló vizsgálatában három nagy arányban telepített fafajtát – kőris, juhar és ezüsthárs – vizsgáltak a kutatók, a tavaszi, kora nyári és az őszi, lombhullatás előtti időszakban. A kutatások megállapították, hogy a városi fák levélzetén kiülepedett por analizálása alkalmas eszköz a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések követésére. A levélmintákat a közlekedési porszennyezéssel kevésbé terhelt Budai Arborétumban, az erősen terhelt Andrássy úton, a Krisztina körúton és a Karolina úton gyűjtötték be. A fák levélzete az egyik leghatékonyabb porszűrő, a koronavetületre számított levélfelület (LAI) ötszöröse-hétszerese az alapterületnek, a lerakódó por mennyisége pedig a gázcsere-nyílások környékén a legintenzívebb – mondta el a kutató.

A szálló por kiülepedése a városi fák levélzetén szezonális ingadozást mutat, összefüggésben a levegő PM10 (10 mikrométer átmérőjű alatti részecskék) koncentrációjával. A vizsgált fafajok közül az ezüsthárs bizonyult a leghatékonyabbnak a por kiülepítésében. A vizsgált nehézfémek sorában az ólom és a vas tavasztól őszig növekvő koncentrációt mutatott, míg a nikkel, a cink és a réz koncentrációja nem jelzett jelentős szezonális ingadozást. A por lemosása után vizsgált őszi levelek vas- és ólomtartalma növekedett a tavaszi állapothoz viszonyítva. Ezen adatok alkalmasak arra, hogy a szakértők megbecsüljék a fák levélzetének levegőtisztító képességét és a környező városi levegőből kivont nehézfémek mennyiségét. Ez utóbbi képesség szerény becslések szerint is több tonnányi ólom- és egyéb nehézfém-tartalmú szálló por kivonását jelenti Budapest légteréből.

A fafajok között a levélszövet felszínétől függően is nagy különbségeket tapasztaltak a szakértők. A fényes, sima felületű kőris levelén mérték a legkevesebb szennyeződést, a juhar levelén mintegy 25-30 százalékkal többet, míg az ezüsthárs molyhos, szőrös levelén közel kétszeres mennyiségű szennyeződést tapasztaltak a kutatók.

A por kiülepedésének tekintetében az egyes helyszínek között számottevő különbség nem mutatkozott, amiből arra lehet következtetni, hogy a PM10 eloszlása a légkörben egyenletes, vagyis a közlekedési útvonalaktól távolabbi, nagyobb zöldfelülettel rendelkező fák is hasonló hatékonysággal szűrik a port. A vizsgálat alapján, a kutatók becslése szerint a fák több tonnányi PM10 mérettartományba tartozó szálló por, ólom, nikkel és egyéb – az emberi egészségre káros – nehézfém kivonását végzik a budapesti légtérből.

A folyamat fenntartása érdekében a kutatók a megfelelő fafajok kiválasztását és telepítését javasolják a sűrűn lakott területeken, valamint lényeges a már meglévő fák gondos ápolása, öntözése is. Kulcsfontosságú, hogy az egyes városépítészeti megoldások során előtérbe helyezzük a hosszú életű, nagy lombkoronával rendelkező fák telepítését, így a fák elérhetik környezeti szolgáltató képességük maximumát. A kutatómunkát az OTKA 109361 és 109109 projektjei, valamint a NKFIH-1159-6/2019 programja támogatta.

Szóljon hozzá!