ZETApress

Magyarország már 4. éve az Európai Unió legkorruptabb tagállama – tudtuk meg a 10 órai sajtótájékoztatón a Nádor utcai CEU III. emeletén.

Magyarország 2025-ben ismét az Európai Unió sereghajtója, ám ezúttal Bulgáriával osztozva szerezte meg az utolsó helyet a Transparency International Berlinben működő Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Indexében (Corruption Perceptions Index – CPI). Hazánk a 2024-as eredményéhez képest egy pontot veszített, és 40 ponttal a globális lista 82. helyéről a 84. helyére csúszott vissza. Ez a valaha mért legrosszabb pontszám és a leggyengébb helyezés Magyarország esetében. A silány eredmény azt tükrözi, hogy továbbra sem sikerült orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt délelőtt mutattak be Budapesten. Mindennek következménye, hogy újabb 1 milliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, miközben 20 milliárd eurónyi támogatást továbbra is zárolnak. A szervezett közpénzlopásban megmutatkozó rendszerszintű korrupció a fő oka a gazdaság immár tartós mélyrepülésének is.

A Transparency International Berlinben működő Titkársága idén 31. alkalommal készítette el az országokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország 182 ország versenyében 40 pontot szerzett, és minden eddiginél rosszabb eredményt elérve a 84. helyre csúszott vissza. Európai uniós összehasonlításban 2025- ben Magyarország ismét a közösség sereghajtója volt, ám ezúttal Bulgáriával osztozva szerezte meg az utolsó helyet. Hazánk a legjelentősebb visszaesést produkálta az uniós tagállamok között az elmúlt tizenhárom évben: 2012 és 2025 között 15 pontot esett a korrupció elleni ellenállóképességet mérő pontszáma.

A balti államokban ugyanakkor hosszabb távon a CPI-eredmények jelentős javulása figyelhető meg. Észtország már hosszabb ideje elszakadt a régiós mezőnytől: 2025-ben toronymagasan állt az első helyen a térségben. A régióban az első (Észtország) és az utolsó helyezettek (Magyarország és Bulgária) között tovább nyílt az olló, és immár 36 pont a különbség. A régióban Litvánia végzett a második helyen 65 ponttal, megelőzve a 60 pontos Lettországot. A három balti országban tehát kifejezetten sikeres a korrupció elleni küzdelem; ezt tükrözi, hogy CPI-pontszámuk nemcsak a keleti tagállamok mutatóját előzi meg, hanem az összes dél-európai uniós országét is.

A visegrádi országcsoport tagjai között is egyre nagyobb különbségek tapasztalhatók. Az 59 pontot elért Csehország teljesítménye jelentősen javult: 2025-ben 2012-höz képest 10 ponttal lett jobb az eredménye. Lengyelország pozíciója a 2023-as kormányváltás után stabilizálódott. Ezzel szemben Szlovákia ransparency International Magyarország korrupciós indexe az elmúlt két évben hanyatló tendenciát mutatott, ami összefüggésben állhat a 2023-as kormányváltással, amelynek révén ismét a jogállami normákat semmibe vevő kormány került hatalomra.

Bár a hazai kormánypropaganda rendre igyekszik elhitetni az ellenkezőjét, nemcsak a TI Korrupció Érzékelési Indexe, hanem minden más mértékadó elemzés – például az Eurobarometer felmérései és a Világbank kormányzásindikátorai – szerint is súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon; régiós és európai uniós összehasonlításban hazánk a legkorruptabb országok közé tartozik.

– A korrupció nem elkerülhetetlen: a közjó érdekében el kell számoltatni a hatalmon lévőket annak érdekében, hogy működjön a demokrácia, és szabad, nyitott társadalomban éljünk – fogalmazott a CPI globális eredményeinek közzététele kapcsán Transparency International globális elnöke. Francois Valérian elmondta: a TI felelős politizálásra, a nemzetközi normák betartására és integritásuk megőrzésére szólítja fel a világ vezetőit.

