ZETApress

A forradalom hőseire emlékezett Magyar Péter kormányfő 1956. október 23. 70. évfordulóján tartott beszédében. A beszéd előtt Magyarország közjogi méltóságaival, az Európai Unió vezetőivel, valamint több ország államfőjével és képviselőjével együtt vett részt az Országgyűlés díszülésén – tudatta a Kormányzati Kommunikáció.

– 70 éve magyarok tíz- és százezrei karoltak egymásba, hogy egy szabad és demokratikus Magyarországért küzdjenek, a mára kivívott szabadságát pedig az ország soha többé nem fogja elengedni – mondta az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulóján tartott ünnepi beszédében Magyar Péter. Fotóink MTI/Bodnár Boglárka felvételei.

A miniszterelnök szerint 1956-ban az elnyomó hatalom a saját népével találta szemben magát, a hétköznapi emberekből lett hősök pedig a forradalomban egy független és demokratikus Magyarországért adták az életüket. 1956 ezért a magyar nemzeti egység szimbóluma kell legyen, mondta Magyar Péter, és arra hívta fel a magyarokat, kapaszkodjanak össze újra a hazájukért. – Most rajtunk a sor, hogy éljünk a szabadságunkkal, és tudjuk, mi a teendőnk – emelte ki a kormányfő.

Az elnyomó hatalom a saját népével találta szemben magát

– Üdvözlöm Önöket egy olyan országban, amely kivívta szabadságát, megvédte demokráciáját, erősebb és szuverénebb, mint valaha, amely olyan büszkén tekinthet vissza hőseire, mint amilyen büszkén kimondhatjuk: az áldozatuk nem volt hiába! – kezdte beszédét a kormányfő. Magyar Péter köszöntötte mindazokat az államfőket, elnököket, minisztereket és közjogi méltóságokat, akik világszerte Magyarországra érkeztek ünnepelni, és külön köszöntötte azokat, akik 1956-ban harcoltak a hazájukért, és megérhették a mai évfordulót.

– Egyetemisták, gyári munkások, édesanyák, kiskamaszok, pesti srácok és pesti lányok. Még nem tudhatták, mit hoznak a következő órák, napok és hetek. Még nem tudták, nem tudhatták, hányan fognak közülük kivándorolni, hány család élete törik kerékbe, hányan adják majd életüket a hazájukért. De hiszek benne, hogy ha tudták volna, sem cserélték volna el a sorsukat senkiére. Mert az a Magyarország, amelyre vágytak, azon a délutánon megszületett bennük: a szabad, erős, öntudatos, független haza – mondta Magyar Péter.

– Hősök voltak, és mégis: ugyanolyan hétköznapi emberek, mint mi. Éppen ettől volt akkora erejük: az elnyomó hatalom bárhová fordult azokban a napokban, a saját népével találta szemben magát – emelte ki a miniszterelnök. – A magyarok forradalmát a diktatúra a maga erejéből már nem tudta leverni. Ehhez egy világbirodalom hadserege kellett. Szovjet tankok kellettek, idegen fegyverek és katonai megszállás kellett.

A forradalom leverése előtt viszont volt 13 nap, amellyel a magyar nép megrengette a világot, mondta a kormányfő. – 13 dicsőséges nap, amikor egy emberként mondta, kiáltotta, kiabálta a magyar nép, hogy ruszkik haza! Emlékezzünk erre a tizenhárom napra: arra a csodára, amikor a félelem órák alatt elpárolgott az országból. Amikor a kapualjakból kilépő pesti srácok megállították a világ legfélelmetesebb hadseregét.

A forradalom hősei a független és demokratikus Magyarországért adták életüket

Magyar Péter szerint az 1956-os forradalom ütötte be az első és talán legfontosabb szöget a kommunizmus koporsójába. – A rendszer még évtizedekig fennmaradt. Még megnyomorított életeket, szétszakított családokat, eltékozolt emberöltőket. De a magyar forradalom után többé tisztességes ember nem mondhatta azt, hogy a kommunizmus a szabadságot szolgálja, hogy a munkások nevében beszél, hogy a nép akaratából uralkodik. Mert itt Magyarországon pont a munkások keltek fel ellene: itt az istenadta nép követelte, hogy távozzon. És a szabadságot ígérő hatalom tankokkal felelt a szabadság követelésére. Ezt többé már soha semmilyen hazugság nem tudta eltakarni.

A forradalom után pedig a hatalom nem érte be a bosszúval, emelte ki a kormányfő. – Az igazságot akarta megsemmisíteni, és az összekapaszkodó karokat végleg szétszakítani. Azt akarták, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra, és mindenki lehajtott fejjel, magányosan féljen és éljen. – Ennek vált Magyar szerint szimbólumává 1958. június 16-án Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése.

– Ők a halálukkal nekünk is üzentek: a független és demokratikus Magyarországért adták az életüket. Mi pedig most, a forradalom után hetven évvel felemelt fejjel válaszolhatunk nekik: értjük az áldozatukat, őrizzük a szabadságukat, és ezt a hazát soha többé nem hagyjuk, nem engedjük eltiporni! – mondta a miniszterelnök.

