160. állatkerti szülinap
Sós Endre a 10 órai megnyitón házigazdaként elmondta, hogy amikor a budapesti állatkert a világ 30. ilyen intézményként megalakult, alapvető feladata az volt, hogy minél többféle állatot mutasson be. Egyfajta bélyeggyűjteményként működött, mára viszont a Fővárosi Állat- és Növénykert egy természetvédelmi központtá vált. Fotóink Egressy Rita felvételei.
Az intézmény főigazgatója felidézte, hogy a budapesti állatkert nagyban meghatározta az állatvédelmi szakma történelmét is, például bekapcsolódott a magyar kutyafajták megmentésébe, a hucul ló népszerűsítésébe, az 1930-as években az európai bölény megmentésébe, míg napjainkban itt született meg a világon először mesterséges megtermékenyítésből származó orrszarvú is. A mentőmunka minden egyes évben egyre több segítségre szoruló állatot hoz az állatkertbe, tavaly például több mint 3070 állat érkezett be.
Karácsony Gergely Budapest egyik legszebb történetének nevezte a pesti állatkert történetét az intézmény 1866. április 09-ei megnyitásának 160 évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Felidézte, hogy az állatkertet a reformkor szellemiségét megőrző civilek alapították, és a főváros legszebb korában épült. Azóta nemcsak Budapest, de egész Magyarország talán legkedvesebb helye lett, hiszen nagyon kevés olyan intézmény van az országban, amelynek egymilliónál is több látogatója lenne évente. – Büszkék vagyunk, hogy a főváros a fenntartója az állatkertnek – mondta a főpolgármester méltatva az intézményben zajló szakmai és természetvédelmi munkát, és felhívta a figyelmet az állatkert újdonságaira, köztük a június 30-án megnyitott Biodómra.
Hanga Zoltán elmondta, hogy az évfordulóra megjelent az állatkert 160 éves történetét feldolgozó kötet is, amelyben a kert történetét idézik fel többek között archív felvételekkel. Ebben a kötetben a Budapesti Állatkert múltja és a megnyitás óta eltelt 160 év sok-sok érdekes története, eseménye elevenedik meg az intézmény archívumában őrzött képek, fotográfiák segítségével. A könyvet lapozgatva visszarepülünk az időben az Akvárium megnyitásáig, vagy az első magyarországi zebracsikó megszületéséig. Megtudhatjuk, milyen furfangos trükkel vették rá Hanzit, az 1930-as évek népszerű strucckakasát, hogy a házából kimenjen a szabadtéri kifutóra, vagy hogy honnan hozták a tengeri halakat az akváriumi medencékbe. A szerzők elmesélik, hogyan segítették a dajkakutyák a nagymacska-kölykök felnevelését, és hogy miként kapcsolódott be a városligeti intézmény már a világ legelső állatkerti természetvédelmi kezdeményezésébe is.
Mit keresett egy ifjú elefánt a hévízi tóban a gondozójával? Miért kellett lenolajjal kenegetni az orrszarvú bőrét? Hogyan kell felnevelni egy aprócska sivatagi rókát? Melyik az az állat, amelyiktől még a hírhedt piráják is rettegnek? Melyik állatot nevezték egykor nyakorjánnak vagy fekete rémkének? Mi kell ahhoz, hogy egy évben három zsiráf is megszülessen? Miért látogatott el Margit, a gólya egy könyvtárba és egy múzeumba is? A Budapesti Állatkert 160. születésnapja alkalmából kiadott könyvből ez is kiderül. 10 éve a 150. évfordulóra, 35 éve pedig a 125. évfordulóra is kiadtak egy-egy kötetet, de ezek már csak antikváriumokban kaphatók – sorolta az intézmény szóvivője.
Az intézmény ünnepi tortával kedveskedett a látogatóseregnek, melyet Sós Endre főállatorvos és Karácsony Gergely főpolgármester közösen vágott fel az Állatkert főbejáratánál. Az első szeleteket a FÁNK új dalát előadó Csemer Boggie és a dalt szerző Müller Péter Sziámi kapták. A szülők és gyerekek önfeledt tortázása után az állatoknak szánt csemegéket is kiosztották a nagyszínpadon, melyeket a gondozóik juttattak el számukra.