Jogállamiság: az EU-s nyomás ellenére sincs trendforduló

A TI Magyarország a CPI eredményeinek közlésével egy időben átfogó tanulmányt tett közzé a magyarországi korrupciós helyzetről. Ebben megállapítják: az Európai Unió az utóbbi években többféle eszközzel kísérelte meg a magyarországi jogállamiság megerősítését, illetve helyreállítását. Ezek közül a legfontosabb a 2022-ben elindított feltételességi eljárás. Ennek részeként 27 jogállamisági és korrupció elleni feltétel (mérföldkő, szupermérföldkő) lépett életbe, ezeket kellett (volna) a magyar kormánynak teljesítenie. Több mint három év elteltével az látszik, hogy a kilátásba helyezett reformok nem tudták megtörni a rendszerszintű korrupciót és helyreállítani a jogállamiságot. Részben azért, mert a NER és a jogállam összeegyeztethetetlen egymással. A magyar kormány kizárólag olyan jogi megoldásokban érdekelt, amelyek nem veszélyeztetik a hatalmának a fennmaradását. Az is gond, hogy vannak olyan feltételek, amelyek még teljesülésük esetén sem érnék el a kívánt célt, azaz nem tudnák megtisztítani az országot a rendszerszintű korrupciótól.

A TI Magyarország jelentése górcső alá veszi a legfontosabb jogállamisági és korrupció elleni követelmények teljesülését. Az egyes követelményeket abból a szempontból vizsgálták: azok mennyire alkalmasak a céljaik elérésére, illetve milyen mértékben hajtották végre azokat. Az elemzés rávilágít arra, hogy a követelmények egy része nem alkalmas a rendszerszintű korrupció megtörésére, másik részének a végrehajtását pedig a kormány egyszerűen szabotálja. A TI Magyarország egy másik eszköz, az uniós jogállamisági jelentések ajánlásait is elemezte és megállapítja: a kormány nem védi a közérdekű bejelentőket, nem üldözi a magas szintű korrupciót, és nem szavatolja a tisztességes a párt- és kampányfinanszírozást, ami a párt- és az állam összefonódásához vezet.

Egy újabb év büntetlenül – 2025. legsúlyosabb korrupciós ügyei

A TI Magyarország jelentése a rendszerszintű korrupció gyakorlati megvalósulását három, 2025-ben a legnagyobb publicitást kapott konkrét ügyön keresztül illusztrálja. A magas szintű korrupció körébe sorolható visszaéléseknek az EU által is kifogásolt büntetlenül maradását a leglátványosabban a Magyar Nemzeti Bank botránya példázza. Alapítványok és magántőkealapok révén legalább 270 milliárd forint közpénzt loptak el, és még körülbelül ugyanekkora összegnek a sorsa bizonytalan. Mindezért egyelőre senkinek nem kell vállalnia a felelősséget. Bár a nyomozás egy éve zajlik, a Matolcsy-klán tagjait mindmáig nem gyanúsították meg. A közvagyon haveri privatizálásának legújabb állomását jelzi: az állam 72 milliárd forintra értékelt hadiipari érdekeltségeit a NER-kedvenc 4iG egyik leányvállalatának versenyeztetés nélkül játszották át. A TI Magyarország jelentése említést tesz a NER markáns szimbólumáról, a hatvanpusztai kastélyprojektről is, amely Orbán Viktor kormányfő személyes meggazdagodásának bizonyítékául szolgál.

Közbeszerzések és magántőkealapok

Bár több, a feltételességi eljárásokban alkalmazott mérföldkő irányult arra, hogy orvosolja a közbeszerzési rendszer hiányosságait, a 2025-ben a GDP 5,3 százalékát kitevő szektor továbbra is a korrupció melegágya. Annak ellenére, hogy az egy-ajánlatos tenderek aránya némileg csökkent, a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is a kormányközeli szereplők nyerik, mint például Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei. Tovább rontja a közbeszerzésekről alkotott képet a keretmegállapodások rendkívüli elterjedése: 2024-ben 3219 milliárd forintnyi ilyen típusú megállapodást kötöttek. Ráadásul az esetek több mint kétharmadában versenyszűkítő módon, egy szereplővel kötötték meg ezeket a szerződéseket.

