ZETApress

A VIII. Országos Szőlész-Borász Konferencia fókuszában a szárazság, stratégia és mesterséges intelligencia állnak majd – derült ki Budán a 10 órai sajtótájékoztatón. Fotóink a MATE felvételei. Az eseményre mától idekattintva regisztrálhatunk.

Idén november 12-én csütörtökön rendezik meg a VIII. Országos Szőlész-Borász Konferenciát, amelynek programjáról, kiemelt szakmai témáiról és előadóiról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete szervezett sajtótájékoztatót, ahol elhangzott, hogy az ágazatnak számos fontos kérdésre választ kell találnia a jövőben.

– Az Országos Szőlész-Borász Konferencia legfontosabb feladata az, hogy összehozza az ágazat szereplőit és teret adjon annak az érdemi vitának, amit a szőlészet-borászat legégetőbb kérdései kapcsán folytatnak le a terület szakértői – fogalmazott prof. dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Köszöntőbeszédében kiemelte: napjainkban számos kérdés vár megválaszolásra, köztük olyanok is, amelyeket talán még meg sem lehet pontosan fogalmazni, hiszen olyan problémák sújtják az ágazatot, akár környezeti, akár piaci, akár éghajlati vagy növényegészségügyi oldalról, amik önmagukban elég kihívást jelentenének egy olyan ágazat számára, amely mégiscsak abból kell, hogy megéljen, hogy jó minőségű borokat állít elő és azt piacon értékesíti – mondta. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír az immáron 8. alkalommal megrendezésre kerülő konferencia is, amit idén is a MATE közreműködésével szerveznek meg.

Az említett kihívások mellett az egyik legfontosabb kérdésként a fiatalok borfogyasztási kultúrájának fejlesztését, szélesítését jelölték meg. – A Szőlészeti és Borászati Intézet munkatársai évek óta dolgoznak azon, hogy képesek legyünk igazodni azokhoz az igényekhez, elvárásokhoz, amelyek a fogyasztói szokások megváltozásával járnak. Ebben az évben a konferenciának a mottója a szárazság, stratégia és mesterséges intelligencia lesznek – húzta alá a rektor rámutatva arra is, hogy a precíziós technológiák és a mesterséges intelligencia az egész mezőgazdaságban, így a szőlő- és borágazatban is meghatározóvá váltak. A környezeti és piaci problémákkal, valamint az éghajlatváltozással való megküzdéshez elengedhetetlen az MI nyújtotta lehetőségek kihasználása. A MATE nemzetközi kutatási programokban vesz részt, és olyan precíziós szőlőművelési technológiákat és online kurzusokat fejleszt ki, amelyek révén a legkorszerűbb tudás közvetlenül eljut a gazdálkodókhoz, támogatva őket a megalapozott döntéshozatalban.

A rektor hangsúlyozta továbbá, hogy az egyetem a 2021-es megalakulása óta kiemelt küldetésének tekinti a teljes oktatási rendszer megújítását, közelebb hozva azt a piaci igényekhez és a nemzetközi trendekhez. A szőlész-borász mesterképzésben Magyarországon elsőként vezetettek be moduláris struktúrát, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók mellett a gyakorlati szakemberek és gazdák is bekapcsolódjanak az oktatásba egy-egy mini kurzus keretében. Az ősz folyamán induló képzések olyan gyakorlati, naprakész témákat ölelnek fel – a szőlőfajta-előállítástól és nemesítéstől kezdve a borászati mikrobiológián át a modern borkészítési irányzatokig -, amelyek közvetlen választ adnak az ágazat mindennapi kihívásaira.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa együttműködésével megrendezett VIII. Szőlész-Borász Konferencia kapcsán Varga Máté, a HNT alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó természeti, gazdasági és fogyasztói környezetben az innováció és az ágazati összefogás jelentik a fejlődés alapját. Rámutatott, hogy a klímaváltozás, az aszály és a borfogyasztási szokások átalakulása olyan komplex kihívások, amelyekre csak a kutatás-oktatás, a szakmai szervezetek és a gyakorlati termelők szoros együttműködésével adhatók hatékony válaszok.

Az alelnök kiemelte, hogy a jövő szőlész-borász szakembereitől a technológiai felkészültségen túl sokrétűbb tudást, erős alkalmazkodókészséget és korszerű fogyasztói kommunikációt vár el a piac. A bor kultúrában, gasztronómiában és tájképformálásban betöltött szerepének tudatosításával, valamint az élethosszig tartó tanulást támogató párbeszéddel olyan jövőképet kell teremteni, amely a fiatal generációk számára is vonzóvá és fenntarthatóvá teszi az ágazatot.

Koch Pálma, a Junibor Fiatal Borászok Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal borászok bevonása az ágazati párbeszédbe 2026-ban már nem csupán megtiszteltetés, hanem elengedhetetlen szükséglet. Rávilágított: a gyorsan változó világ, a megváltozott fogyasztói szokások és a klímaváltozás – köztük a konferencia fő témáját adó aszály és vízhiány mellett az ország felét sújtó májusi fagyok – megmutatták, hogy a problémák többé nem lokálisak, hanem a teljes magyar borágazatot érintik, így a közös gondolkodás is közös felelősség.

Az elnökasszony kiemelte a jövő generációinak megszólítását is: a szakmát nemcsak a jelenlegi fiatal borászok számára kell élhetővé tenni, hanem vonzóvá kell tenni az agronómia iránt érdeklődő pályaválasztók előtt is. Mint MATE-öregdiák köszönetet mondott az egyetem oktatóinak és kutatóinak a mindennapi munkájukért, hangsúlyozva, hogy a kutatási eredmények és az új technológiák adják a gyakorlati borászat biztos alapját.

Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatója, valamint a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az intézet munkatársainak és a társszervezőknek – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, a Magyar Bor Akadémiának és a Junibornak – a szoros összefogásért. Rámutatott, hogy a szőlő- és borágazatban a termesztés- és a feldolgozás-technológia elválaszthatatlanul összefügg. A klímaváltozás kihívásai, a szárazság, az öntözési kérdések, a bürokrácia és a csökkenő borfogyasztás mind olyan terhek, amelyekre a november 12-i konferenciának választ kell adnia.

A főigazgató asszony ismertette a konferencia programját is, amely a hazai kutatási eredmények – például az öntözési kísérletek és azok kémiai hatásai – mellett nemzetközi előadókat is felvonultat. A szakmai kerekasztal-beszélgetés mellett a délutáni Junibor-kóstolón olyan házasításokat mutatnak be, amelyeket akár az MI segítségével alkottak meg.

Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szőlő- és borágazat kérdései messze túlmutatnak a mezőgazdaságon: a szőlőterületek megőrzése tájvédelmi, turisztikai, gazdasági és a klímaváltozás miatt egyre inkább pénzügyi prioritás is. Kiemelte, hogy az egy főre jutó hazai borfogyasztás drasztikus csökkenése miatt a tegnap fogyasztójának visszahívása helyett a holnap generációit kell megérteni. A fiatalok nem a dűlőneveket vagy a technológiát keresik, hanem az élményt, a történetet és a minőséget – a Balaton kiemelt turisztikai térsége pedig erre építve komplex elismerést és értéket tud teremteni a magyar bor körül.