Picasso alakváltozásai
Április 22-én péntektől látható Budapesten a XX. század egyik legnagyobb hatású művészének szentelt Picasso ? Alakváltozások, 1895?1972 című tárlat, amelyet a párizsi Musée National Picassóval együttműködésben szervez a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria.
A több mint száz műalkotást, festményeket, valamint rajzokat és szobrokat bemutató kiállítás Picasso életművének valamennyi periódusát felöleli, ugyanakkor egy kiemelt téma ? az emberi alak megformálásának folyamatos változása ? köré szerveződik. A bemutatott több mint 100 mű nagy része ? 74 alkotás ? a Musée National Picasso gyűjteményéből érkezik, de szerepelnek művek a világ több nagy múzeumából is, így a budapesti kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Israel Múzeum, a baseli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie. A kiállításon látható lesz még a budapesti Ludwig Múzeum három festménye, valamint egy válogatás a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött európai rangú metszetanyagból.
A kiállítást Baán László, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója; Emilie Bouvard, a párizsi Musée national Picasso művészettörténésze, a kiállítás kurátora és Tóth Ferenc, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, a kiállítás társkurátora mutatják be tegnap a sajtómunkásoknak. A július 31-én vasárnapig látható kiállítást dr. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára; Laurent Le Bon, a párizsi Musée National Picasso igazgatója; Emilie Bouvard, a párizsi Musée National Picasso művészettörténésze, a kiállítás kurátora és Baán László, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitják meg délelőtt 11 órakor a Budavári Palotában.
Galériai Perspektívák
Amikor a XX. század elején Pablo Picasso és művésztársai először láttak afrikai és óceániai szobrokat, a törzsi művészet emlékeit, nyilvánvaló volt számukra, hogy ezek a tárgyak is művészeti alkotások. Bár az európai világ számára nem volt ismeretlen ez a fajta egzotikus tárgykultúra, ezeket a szobrokat, maszkokat és faragványokat hosszú ideig mégsem tekintették művészetnek.
A tárgyak formálása, a geometrikus díszítés és kifinomult formarend harmóniája óriási hatást gyakorolt a XX. század új utakat kereső modern művészetére, legyen szó festészetről, szobrászatról vagy grafikáról. Picasso 1907-ben készült festménye, a hagyományosan a kubizmus első művének tekintett Avignoni kisasszonyok, már feltűnő módon magán viseli az újonnan felfedezett távoli művészeti világnak a nyomait.
Picasso munkássága óta a törzsi művészet az európai művészettörténeti hagyomány része, formai és szellemi inspirációs forrás. De vajon művészetnek látja-e mindezt az etnográfus, a kutató, aki ismeri e tárgyaknak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző vagy érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét? A Magyar Nemzeti Galériában holnaptól látható Perspektívák ? művészet és etnográfia című kiállítás ezekből az alapkérdésekből indul ki.