A közbeszerzési piacon a versenyt olyan tudatosan és rendszerszintű módon alkalmazott átláthatatlan befektetési formák is veszélyeztetik, mint a magántőkealapok. Mint a TI Magyarország tavaly év végi tanulmánya megállapítja: a magántőkealapokban a végső befektetők kiléte rejtve marad. Az EU emiatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. A magántőkealapokat számos csatornán keresztül hizlalják az állami tőkekihelyezések: 2024 végéig a magyar állam 1311 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba átláthatósági és elszámoltathatósági garanciák nélkül. A TI Magyarország szerint mindez ellentétes a magyar Alaptörvénnyel.

A gazdasági hanyatlás fő oka a jogállam szétverése és a korrupció

Magyarország mára az EU egyik legszegényebb tagállamává vált. A Covid utáni turbulens időszak megmutatta a hazai gazdaságnak a versenytársakénál lényegesen nagyobb sebezhetőségét. A magyar gazdaság három éve stagnál; a gazdasági mutatók nagy részében Magyarország az EU sereghajtójává vált.

– A silány magyarországi gazdasági teljesítmény fő oka az autokrata kormányzat, amely gazdaságpolitikáját a szervezett közpénzlopásnak rendelte alá, aláásva a tisztességes versenyt – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A kormány kétségtelen eredményeket ért el a kiskorrupció visszaszorítása terén, miközben a szervezett korrupciót eszközként használja hatalmának bebetonozása és a NER-es szereplők gazdagodása érdekében. Ennek érdekében számos csatornán több ezermilliárd forintnyi közpénzzel stafírozta ki közvetlenül vagy közvetve a NER-es gazdasági szereplőket, súlyosan torzítva a piaci viszonyokat. A rendszerszintű korrupció és a gyenge gazdaság teljesítmény ördögi köréből a kiútat a jogállamiság helyreállítása jelentheti, ami a mai rendszer keretei között elképzelhetetlen.

Uniós pénzalapok: újabb visszafordíthatatlan forrásvesztés

Magyarország 2025-ben a jogállamisági problémák miatt újabb 1,1 milliárd eurót veszített el véglegesen az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből. Így a Magyarország számára 2027-ig beállított kohéziós támogatási keret 21,7 milliárd euróról – levonva a 2024-es és 2025-ös forrásvesztést – 19,6 milliárd euróra csökkent. Hasonló kockázat látszik a Covid-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz néven ismert alap esetében is. Ha a magyar kormány nem teljesíti maradéktalanul a Helyreállítási és Ellenállóképességi (RRF) Tervben vállalt 27 korrupció elleni és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedést 2026 végéig, Magyarország elbukhatja a teljes RRF-keretet. Hazánk uniós pénzügyi mérlegét tovább rontja, hogy az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-án keltezett ítéletében 200 millió euró egyszeri átalánybírság, valamint napi 1 millió euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte a kormányt. Ennek oka, hogy a kormány következetesen nem hajt végre egy, a menedékjoggal kapcsolatos korábbi európai bírósági ítéletet.

A Korrupció Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2025-ben 182 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző al-index alapján vizsgálták. A CPI úgynevezett kompozit mutató, amelynek összeállítása során a Transparency International Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100- ig terjedő skálára vetítik, és az al-indexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI módszertanának részletes ismertetése a TI honlapján megtalálható.

A CPI-t 1995-ben hozták létre. Az elmúlt 31 év során mind az index összeállításához használt forrásokat, mind a módszertant kiigazították és finomították. A Transparency International 2017-ben hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; a Joint Research Center (JRC) auditja a CPI-t a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta. A JRC megállapította, hogy a CPI koncepcionálisan és statisztikailag koherens és kiegyensúlyozott szerkezetű, azaz a CPI-t nem uralja egyik adatforrás sem. Emellett a JRC javaslatot tett egy, a mérési bizonytalanságot jelző kiegészítő mutató kiszámítására, melynek képletét 2018 óta alkalmazzák a CPI számításához.