– Örökül hagytak még valamit 1956 hősei: Ötvenhat óta minden magyar vezetőnek tudnia kell, hogy a hatalma soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága. Aki a saját népével szemben Moszkvában, vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés: idegen támogatással ideig-óráig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát soha nem lehet megtörni vele – mondta Magyar Péter.

1956 a nemzeti egység szimbóluma

A miniszterelnök szerint az ?56-os forradalmárok egy szabad, független hazáért adták az életüket. – Azért küzdöttek, hogy emelt fővel, egyenrangú nemzetként állhassunk a világ előtt. És ma itt vannak velünk más szabad nemzetek vezetői, hogy együtt ünnepeljék velünk a magyar szabadságot és az ő hősiességüket. Azért is küzdöttek, hogy eltűnjenek a zsarnokság jelképei, hogy újra büszkén viselhessük a nemzeti színeinket. Nézzetek körül ezen a téren! Nézzétek a magyar zászlókat, a családokat, az együtt emlékező és ünneplő nemzedékeket! – szólította a Kossuth téri tömeget Magyar Péter.

Bár évtizedeket kellett várni, de 37 éve, 1989-ben eljött az a nap is, amikor a forradalom miatt meghurcoltak visszakapták a becsületüket, mondta a kormányfő. – A titokban sokszor fejjel lefelé, összedrótozott kézzel és lábbal, jeltelen sírokba eltemetett mártírokat egy ország kísérhette utolsó útjukra. Ma az ő nevüket tanítjuk a gyermekeinknek. Az ő emléküket őrzik utcáink, tereink és iskoláink.

1956 emléke pedig a nemzeti egység szimbóluma kell legyen Magyar Péter szerint: Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kinek jár a hálánk, kinek jut hely a nemzet emlékezetében. Ahogyan nem érti Magyarországot sem az, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel a honfitársainkat. – A kormányfő kiemelte: senkinek nincs joga kisajátítani a szabadságot, és senkinek nincs joga a magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról.

Soha nem fogjuk elengedni a megszerzett szabadságunkat

– 70 évvel a csodálatos 13 nap után, amely megrengette a világot, a szabad Magyarország polgáraiként most rajtunk a sor: élni a szabadságunkkal, tenni ezért a csodálatos hazáért. Tudjuk, hogy mi a teendőnk – mondta Magyar Péter. – Magyarország nem kompország. 1956-ban a magyarok egyértelműen választottak: a szabad, demokratikus Európához tartozunk. Megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek a közös asztalnál.

A kormányfő szerint bátorság, tudás, és józan belátás kell ahhoz, hogy a magyar nemzet felül tudjon kerekedni Európa közepén az új, talán soha nem látott veszélyeken is. – Visszavettük a saját hazánkat, de ne feledje senki: a győzelem nem cél. A győzelem csupán eszköz. A szabadság nem egyetlen nap ünnepe, a szabadság a hétköznapok felelőssége is. Szentül fogadjuk ezért a forradalom hőseinek sírja felett, 1956 évfordulóján, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használjuk fel a saját népünk ellen.

Magyar Péter az ünneplő tömegtől azt kérte, a magyarság kapaszkodjon össze újra 70 évvel 1956. október 23-a után. – Legyen hely mellettünk annak is, aki másfelől érkezik, aki másképp gondolkodik, aki most teszi meg felénk az első lépést. Hiszen annyi dolgunk van együtt, és olyan jó lenne egyszer úgy visszanézni ezekre az évekre, hogy végre éltünk a lehetőséggel. Olyan jó lenne olyan országot hagyni a gyermekeinkre, amelyre büszkék lehetnek, amelyre büszkék lehetünk.

– 70 éve egymásba karolva érkeztek ide a magyarok tízezrei, majd százezrei. Ma induljunk tovább ugyanazzal az elszántsággal, ugyanazzal a hazaszeretettel és ugyanazzal a reménnyel, amit a közösen kivívott szabadság adhat. Ez itt a mi hazánk, és mi bármire képesek vagyunk érte. Mert mi már soha, de soha nem fogjuk egy pillanatra sem elengedni a megszerzett szabadságunkat! – zárta beszédét Magyar Péter miniszterelnök.

Az Európai Unió vezetőivel tartottak díszülést az Országházban

Magyar Péter miniszterelnök beszéde előtt díszülést tartottak az Országgyűlésben az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulója alkalmából, melyen részt vettek Magyarország közjogi méltóságai, az Európai Unió vezetői, valamint több ország államfője és képviselője is.

Az ülésen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magyarul üdvözölte az összegyűlteket, Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár pedig családi emlékeit is megosztotta az 1956-os forradalomról. A díszülésen beszédet mondott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki kiemelte: A forradalom megmutatta a világnak a magyarokban mélyen gyökerező vágyat az önrendelkezésre és a függetlenségre.

