Akadémiai csúcstalálkozó
Az EASAC és az MTA első, Tudomány a szakpolitikáért című csúcstalálkozója a független, tudományos tényeken alapuló tanácsadás meghatározó szerepére hívja fel a figyelmet a fenntartható szakpolitikai döntések meghozatalában ? tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón az MTA Székház I. emeleti Felolvasótermében.
A budapesti találkozón a közelmúltban megjelent, a szélsőséges időjárási jelenségek, a mezőgazdasági géntechnológia és a közvetlenül a fogyasztóknak kínált genetikai tesztek témájában megfogalmazott EASAC-jelentések hatásáról számolnak be. A Tudomány a szakpolitikáért című találkozót az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közösen rendezi, összhangban azzal az EU-tagállamokban egyre nagyobb támogatást élvező állásponttal, miszerint a fenntartható politikai elképzelések megvalósításában a független, tudományos tényeken alapuló tanácsadásnak kulcsszerepet kell játszania.
A budapesti csúcstalálkozón az európai nemzeti tudományos akadémiák vezető tudósai mellett részt vesznek a politikai döntéshozatal meghatározó szereplői is, ideértve az Uniónak, az uniós tagállamoknak és a szakigazgatási területek törvényi szabályozásának a képviselőit. A tudománynak a politikában betöltött szerepét bemutató előadásokat követően a találkozón ismertetik a három legújabb EASAC-jelentést, valamint szakpolitikai hatásukat. A szélsőséges időjárási események című elemzés egyértelmű bizonyítékokkal szolgál arról, hogy az árvizek, aszályok és hőséghullámok száma növekszik, és e változás alapos felkészülést igényel. A mezőgazdasági biotechnológia területén az EASAC A jövő vetése című jelentése alapján a szakértők egyetértenek abban, hogy az új géntechnológiai és szaporítási technológiák biztonságosak a környezetre nézve. A közvetlenül a fogyasztóknak szánt genetikai tesztek című kiadvány szerkesztői szerint az efféle vizsgálatok legtöbbször haszontalanok, sőt akár súlyos károkat is okozhatnak, amennyiben az eredmények értelmezését nem segíti szakképzett orvosi személyzet.
A politikusok egyre gyakrabban fordulnak hozzánk válaszért ? mondta Jos van der Meer professzor, az EASAC elnöke. ? Mi, tudósok azonban mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy a kérdések, amelyekben tanácsot adhatunk, gyakran ellentmondásosak. Ezért is rendkívül fontosak a budapesti és a hozzá hasonló találkozók az alapfeltételek és a bizalom kialakításában. Az EASAC-ot független, a tudomány területéről származó tanácsok forrásaként alakítottuk meg, és ehhez a függetlenséghez ragaszkodnunk kell.
Hasonló véleményen van Pálinkás József, az MTA elnöke, az EASAC alelnöke is: ? Örömmel adunk otthont ennek a találkozónak, és örömmel tapasztalom, milyen sokat léptünk előre az elmúlt években a tudományos szakpolitikai tanácsadás európai és nemzeti befolyása érdekében. A most bemutatandó három jelentés jól mutatja, hogy közös fellépéssel mire képesek az uniós tagállamok nemzeti akadémiái.
2014-ben újabb témákkal bővül az EASAC-jelentésekben feldolgozott szakpolitikai kérdések köre. Az új jelentések A nukleáris fűtőanyagciklus (Nuclear Fuel Cycle), Az űrkutatás (Space Exploration), A fenntartható tengergazdálkodás (Marine Sustainability) témákban fogalmaznak meg ajánlásokat, továbbá nemrég jelent meg a Haszonnövények kártevői és betegségei (Crop and Plant Pests and Diseases) című jelentés, melyek a rövid összefoglalóikkal a weboldalukról letölthetőek. Az EASAC az EU-tagállamok tudományos akadémiáinak szövetsége, amelynek célja, hogy együttműködésük eredményeként tanácsokkal lássák az európai döntéshozókat. Eszközt biztosít arra, hogy az európai tudományosságot közös alapokon képviselje. Lehetővé teszi, hogy az együttműködő akadémiák független, tudományosan megalapozott szakértői tanácsokat adhassanak az európai intézmények politikáját meghatározó vagy arra befolyással bíró döntéshozóknak.
