ZETApress

hírportál

Kitüntették a szerzetest

Mayer Farkas OSB, Rátz Tanár Úr-díjas szerzetes-tanár, Jedlik Ányos életművének jeles kutatója, munkásságának feltárója postumus Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült ma délelőtt a Magyar Szabadalmi Hivatalban. A február elsején 80 évesen elhunyt kutató helyett szerzetestársa, Fehérvári Jákob vette át a kitüntetést.

A kitűntetésről január 25-én döntöttek, de mivel meglepetésnek szánták, nem akarták túl korán tudatni az érintettel. Ez volt a baj, a halálhír túl gyorsan érkezett, s a tanár úr már nem értesülhetett munkája elismeréséről. Az Epizódok Jedlik Ányos életéből című könyvét mindannyian megkaptuk az ünnepségen.

Beck Mihály akadémikus, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa, az MTA Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült.

Nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan immár 15. alkalommal adták át a Jedlik Ányos-díjakat az MSZH Székházában. A rendezvényen köszöntőt mondott Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke és Németh Tamás, az MTA főtitkára. A mai öt díjazottal együtt immár 75-re emelkedett létszámuk.

A díjat a hivatal elnökének kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter alapította 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében, a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére.

2010. Jedlik Ányos-díjasai

Jamrik Péter villamosmérnök, a Novofer Távközlési Zrt. Vezérigazgatója, a Novofer Alapítvány alapítójaként, amely két évtizede gondozza, szervezi az idők során kiemelkedő súlyúvá vált Gábor Dénes-díj intézményét; működése hozzájárult az iparjogvédelmi tudatosság javulásához.

Molnár Imre vegyész, magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője, több évtizedes értékteremtő szerves- és gyógyszerkémiai tárgyú találmányokkal és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcsolatos munkássága és nemzetközi szakmai szervezői tevékenysége meghatározó jelentőségű.

Dr. Orbán Gyula vegyészmérnök, a CHEMOR Kft. igazgató-tulajdonosa, a kutatás-fejlesztésre és szakértői munkára szakosodott társaság legfontosabb munkaterülete a humán és állati gyógyhatású készítmények fejlesztése, különösen jelentős tudományos és üzleti sikereket ért el alkotótársaival kidolgozott, világviszonylatban is új méhészeti készítményeivel.

Szabó Zoltán gépészmérnök, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. elnöki tanácsadója, korábbi elnöke négy évtizeden át kulcsszerepe volt a Heller-féle erőművi hűtőrendszer fejlesztésében, a léghűtésű hűtőtornyok továbbfejlesztésében, szabadalmi bejelentések kidolgozásában, többek között a nedves hűtés lehetővé tételében.

Dr. Veisz Ottó agrármérnök, az MTA doktora, s az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgató-helyettese, a kalászosok kutatásának nemzetközileg is elismert művelője, harminchárom növényfajta szabadalmi, illetve növényfajta-oltalmi bejelentésben szerepelt nemesítőként.

Együttműködés az MTA és az MSZH között

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke együttműködési megállapodást írt alá a délelőtti díjátadást követően az MSZH Székházában. A megállapodás fő célja az Akadémia irányítása alatt álló kutatóintézetekben a szellemitulajdon-jogok védelmének, a jogérvényesítés gyakorlatának támogatása.

A hazai tudományos élet és kutatói kör szellemi vagyonával való gazdálkodás fontosságának felismerése, az ehhez kapcsolható tulajdonjogok biztosítása, tudatos és folyamatos gondozása különösen fontos annak érdekében, hogy a kutatási eredmények értékalapú hasznosítása minél hatékonyabban lehetővé váljon a kutatás és fejlesztés mindennapi gyakorlatában.

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény külön fejezetet szentel a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, a szellemi alkotások hasznosítása támogatásának. Az együttműködés keretében, annak érdekében, hogy az iparjogvédelmi oltalmat élvező szellemi alkotások minél nagyobb számban hasznosuljanak, az MSZH vállalja, hogy az akadémiai intézmények vezetőinek és kutatóinak továbbképzése keretében szemináriumokat tart a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének és a szellemi alkotások hasznosításának jogi hátteréről, a nemzetközi szellemitulajdon-védelem gyakorlati kérdéseiről, a kutatóintézmények iparjogvédelmi feladatairól, a hasznosítás lehetőségeiről.

A két intézmény vezetői bíznak abban, hogy e képzések, a szellemitulajdon-védelmi tudatosság kialakítása, illetve az ehhez szükséges ismeretek kellő szintű átadása fokozott iparjogvédelmi aktivitással párosul az akadémiai intézetek körében. Az MTA sok száz sikeres kutatási projektje melletti, saját tulajdonú szabadalmi portfoliójában jelenleg is meglévő találmányainak száma a közösen fejlesztendő szellemi vagyonértékelési módszertan elterjesztésével akár rövidtávon is megkétszerezhető.

E megállapodás tükrözi azt a törekvést, mellyel az MTA különös gondot kíván fordítani arra, hogy a kutatás-fejlesztés innovációs lánca minél gyorsabb és hatékonyabb hasznosulást tegyen lehetővé a kutatásban testet öltő eredmények nyomán. Egyúttal beleillik abba a folyamatba, melyben az MSZH célul tűzte ki, hogy a legfontosabb hazai innovációs műhelyekben keletkezett eredmények iparjogvédelmi oltalommal, piacképes gazdasági erőt képviselő szellemitulajdon-védelmi portfolióval elismert, tőkésíthető, szellemi vagyoni értéket hordozó termékké váljanak.

A két intézmény eddigi közös erőfeszítései az elmúlt években testet öltöttek a Magyar Tudomány Hete közös rendezvényeiben, az Akadémiai?Szabadalmi Nívódíjak odaítélésében csakúgy, mint a hazai innováció-politikai tapasztalatok kölcsönös megosztásában. Az Akadémia intézményvezetői szinten képviselteti magát a Hivatal mellett működő Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsban. Mindez jó alapot szolgáltat arra, hogy a megállapodásban kitűzött célok is megvalósuljanak és hozzájáruljanak a szellemi vagyonnal való gazdálkodás hatékony gyakorlatának megalapozásához Magyarországon.

Szóljon hozzá!