Egységben az erő
Első alkalommal tanácskozott egymással az állami, a tudományos és a betegszervezeti oldal az egészségügyi kutatásról Magyarországon, a Zrínyi utcai Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben.
A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum, valamint az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ma tartotta az első magyarországi EUPATI Konferenciát, mely az EUPATI Magyar Platform létrejöttének apropóján kerül megrendezésre. Az EUPATI nemzeti platformok legfontosabb szereplői a betegek, az ipar (gyógyszer-, segédeszköz-, egészség-), illetve a tudományos oldal (egyetemek, kutatók, tudomány), valamint az állami szektor (irányító hatóság). A rendezvény fővédnöke dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója volt.
Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája, www.patientsacademy.eu) egy partnerségi program az Innovative Medicine Initiative (IMI) keretein belül, melyhez a forrásokat mind anyagiakban, mind együttműködések szervezése terén az Európai Unió hetes számú keretprogramja, és az EFPIA-hoz (European Federation of Pharmaceutical Indrusties and Associations) tartozó, innovatív gyógyszergyártó vállalatok biztosítják. Az EUPATI 2012 februárjában indult, öt éves program, amit a European Patient Forum koordinál, az EGAN, EURORDIS és az EATG szervezetekkel közösen. Ez egyben egy több érdekeltből álló konzorcium is, amihez betegszervezetek, tudományos műhelyek, valamint az egészségipar szereplői tartoznak ? mindösszesen 33 szervezet.
A páciensek bevonása a gyógyszerkutatás és fejlesztés folyamatába jelentős haszonnal jár. A betegek magukkal hozzák prioritásaikat és látásmódjukat, személyes tapasztalataikat pedig a hatékonyabb terápiák létrehozása terén tudják kamatoztatni. A hangsúlyosabb jelenlétüknek köszönhetően javul az új terápiák hatékonysága és biztonsága a kutatás-fejlesztésben, nem utolsó sorban pedig nő az egészségügyi kutatások társadalmi támogatottsága is.
A kezdeményezés stratégiai célkitűzése, hogy a betegek és a tágabb nyilvánosság is jobban ismerje és értse a gyógyszerfejlesztés folyamatát, és részvételük jelentőségét e folyamatban. A jobb megértés mellett a képzett betegek hatékonyabban tudnak abban együttműködni az illetékes hatóságokkal, egészségügyi szakemberekkel és a gyógyszeriparral, hogy a gyógyszer-fejlesztési folyamatokban a betegek érdekei jobban érvényesüljenek.
A projekt célja egy, a gyógyszer kutatás-fejlesztést bemutató objektív, hiteles és naprakész, laikusoknak is könnyen érthető információs anyag összeállítása volt. Ez egyben az európai betegszervezetek képviselői közül kiválasztott szakértők képzésének tananyagául is szolgált. Így támogatják a páciensek részvételét a gyógyszerek kutatás-fejlesztési folyamatában többek között a jó gyakorlatok irányelveinek kidolgozásában is. Az Internet-alapú tréning anyagát szabadon hozzáférhetővé tették. Az EUPATI projekt tananyaga hat kulcsfontosságú témakört ölel fel: Gyógyszer-felfedezések, tervezés & gyógyszerfejlesztés; nem-klinikai tesztek és gyógyszerfejlesztés; feltáró és megerősítő klinikai fejlesztések; klinikai kísérletek; szabályozási kérdések, gyógyszerbiztonság, mellékhatás-jelentés és gyógyszer epidemiológia; egészségügy technológiai értékelés elvei és gyakorlatok.
A projekt már 12 országban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság) játszik fontos szerepet a páciensek felkészítésében és oktatásában, ahol a tananyagot 7 nyelvre (angol, német, spanyol, olasz, francia, lengyel és orosz) fordították már le. Ezekben az országokban az információkat, a tréningeket és az oktató anyagokat széleskörűen használják, és a nemzeti szervezet az EUPATI-hoz hasonlóan épül fel. A Magyar EUPATI Nemzeti Platform a már sikeresen működő szervezetekkel azonos módon épül fel, a betegszervezetek, az innovatív gyógyszeripar és a tudomány ? azaz az egyetemek és a kutatók ? aktív szerepvállalásával. Legfontosabb feladata az együttműködés kereteinek részletes kidolgozása és az EUPATI népszerűsítése, céljainak megismertetése és a mindenki rendelkezésére álló könyvtárnyi szakmai anyag lefordítása.
Legalább 85 milliárd forint kell évente az egészségügynek!
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából elkészült a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatokról szóló legfrissebb elemzés, mely a mai EUPATI Konferencián került bemutatásra. Elmondható, hogy sikerült megőrizni Magyarország versenyképességét e területen, ami kiemelkedő jelentőségű, hiszen az így termelt gazdasági-növekedési többlet létfontosságú az ország versenyképességének javítása érdekében.
Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája) Magyar Platform létrejöttének alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben rendezett konferencián dr. Bodrogi József, egészségügyi közgazdász mutatta be a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatokról, és azok környezetéről szóló legfrissebb elemzést. A 2014. és 2015. éveket felölelő összefoglalóban a két év aprólékos, és mégis átfogó elemzése található. Az adatok forrásai az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez a vizsgált időszakban benyújtott és engedélyezett klinikai vizsgálatok engedélyeinek anonimizált változatai, így az elemzés a teljes és valós adatokra épülhetett.
2014-ben összesen 336 vizsgálati kérelem érkezett az illetékes hatósághoz csaknem húszezer beteg tervezett bevonásával. Egy évvel később, azaz 2015-ben 349 vizsgálati kérelmet nyújtottak be több mint 17 ezer beteg tervezett bevonásával. Mindez folyamatos emelkedést jelent a 2012-es 307, és a 2013-as 325 vizsgálati kérelemhez képest. A további értékeléshez a klinikai vizsgálatokat 10 terápiás csoportba osztották: metabolikus és táplálkozási rendellenességek, onkológiai kórképek, szív- és érrendszeri betegségek, gyomor- és bélrendszer betegségei, idegrendszeri, illetve pszichiátriai kórképek, bőrgyógyászati betegségek, ízületi megbetegedések, légzőszervi, mellkasi betegségek és a fájdalomterápia.
Jellemzően három, mára nép-egészségügyi méreteket öltött betegségcsoport, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi kórok és a metabolikus rendellenességeket érintő vizsgálatokba vonták be a legtöbb beteget a vizsgált években. A 2014-ben Magyarországon kezdeményezett klinikai vizsgálatok elsősorban az onkológiai, a légzőszervi, a metabolikus, valamint a gyomor- és bélrendszeri területekre összpontosultak.
2014-ban a klinikai vizsgálatok teljes vizsgálói költsége csaknem 31 milliárd forintot tett ki, 2015-ben pedig 34,51 milliárd forint összegben áramlottak vizsgálói díjak a magyar egészségügyi rendszerbe. Az onkológiai jellegű vizsgálatok száma volt a legtöbb, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan nálunk is az úgynevezett fázis III vizsgálatok teszik ki a klinikai vizsgálatok kétharmadát. A ráfordításokban azonban az egyes terápiás területeknél jelentős eltérések voltak tapasztalhatók.
Mindkét évre jellemző, hogy a fájdalomterápia területén költötték a legtöbbet egy betegre, miközben az onkológiára költöttek legtöbbet összességében a terápiás területek közötti összehasonlításban. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyébként is magas átlagos költséggel bíró onkológia területén a 2015. év további 25%-os emelkedést hozott a klinikai vizsgálatok számában, ami jól mutatja a daganatok kezeléséért és a rákos betegek életminőségéért folytatott, minden korábbinál komolyabb küzdelmet.
A klinikai vizsgálatok az elemzők által áttekintett két évben egyenként 86,9-97,7 milliárd forint jövedelmet hoztak a nemzetgazdaság számára! Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint Magyarországon a gyógyszeripari vállalatok egyre többet költenek klinikai vizsgálatokra, és e költések mértéke európai összehasonlításban is előkelő helyen áll: a vizsgált 26 európai ország közül hazánk a 10. legmagasabb összeggel szerepel a rangsorban.
? A szakemberek minőségi utánpótlását a kiváló magyar orvos-, gyógyszerész-, vegyész- és biológusképzés biztosítja, akiknek felkészültsége és tapasztalata szintén hozzájárul az évszázados hagyományokra épülő gyógyszeripari kutatások és fejlesztések továbbviteléhez. Ez utóbbiak jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon a gyógyszeripar négyszer annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az IT szektor és háromszor annyit, mint a vezető magyar exportágazat, az autóipar ? mutatott rá Thomas Straumits. ? Az innovatív gyógyszerek fejlesztésébe és a klinikai kutatásokba fektetett munka azonban csak úgy hozhatja meg a valódi gyümölcsét, ha az innovatív gyógyszerek elérhetőek a betegek számára és az orvosoknak megvan a lehetősége arra, hogy az adott beteg részére a lehető legmegfelelőbb terápiát válassza ki elsősorban szakmai és nem csak pénzügyi szempontok alapján ? tette hozzá az egyesület elnöke.
Elmondható tehát, hogy sikerült megőrizni Magyarország versenyképességét a klinikai vizsgálatok elnyerését tekintve, és a klinikai vizsgálatok hatékonyan járulnak hozzá legjobb szakembereink itthon tartásához. Magyarországnak tehát elsőrendű stratégiai érdeke, hogy képes legyen eséllyel versenyezni a kutatási-fejlesztési lehetőségek bővítésére szolgáló erőforrásokért zajló kemény nemzetközi megmérettetésben, azaz a klinikai vizsgálatok szempontjából vonzó terület maradjon, tartósan és jótékonyan befolyásolva a hazai gazdaság növekedési lehetőségeit.
