Erzsébetvárosi séta
A zsinagógák csendjétől a romkocsmák művészetéig: Budapest zsidónegyede nemzetközi látogatók szemén keresztül tárja fel valódi identitását – írta és fényképezte sorozatunk 3. részében Javier Zambrano újságíró és fotós. Budapesti sétáink 2. része idekattintva olvasható.
Budapest egykori zsidónegyede továbbra is a főváros egyik olyan városi területe, ahol a történelem, a kollektív emlékezet és a kulturális átalakulás a legerőteljesebben fonódik össze. A VII. kerületben megrendezett újabb fotódokumentációs séta során egy spanyol ajkú vendégekből álló csoport járta be a városrész legjelentősebb helyszíneit, és saját nézőpontján keresztül mutatta meg, miként érzékelik ma Budapestet azok, akik más országokból érkeznek.
Az útvonal érintette az Ángel Sanz Briznak emléket állító falfestményt, a Budapesti Nagy Zsinagógát, a Kazinczy utcai Ortodox Zsinagógát, a negyed ikonikus romkocsmáit, valamint a Janikovszky Éva parkot, amely nyugodt zöldterületként különleges kontrasztot alkot a környék pezsgő kulturális életével. A program egy folyamatos fotódokumentációs és városi megfigyelési projekt részeként valósult meg, amely a nemzetközi vendégek és Budapest történelmi-kulturális öröksége közötti kapcsolatot rögzíti, szerkesztőségi anyagokat készítve a város kortárs megítéléséről.
Egy városrész, ahol minden utca egy történetet mesél
Budapest más monumentális városrészeivel szemben a Zsidónegyed olyan élményt kínál, amely számos történelmi és kulturális rétegből épül fel. Néhány száz méteren belül egymás mellett található a street art, a független kulturális terek és Európa legismertebb romkocsmái.
A séta során a résztvevők egyetértettek abban, hogy éppen ez a sokszínűség teszi a VII. kerületet Budapest egyik legkarakteresebb városrészévé. – Nincs olyan érzésem, mintha egy szabadtéri múzeumban sétálnék. Itt a történelem még mindig a mindennapi élet része – mondta Juana Villarroel argentin vendég, miközben a Budapesti Nagy Zsinagóga homlokzatát figyelte.
Mások szerint a városrész inkább kérdéseket vet fel, mint válaszokat ad. – Ez egy olyan hely, ahol az ember önkéntelenül is megáll. Minden épületnek mintha lenne egy saját története, és ettől teljesen másként járja be az ember ezeket az utcákat – jegyezte meg Emilio Guerrero, Kolumbiából érkezett résztvevő.
Ángel Sanz Briz: egy spanyol történet Budapesten
A nap egyik legérdekesebb újságírói pillanata az Ángel Sanz Briznak emléket állító falfestménynél zajlott. Több spanyol résztvevő számára különösen megható élményt jelentett, hogy Budapest szívében találkozhattak ezzel az alkotással. – Nagyon különleges érzés itt látni őt megörökítve. Emlékeztet arra, hogy a világ számos pontján őrzik a spanyolok iránti hálát – mondta Joel Escalante, Valencia városából érkezett résztvevő. A megálló lehetőséget adott arra is, hogy dokumentálják a jelenlévők kapcsolatát egy olyan helyszínnel, amelyet sok külföldről érkező kevésbé ismer.
A Budapesti Nagy Zsinagóga és a kulturális örökség megélése
A Budapesti Nagy Zsinagóga ismét azon helyszínek közé tartozott, ahol a résztvevők a legtöbb időt töltötték. Többen kiemelték, hogy az épület nemcsak monumentális építészetével, hanem érzelmi kisugárzásával is mély benyomást gyakorol rájuk – olyasmivel, amit fényképeken nehéz visszaadni. – Lenyűgöző a mérete, de még inkább mindaz, amit ennek a városnak jelenthet – mondta Cecilia Venegas mexikói vendég. Az elkészült képek célja az volt, hogy természetes jeleneteken és csendes pillanatokon keresztül mutassák be a résztvevők kapcsolatát ezzel a kiemelkedő építészeti örökséggel.
