ZETApress

hírportál

Asztrológia a Bélyegmúzeumban

Asztro-trilógiaAsztro-trilógia címmel időszaki kiállítás nyílt december 16-án a Bélyegmúzeumban ? tudtuk meg a délutáni Sajtókávéházban. A május 07-én vasárnapig látható tárlatot Szabó Jenő muzeológus, a kiállítás rendezője mutatta be az erzsébetvárosi Hársfa utca 8-ban.

1467 jeles esztendő a hazai tudománytörténetben, ekkor jött Magyarországra Vitéz János esztergomi érsek hívására Johannes Müller, a később Regiomontanus néven ismertté vált német asztrológus, csillagász, matematikus, aki Mátyás király udvari tudósa lett. A hazai tudományos igényű csillagászat kezdetének 550. évfordulója kiváló alkalom egy olyan tárlat létrehozására, amelyben megmutatják azt a sokszínűséget, amivel a világ postái bélyegen ábrázolták a Földön kívüli világ megismerésének folyamatát, szereplőit, ember alkotta eszközeit.

Asztro-trilógia ? a cím utal egy tudományág időbeli és gyakorlati létének három stádiumára. Asztrológia, amely a szabad szemmel érzékelhető világot értelmezte, magyarázta, s próbált előrejelzéseket adni; asztronómia, azaz a csillagászat, amely a tudományos normák szerint vizsgálja az Univerzumot; asztronautika, vagyis az űrhajózás, amely az űrkorszak beindultával a Földet elhagyva gyűjt egyre több és pontosabb információt a világegyetemről.

Legfőbb célja, hogy szórakoztatva meséljen a bélyegek közvetítésével az Univerzumról. Bemutatja a csillagászat históriájának főbb állomásait, tudósait ? régi műszerekkel, első kiadású ősnyomtatványokkal illusztrálva; a Naprendszer égitestjeinek felfedezését a mitológiai kezdetektől az elmúlt évek legújabb ismereteinek bélyeges lenyomatáig. Mozgóképekkel is körbejárjuk az űrkorszak egy-egy égitesthez kapcsolódó krónikáját, de kilépünk a Galaxisba, sőt azon túl is. Csillagképek és asztrológiai ábrázolásaik, a keleti és a nyugati zodiákusok szintén szerves részét alkotják tárlatunknak. Helyet kap benne a sci-fi, mivel a Földön túli tér annak természetes terepe.

Összefoglalja a magyar szellem hozzájárulását a világűr felfedezésének folyamatához. Arra törekszik, hogy a bélyegeken látható tárgyak közül néhányat valóságosan is láthasson a nagyérdemű. Ha a méretbeli korlátok ezt nem engedik, például az űrhajók, rakéták, holdjárművek esetében, akkor makettjeik kerültek a vitrinekbe. Jó néhány különleges bélyeg is született űrtémában a világ postái jóvoltából: aranyból, ezüstből, 3D, hologramos, illetve UV-ábrákkal ékesítettek.

Hétmérföldes csizma nélkül bejárható csillagtérképek, planetáris ugróiskola, Hold-, Merkúr-, Vénusz-, Mars-, Jupiter- és Szaturnusz-gömbök várják a kicsiket és a legalább oly kíváncsi szüleiket, nagyszüleiket. A legtöbb olyan űrszonda és űrhajó látható bélyegen, amely leszállt valamely égitesten. A leszállás pontos helyén fogják látni ezeket a kiállításban! A Merkúr-gömb világpremier: ez az első és eddig az egyetlen, amelyet a 2015-ös teljes föltérképezése óta elkészítettek!

Érdemes okos-telefonnal érkezve az Asztro-trilógiát megnézni, mert jó sok, témához illő zenei illusztrációt is kapunk a látvány mellé, QR-kódok segítségével. A gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek. A kiállítás megtekintése során változatos feladatokat oldhatnak meg és sok új ismerettel gyarapodhatnak. Lesznek csillagokról szóló mesék, amelyeket el is játszhatnak. Találkozhatnak a legnépszerűbb űrből jött emberi lénnyel, a kis herceggel, és otthonával, a B 612-es bolygóval is.

Február 3-án pénteken tudományos konferencia színhelye volt a Bélyegmúzeum, ahol a kiállítás fő témáihoz kapcsolódva megemlékeztek Regiomontanus munkásságáról, valamint a magyar űrkutatás különböző aspektusairól is szó esett a történeti áttekintésben. A legújabb fejlesztések terveiről is beszéltek a jelen hazai űrtudósai ? mondta el köszöntőjében Nikodém Gabriella múzeumigazgató.

Szóljon hozzá!