ZETApress

A közösségépítésre és a tudásmegosztásra fókuszál a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete. Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-ben megújított stratégia eredményeiről és a további tervekről is beszámolt a mai budapesti vállalkozói fórumon. Marosi Lászlót újabb öt évre megválasztották a BPVRSZ elnök-küldöttének.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Budapesti és Pest vármegyei Szervezet (BPVRSZ) rendezvényét Budapesten tartották a Bálna Rendezvényközpont III. emeleti Szurmay-fogadóterében.

Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásait elemezte interaktív prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. Ezért már 2026-ban valamilyen szintű gazdaságpolitikai fordulatra lesz szükség, ráadásul annak ismeretében, hogy ma hatalmas verseny folyik az új beruházásokért, a vállalkozásfejlesztési forrásokért a feldolgozóipari alapú magyar gazdaságban. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70%-át adja. Az Intézet 2026-ra 3,5-4,0% közötti inflációt, és legfeljebb 1,5-2,0%-os GDP-növekedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 1,7%-ra szállította le idei GDP növekedési prognózisát. Az Egyensúly Intézet várakozása szerint idén nőni fognak a beruházások az alacsony bázis, az EU-s források gyorsuló beáramlása, az aktiválásra kerülő nagy-beruházások és a külföldi működőtőkebefektetések révén. Ahogy a reálbérek emelkedése szintén a fogyasztás gyorsulásához vezet. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként hamarosan a helyi vállalkozásfejlesztési irodákban is elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy meghatározó hivatkozási alap lett a gazdasági döntéshozóknál a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül.

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy lezárták azt a négyéves ciklust, amely szerinte a Szövetség történetének legsikeresebb időszaka volt, s amelynek során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. – Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik – mondta. A hagyományok ápolása mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős fejlődési programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazta meg, hogy legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült napjainkra az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy hétezer Kárpát-medencei vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ szerepet vállal, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.

Már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái – erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi üzleti központ, találkozóhely lesz.

A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.

A VOSZ az elmúlt négy évben a korábbi erős alapokra és értékekre építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima-díjrendszer és a vármegyei Prima-díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.

– Most is fontos szerepük van a vállalkozóknak, a VOSZ mindig a vállalkozók oldalán áll, de a vállalkozók nem mindig ismerik fel azt, hogy saját maguk tudnak legtöbbet tenni a saját sorsukért, és nem kívülről kell várni a megoldást. A VOSZ tevékenysége újabb lendületet vehet: a május végi országos tisztújítást követően új elnökséggel folytatódhat a VOSZ fejlődése – összegezte Eppel János.

Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta már a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45%-kal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.

Faragó Ilona, a BPVRSZ elnökségi tagja, Pest vármegyei vállalkozásfejlesztési tanácsadó ismertette a VOSZ MultiMentor beszállítói pilot programját, amely Hajdú-Bihar, Zala és Pest vármegyében is elindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés három fő pillére a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. mint mondta, nagyon sok, energetikával kapcsolatos kérdéssel keresik meg őket a vállalkozók, ahogy fontos terület a fenntarthatóság, az ESG, a GDPR és a munkaerőközvetítés is. – A VOSZ országos szinten minősített partnerhálózatot alakított ki, az a cél, hogy helyi szinten is legyenek olyan partnereink, akiket jó szívvel ajánlunk egy-egy szolgáltatás igénybevételére – hangsúlyozta Faragó Ilona.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ BPVRSZ beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Marosi László elnöki beszámolójában elmondta, hogy a 2025. évi programjaik tükrözték a VOSZ hosszútávú stratégiai irányait: a gazdasági stabilitásra való törekvést, a fenntarthatóságot, az innovációt és közösségépítést. Megalakították a Fenntarthatósági Vállalkozói Közösséget, amely feladatának tekinti a tudásmegosztást, a tanácsadást, a szakmai tapasztalatcserét és jó gyakorlatok megismertetését. Öt év alatt megnégyszereződött a tagság, a 2021-es 840-ről 3112-re nőtt a tagok száma. 2026-ban is kiemelt cél a vállalkozások támogatása és a gazdasági kihívásokra adott válaszok erősítése. Idén már négy szakmai rendezvényt szerveztek. A VOSZ SMART ötlet- és startupversenyüket akár országossá is bővítenék. A Regionális Prima- és Év Vállalkozója-díjátadó ünnepséget novemberben rendezik meg. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett fókuszban marad a szakmai edukáció, a tanácsadás, a tapasztalatcsere, az érdekképviselet és a szakmai egyeztetés – hangsúlyozta Marosi László.

A VOSZ BPVRSZ elnökségének négy leköszönő tagja – Barabás Tamás, Gál Gábor, Marjay Gyula és Trajber Gábor – elismerő oklevélben részesült a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezetében elnökségi tagként végzett többéves, kiemelkedő érdekképviseleti tevékenysége elismeréseként.

Végül megválasztották az új elnökséget, illetve a vármegyei küldötteket. A VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezetének új elnöksége: Marosi László elnök, Kissné Kászon Gabriella és dr. Kiss Zoltán elnökhelyettesek, valamint Faragó Ilona, Krisán László, Dorner Attila, Bella Sándor, Kovács János, Nemes Anikó, dr. Remete Sándor, Páricsi Zoltán, Vörös-Gubicza Zsanett, Szabolcs Péter és Kölkedi Krisztián elnökségi tagok.