Több gázt a közlekedésbe!
A gázüzemű közlekedés elterjedése, a környezetszennyezés drasztikus csökkentése által akár évi 50 milliárd forint többletet is jelenthet a nemzetgazdaság számára a következő 1-2 évtizedben ? derült ki a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) PAN-LNG projektjének tanulmányából.
A városligeti sajtóreggelin Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke kiemelte, hogy az OECD szerint Magyarországon évente csaknem tízezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. A gázüzemmel drasztikusan csökkenthető a környezetszennyezés, a részecske és a nitrogén-oxid kibocsátás, valamint a közlekedés szén-dioxid mérlege is javítható, ami épp úgy pénzben kifejezhető, mint a külkereskedelmi mérleg javulása.
A sajtóanyag idézi a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kimutatását, amely szerint 342- 406 Petajoule-nyi földgázt tartalmazó olyan kis és közepes mező van Magyarországon, amely alkalmas lehet a közlekedési célú földgáz előállítására. Így a hazai közlekedési célú energiafelhasználás 10 százaléka évtizedeken keresztül biztosítható lenne. A tanulmány szerint a hazai közlekedés energiaigényének akár 20-49 százaléka is biztosítható lenne az egyedülállóan alacsony szén-dioxid mérlegű biometánból.
A Városliget Caféban felhívták a figyelmet, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló uniós irányelv értelmében a tagállamoknak november 18-án péntekig be kell mutatniuk, milyen szakpolitikai intézkedéseket kívánnak tenni a kitűzött célok megvalósítása, egyebek mellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezek a célok leginkább a bio- és földgáz, valamint egyéb szintetikus metángáz felhasználásának elősegítésével teljesíthetők ? mutatott rá Domanovszky elnök.
A tanulmány Magyarország első, az Európai Unió által finanszírozott közlekedésenergetikai infrastruktúra-építő vállalkozásában, a PAN-LNG projektben készült, és Magyarország alternatív üzemanyagra való átállásának lehetőségeit vizsgálta, mind közlekedési, mind pedig háttéripari oldalról. A tanulmány elkészítésében több mint 50 kutató és szakember működött közre, többek között a KTI Közlekedéstudományi Intézet, a Századvég Gazdaságkutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Tudomány Egyetem, a Szegedi Tudomány Egyetem és számos további kutatócsoport.
