ZETApress

A Budapest a festők szemével című könyv bemutatója és a július 10-én péntekig látható hasonló című kiállítás megnyitója volt tegnap 17 órától a Kieselbach Galériában, a belvárosi Szent István körút 5-ben. A könyvbemutatón Egressy Rita, majd a megnyitón Katona Lucia fényképezett.

– A magyar fővárost a külföldiek elragadtatással dicsérik, a budapestiek állhatatosan szidják. A Duna mellett nincs még egy olyan város, amely fekvés és más szépség dolgában Budapesttel vetekedhetne. Ezt a szépséget azonban mi nem látjuk. Festőink, akik a mostoha gazdasági helyzet közepette túlságosan rá vannak utalva arra, hogy a közönség ízlését és kedvét kövessék – maguk is a legnagyobb mértékben elpártoltak a fővárostól. Nem akarják észre venni festői szépségeit, érdekes, ecset alá kívánkozó részleteit – harangozta be az Esti Újság tudósítója 1913 decemberében egy fővárosi galéria kiállítását, ahol – Magyarországon először – kizárólag Budapestet ábrázoló festmények kerültek a közönség elé.

Az újságíró azóta közhellyé nemesedett meglátása napjainkig meghatározza a témáról alkotott szakmai vélekedést: a magyar festők, akik utazásaik során százával ontották képeiket Párizs, Róma, Berlin vagy éppen Velence utcáiról, feltűnő távolságtartással szemlélték saját hazájuk fővárosát.

Valóság vagy sajátos érzékcsalódás ez a meglepő művészi mentalitás? Miként látták festőink a folyamatosan változó Budapestet a kiegyezést követő aranykorban, a századforduló reményteli esztendői során, a Tanácsköztársaság idején, a ’20-as és ’30-as évek csalóka nyugalmában, a II. világháború okozta pusztulás romjain, vagy éppen a legvidámabb barakk puha diktatúrájának kulisszái között? Mit látott meg, mit emelt vásznára a főváros ezernyi részletéből Rudolf von Alt, Barabás Miklós, Mednyánszky László, Tihanyi Lajos, Vaszary János, Scheiber Hugó vagy éppen Mácsai István és Czene Béla?

Ezekre a kérdésekre is választ ad a Kieselbach Galéria könyvsorozatának legújabb darabja, a Budapest a festők szemével. Nyolc neves művészettörténész 11 tanulmányát, 550 festményt és grafikát, valamint közel 220 fényképet válogatott ki és rendezett izgalmas történetté Molnos Péter, a kötet szerkesztője, hogy végre mindenki számára átélhetővé váljon a magyar főváros több mint 150 éves története, a festőkben élő Budapest-kép izgalmas és tanulságos változása.

Budapest a falakon

Többek között a Festők, múzsák, szerelmek, A csábítás fegyvere, valamint a Megtalált képek című nagy sikerű kiállítások után a Kieselbach Galéria újra grandiózus kiállítást rendez az almúlt 150 év Budapest-témájú festményeiből. A közel 100, összesen több, mint 3 milliárd forint összértékű festményt magyar magángyűjtemények féltett kincseiből, valamint a Magyar Nemzeti Galéria és Kiscelli Múzeum anyagából válogatta Molnos Péter, a kiállítás kurátora.

A nagy klasszikusok sorából többek között Rudolf von Alt, Barabás Miklós, Vaszary János, Márffy Ödön, Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos és Kmetty János remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a vadak, az avantgárd és az art deco legjelentősebb magyar festőit, valamint a nagybányai művésztelep, a római iskola és az École de Paris kiemelkedő alkotóit egyaránt. A Kieselbach Galériában külön teremben kerülnek a közönség elé Kontuly Béla, Vaszary János, Mácsai István és Czene Béla népszerű, budapesti témájú alkotásai.

A kötet szerzője és a kiállítás rendezője Molnos Péter művészettörténész, aki a XX. századi magyar festészet, a műgyűjtéstörténet és a festményhamisítások szakértőjeként vált ismertté az elmúlt évtizedekben. Monográfiát írt Aba-Novák Vilmos, gróf Batthyány Gyula, Derkovits Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Duray Tibor, Scheiber Hugó és Czene Béla életművéről, Bedő Rudolf és Kövesi István kollekciójáról, átfogó tanulmányokat publikált a francia impresszionisták, valamint Vincent van Gogh és Paul Cézanne műveinek magyarországi gyűjtőiről. Az elmúlt években számos kiállítást rendezett a Kieselbach Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, a debreceni MODEM-ben és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban. Könyvei, kiállításai és előadásai egyéni módon egyesítik a precíz tudományosság és a népszerű ismeretterjesztés igényeit.