A díszülésen a külföldi díszvendégek mellett részt vett Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök, a kormány és az Országgyűlés tagjai, a magyarországi egyházak vezetői, több diplomáciai testület tagjai, valamint határon túli és hazai szervezetek képviselői is.

Baka András: A magyarok a forradalom után egymás felé fordultak

1956-ban ezen a napon az ország szíve változásért dobogott, a forradalmárok áldozata pedig nem volt értelmetlen, emelte ki az ülés köszöntőbeszédében Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. – Október 23. képes még hetven év után is megmutatni, hogy egyesít minket, magyarokat, így vált 1956 a nemzeti egység erős szimbólumává – mondta a házelnök köszönetet mondva mindazon nemzeteknek, akik menedéket biztosítottak a szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülő magyaroknak. A szabadságharc áldozataira egy perc néma csenddel emlékeztek, majd híradó- és filmrészletek segítségével idézték fel az 1956-os forradalom emlékét.

– Hetven éve a magyar nemzet ítéletet mondott egy hazugságra és elnyomásra épülő rendszer felett, tízezrek követelték vissza az utcákon az igazságot és a szabadságot – kezdte ünnepi beszédét Baka András köztársasági elnök. – A tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának lett ezzel a részese.

Az államfő kiemelte, hogy az 1956-os szabadságharcban a magyarok visszakövetelték maguknak a jogot arra, hogy a saját sorsukat alakíthassák, ezt a hangot pedig az egész világ meghallotta. – A forradalom fényképein ma is ott látjuk az erőt, a feszültség és az elszántság mellett pedig a tüntetők arcain ott van az, amit a diktatúrában nélkülöztek: a felszabadultság öröme. A forradalom után egymás felé fordultak a magyarok, hiszen, ha néhány napra is, de megdöntötték azt a rendszert, ami a megosztásra és a félelemre épült – mondta Baka András.

Ursula von der Leyen: Éljen soká Magyarország, éljen Európa!

– Magyarország fiataljai egy napos délután összegyűltek, és megváltoztatták a történelem menetét – kezdte beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. – Hihetetlen bátorsággal álltak ki a hazájukért, a szabadságért és Európáért. A megtorlás azonban gyors és könyörtelen volt, a szovjetek tankokkal gyűrték le őket. De tegyük fel a kérdést: miért léptek fel ilyen brutálisan a szovjetek? A válasz egyszerű: mert féltek. Féltek attól, hogy ha a magyarok győznek, a demokrácia vágya elterjed, és az elnyomást csak még több elnyomással tarthatják hatalmon.

Von der Leyen kiemelte, a demokrácia győzelme sosem magától értetődő, és minden generációnak meg kell küzdenie érte. – Ez áll ennek a megemlékezésnek a szívében is. Ma, itt állva ezen a napon viszont szükségtelen elmondani, mit jelent a demokrácia újjászületése – mondta a Bizottság elnöke. – Jó érzés visszatérni Magyarországra. Egy család vagyunk, az önök története a mi európai történetünk, az önök jövője a mi európai jövőnk. Önök a bizalmukat és a hitüket ismét az Európai Unióba fektették: ezzel Európa is erősebbé válik, és ezért köszönjük a munkájukat. Éljen soká Magyarország, éljen Európa – zárta le magyarul gondolatait Ursula von der Leyen.

Jens Stoltenberg: A demokrácia erősebb, mint az elnyomás

Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség-díjas tárogatóművész előadása után António Costa, az Európai Tanács elnöke mondott beszédet: A totalitárius kommunista rezsim elleni felkelés a magyar emberek szívében és elméjében soha nem bukott el. A forradalom megmutatta a világnak a magyarokban mélyen gyökerező vágyat az önrendelkezésre és a függetlenségre. Ez volt az 1848-as hősi napok mozgatórugója, ez mozgatta 1956 napjait is, és ez bontotta le a Vasfüggönyt az elsők között 1989-ben. – Costa szerint az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország kinyilvánította, amit megmutatott ezeréves történelme alatt: a magyarok Európa szívét alkotják.

Norvégia képviseletében mondott beszédet Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, a NATO egykori főtitkára. – Budapesten lenni mindig is különleges, számtalanszor jártam itt, és különös jelentősége van annak, hogy 1956-ra emlékezünk. Úgy nőttem fel, hogy hallgattam édesanyám és édesapám történeteit a felkelésről: szüleim önkéntesként segítették a nyugati határra érkező magyarokat, és látták a bátorságukat – mondta Stoltenberg.

– A magyar emberek évtizedeken át szenvedtek, de megmutatták, hogy a demokrácia erősebb, mint az elnyomás – mondta a norvég miniszter kiemelve, a Vasfüggöny leomlása után Magyarország az első ország volt, amely megnyitotta kapuit a Nyugat előtt. Stoltenberg szerint Magyarország a NATO nagyrabecsült tagja, és most egy erősebb NATO-ra van szükségünk, mint valaha.