ZETApress

Bounou és Verbruggen is hős volt, de Marokkó bírta jobban az őrült tizenegyespárbajt – látta az M4 Sporton Javier Zambrano sportújságíró és sportfotós.

Marokkó drámai körülmények között biztosította helyét a labdarúgó-világbajnokság nyolcad-döntőjében, miután a rendes játékidőben és a hosszabbításban 1:1-es döntetlent játszott Hollandiával, majd a rendkívül fordulatos tizenegyespárbajt 3:2-re megnyerte. A Monterrey-i összecsapás végig nagy intenzitású küzdelmet hozott, amelyben mindkét csapatnak megvoltak a maga pillanatai, végül azonban a marokkóiak bizonyultak higgadtabbnak a döntő pillanatokban.

A mérkőzés már a kezdő sípszótól kemény párharcokat és magas tempót hozott. A játékvezető több kemény belépőt is továbbengedett, így egyik válogatott sem fogta vissza magát. Hollandia próbálta többet birtokolni a labdát és kezdeményezni a támadásokat, miközben Marokkó gyors átmenetekre és szélsőjátékára épített.

Az első negyedórában ugyan nem alakult ki igazán nagy helyzet, de Ismael Saibari és Crysencio Summerville is többször veszélyesen tört be a védelem mögé, mielőtt a hátvédek időben közbeléptek volna. A mérkőzés első komoly lehetősége Marokkó előtt adódott, amikor Neil El Aynaoui közelről fejelhetett, ám Bart Verbruggen kiváló reflex-szel hárított. Nem sokkal később a holland kapus még ennél is nagyobb bravúrt mutatott be: Achraf Hakimi nagy erejű lövését egy látványos vetődéssel tolta a léc fölé.

Az I. félidő folytatásában kevés tiszta gólhelyzet alakult ki, a találkozó inkább a fizikális csatákról szólt. Jan Paul van Hecke egy fejpárbaj után vérző fejjel folytatta a játékot, jól érzékeltetve a mérkőzés keménységét. A hajrában Hollandia is közel került a vezetéshez. Micky van de Ven távoli lövésénél Yassine Bounou mutatott be nagy védést, míg a túloldalon Hakimi szabadrúgása veszélyesen szállt keresztül a kapu előtt, de Ismael Saibari centiméterekkel lemaradt az érkezésről.

A szünet után Marokkó magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, és egyre nagyobb nyomás alá helyezte ellenfelét. Egy ígéretes támadás végén Ayyoub Bouaddi került helyzetbe, de befejezése nem jelentett komoly veszélyt. Nem sokkal később Brahim Díaz már lövésre készült, amikor több holland védő egyszerre zárta le előtte a területet.

A marokkói fölény tovább nőtt, Hakimi pedig ismét főszereplővé vált: előbb hatalmas erejű lövése a felső lécen csattant, majd egy gyors kiugrás után már csak Verbruggen állta az útját, akit Micky van de Ven elképesztő sebességgel visszazárva segített ki az utolsó pillanatban.

Hiába birtokolta Marokkó a labdát a játékidő jelentős részében – egy időszakban már 84%-os labdabirtoklási fölényt is felmutatott -, a vezető gólt mégis Hollandia szerezte meg. A 71. percben a csereként beállt Wout Weghorst fejjel készítette le a labdát Crysencio Summerville elé, aki önzetlenül tovább-passzolt Cody Gakpónak. A Liverpool támadója higgadtan a kapuba lőtt, megszerezve ezzel az Oranje vezetését.

A hátrány ellenére Marokkó nem roppant össze, és az utolsó percekben teljes erővel támadásba lendült. A hosszabbítás első perceiben Chemsdine Talbi kiváló beadást ívelt a kapu elé, ahol Issa Diop tökéletesen érkezett, fejesét pedig Verbruggen már nem tudta hárítani, így a marokkóiak a legutolsó pillanatokban egyenlítettek.

A hosszabbítás során mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek a továbbjutás eldöntésére. Bart Verbruggen bemutatta a mérkőzés egyik legnagyobb védését, amikor Soufiane Rahimi közeli lövését szinte csodával határos módon hárította. A túloldalon Hollandia is próbálkozott, de egyik együttes sem tudta kihasználni helyzeteit, így a továbbjutás sorsa tizenegyesrúgásokra maradt.

A büntetőpárbaj rendkívül fordulatosan alakult. Neil El Aynaoui első lövését ugyan kivédték, amivel Hollandia előnybe került, ám Justin Kluivert röviddel később a kapufát találta el, így ismét nyílttá vált a párharc.

A legkülönösebb jelenet akkor következett, amikor Verbruggen elsőre kivédte Soufiane Rahimi büntetőjét, ám a földre érkezés közben véletlenül saját kezével a gólvonal mögé sodorta a labdát, ezért a találat érvényesnek számított.

A párharc ezt követően is tartogatott fordulatokat. Quinten Timber a kapu mellé lőtt, ugyanakkor Hakimi sem tudta lezárni a párbajt, miután ő is a kapufát találta el. Az utolsó esély Hollandia előtt maradt, de Crysencio Summerville lövését Bounou egy fantasztikus, egykezes védéssel hárította. A döntő felelősség végül Ismael Saibarira hárult, aki nem hibázott, és értékesített büntetőjével bebiztosította Marokkó továbbjutását.

A siker kulcsa ezúttal is a marokkói csapat mentális ereje és szervezettsége volt. Bár Hollandia hosszú időn keresztül jól védekezett, Verbruggen pedig több alkalommal is bravúrral tartotta életben csapatát, a hajrában már nem tudta megakadályozni az egyenlítést, a tizenegyesek során pedig Bounou döntő pillanatokban bemutatott védése jelentette a különbséget.

A győzelemmel Marokkó története során ismét bejutott a világbajnokság kieséses szakaszának következő körébe, míg Hollandia 11 mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozata véget ért egy emlékezetes, fordulatokban gazdag összecsapáson.