Szabó Ákos hazatért
Szabó Ákos festőművész realisztikus csendéleteit, portréit és tájképeit mutatja be az a kiállítás, amely Nézem, hogy úszik el a dinnyehéj… címmel tegnap este nyílt meg a Teréz körúti a Forrás Galériában Endrédy Gábor színművész moderálásával a Kárpát-Haza Galéria rendezvényeként.
A november 11-ig látható tárlaton sok más mellett bemutatják Szabó Ákos Kosztolányi Dezsőről készült portréját, Liszt Ferencet ábrázoló grafikai sorozatát, valamint a 2008-as Tengerparti sövény című olajfestményt és a Vöröshagymás csendélet című 2012-es művet. A kiállítás kurátora: Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója. Hegedűn közreműködtek: Bácsy-Schwartz Zoltán és Tóth Kristóf, a Zeneakadémia Különleges Tehetségek Osztályának hallgatói.
Az 1936-ban Budapesten született alkotó tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte Kmetty János és Bernáth Aurél tanítványaként. Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy Szabó Ákos rendhagyó művésze a Kárpát-haza Galériának, hiszen budapesti születési helyét tekintve nem számít a szó szoros értelmében vett külhoni művésznek. Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1965-ben Kazimierz Romanowicz, a párizsi Galerie Lambert igazgatójának meghívására érkezett családjával Párizsba egy kiállításra, majd letelepedett a francia fővárosban. ? Ezért méltán tarthatjuk számon őt úgy, mint a külhon, a diaszpóra kiemelkedő kortárs magyar művészét ? hangsúlyozta az elnökhelyettes hozzátéve, hogy Szabó Ákos 1995-ben költözött Normandiába, ahol jelenleg él és alkot.
Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás-bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében, a Forrás Galéria jóvoltából már 34 kiállítás jött lére. Az elmúlt tárlatokon a határon túli magyarságból és a távoli nyugati magyarságból mutatkoztak be művészek. Márai Sándor szavait idézve beszélt a művészet és a végzet összefüggéséről. Hangsúlyozta, hogy Szabó Ákos egy igazi művész, akit semmilyen helyzeti erő nem tud eltéríteni feladatától. ? Aki így művész, annak végzete van: Szabó Ákosnak a festészet lett a végzete! ? tette hozzá.
Lator László Kossuth-díjas költő hangsúlyozta: Szabó Ákos kivételes mestere a kompozíciónak, a rendezésnek, a szinkronba állításnak. Ezen felül bármilyen képet alkot, azon az anyagokat ? az élőket és a tárgyakat ? olyan realisztikusan ábrázolja, hogy azok szinte megfoghatóvá válnak. Felhívta a figyelmet az itáliai reneszánsz mestereket, főleg Michelangelót idéző egyik férfi aktjára, amelyen a festő olyan mesterien ábrázolja a mozdulatot, hogy ez a műve természettudományos szakmunkákban vagy Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvében is helyet kaphatna. ? A már-már túlhajtott részletezés, a mindenre figyelő aprólékosság minden képén szembeszökő ? hangsúlyozta hozzátéve, hogy Szabó Ákos festészete az irodalomból kölcsönzött szóval egzisztenciális természetű.
