TIM és vesztegetés
Az aktívabb bűnüldözés világszerte megnehezíti a külföldön vesztegetők dolgát, de nem Magyarországon. A magyar hatóságok úgy tesznek, mintha itthon a külföldi cégek nem vesztegetnének és a magyar cégek sem külföldön ? tudtuk meg Antal Alexától.
Nemzetközi szinten növekszik a külföldön vesztegetéssel üzletet szerző vagy a helyi szabályokat kijátszó cégek elleni büntetőeljárások és egyéb eljárások száma, de Magyarországon ennek nem látszanak nyomai a hatóságok tétlensége miatt ? áll a Transparency International ma nyilvánosságra hozott jelentésében. A korrupció exportja? ? címmel kiadott jelentésében az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását idén is 37 országban vizsgálta a Transparency International.
Magyarország továbbra is az igen gyengén teljesítők között van. Míg nemzetközi szinten több mint 250 személyt és száz céget vontak felelősségre nemzetközi vesztegetések miatt a 37 OECD országban az elmúlt évben, addig Magyarországon csupán 11 ilyen nyomozás indult tavaly, melyek részleteiről semmit sem lehet tudni, ám ítélet egy sem született ilyen bűncselekmények miatt és egy nagyobb ügy sem került nyilvánosságra.
A Magyar Olaj és Gázipari Nyrt-t érintő horvát büntetőeljárás kapcsán a magyar hatóságok tavaly nyáron nemzetbiztonsági okokból utasították vissza a nemzetközi jogsegélykérelmet. Más korrupciós ügyekben pedig, noha külföldi hatóságok magyar szálakat is találnak, azokon a magyar hatóságok nem indulnak el. ? Érthetetlen, hogy történhet meg az, hogy egy nemzetközi vesztegetési ügyben a külföldi vesztegető ellen büntetőeljárások folynak, mint például a Gripen-ügyben Csehországban, Ausztriában és Svédországban, de a Magyarországon megvesztegetett személyeket még csak nem is keresik a magyar hatóságok és külföldi kollégáik segítségét sem kérik ? jelentette ki Alexa Noémi, a TIM ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán.
A korrupcióellenes szervezet e témában kiadott ajánlásaiban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben nyomozó egyes rendőröknek és eljáró ügyészeknek nagyobb szakmai autonómiát kellene biztosítani, amikor arról hoznak döntéseket, hogy indítsanak vagy zárjanak le egy-egy nyomozást vagy éppen emeljenek-e vádat. Mind a rendőrségen és az ügyészségen több olyan szakemberre lenne szükség, akik a nemzetközi együttműködésekben részt tudnak venni és az összetett, határokon átnyúló ügyeket ki tudják nyomozni. Továbbá a kormánynak és az igazságszolgáltatás szerveinek egyértelművé kellene tennie, hogy magyar cégek külföldi vesztegetéseit nem lehet elnézni és a válság sem indokolja, hogy teret engedjenek akár csak az országhatárokon túl is a korrupciónak. A teljes jelentés innen letölthető.
Az OECD Egyezmény
A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megvesztegetés elleni Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az Egyezmény 2000. május 31-től hatályos. A Transparency International folyamatosan követi az Egyezmény céljainak megvalósulását, munkájáról évről-évre jelentést tesz közzé.