A romkocsmák: kreativitás, amely az emlékezetből építkezik
A séta ezt követően Budapest legismertebb romkocsmái között folytatódott, amelyek egy sajátos kulturális mozgalom szimbólumaivá váltak. A régi épületek újra-hasznosítása, az újrahasznosított bútorok és a különböző művészeti formák ötvözése különösen felkeltette a résztvevők figyelmét. – Más városokban valószínűleg lebontották volna ezeket az épületeket. Itt inkább kulturális terekké alakították őket. Ez szerintem rendkívül intelligens módja annak, hogy megőrizzék a városrész identitását – magyarázta Víctor Hugo Gómez chilei vendég. A romkocsmák jelensége spontán beszélgetéseket indított el a városrehabilitációról, a kulturális örökség megőrzéséről és a közterek újra-értelmezéséről.
Janikovszky Éva park: a VII. kerület másik arca
A séta a Janikovszky Éva parkban ért véget, ahol a környezet hangulata teljesen megváltozott. A nyüzsgő utcák után a park egy sokkal nyugodtabb oldalát mutatta meg a városrésznek: családok, helyi lakosok, játszó gyermekek és szomszédok töltötték együtt az időt a zöldterületen. Azok számára, akik először jártak Budapesten, ez a kontraszt a nap egyik legérdekesebb élményének bizonyult. – Itt már nem érzed magad kívülállónak. Inkább azt kezded figyelni, hogyan él valójában ez a város – mondta María Luisa Benitez perui résztvevő. Több jelenlévő egyetértett abban, hogy éppen ezek a hétköznapi helyszínek teszik lehetővé Budapest valódi megismerését.
Egy város, amely változik, mégis megőrzi önmagát
A résztvevők között olyan vendégek is voltak, akik évekkel korábban már jártak Budapesten. Az összehasonlítások természetes módon merültek fel. – Ma már sokkal többen érkeznek ide, és jól láthatóan élénkebb a kulturális élet, ugyanakkor Budapest továbbra is megőrizte rendkívül karakteres identitását. Nem veszítette el a lelkét – mondta Julián Garcés spanyol fotográfus, aki több év után tért vissza a magyar fővárosba. Mások a modernizáció és az örökségvédelem közötti egyensúlyt hangsúlyozták. – Láttam változásokat az éttermekben, a szálláshelyeken és a köztereken, de a városrész ugyanazt a személyiséget őrizte meg, amelyre emlékeztem – magyarázta Pedro Vincenzi uruguayi vendég.
A város dokumentálása a résztvevők élményein keresztül
Az egész nap folyamán dokumentarista fotográfiai munka, környezeti portrék készítése és városi megfigyelés zajlott, amely természetes módon örökítette meg a résztvevők kapcsolatát a VII. kerület építészeti és kulturális örökségével. Az elkészült képek egy szerkesztőségi archívum részét képezik majd, amely Budapest nemzetközi megítélését dokumentálja. A projekt célja annak vizsgálata, miként változik a Budapestre érkezők élménye a város urbanisztikai, kulturális és társadalmi fejlődésével párhuzamosan.
A séta ismét megerősítette, hogy Budapest nemcsak műemlékeivel kelti fel a figyelmet, hanem elsősorban azzal a nehezen megörökíthető képességével, hogy a kortárs kreativitást és a mindennapi életet ugyanabban a városi térben képes összekapcsolni. Sok résztvevő számára éppen ez a különleges elegy jelenti a legfontosabb okot arra, hogy újra visszatérjen. – Budapest nem olyan város, amelyet egyetlen utazás alatt teljesen meg lehet ismerni. Minden alkalommal, amikor visszatérsz, a következő utcában egy új történet vár rád – zárta a napot a perui María Luisa Benitez.







