ZETApress

hírportál

Széchenyi-lakomák

Az MTA 200 ünnepi programsorozat eseménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban a Nemzeti Casino serlegbeszédeinek hasonmás kiadásának könyvbemutatója lesz február 05-én a Széchenyi tér 9-ben, a földszinti Vörösmarty-rendezvényteremben – tudatták sajtósaik.

Jövő csütörtökön 15 órakor kerül sor a Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883-1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864-1938-1944 című könyv bemutatójára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) rendezésében.

A Nemzeti Casino, amelyet 1827-ben alapított gróf Széchenyi István, a XIX. század és a XX. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt Budapesten. Gróf Széchenyi István az 1833. április 27-i végrendeletében a Casinóra egy aranyserleget hagyott, majd 1841-ben kiegészítette intézkedését azzal, hogy a minden évben tartsanak egy részvényesi ebédet a Casinóban, ahol az ő emlékére emelik magasba ezt a serleget.

1864. február 01-jén tartották meg az első emlékbeszédet, ettől kezdve minden évben megtartották a Széchenyi-lakomát, amennyiben a háborús vagy gazdasági helyzet ezt nem engedte, akkor csak a serlegbeszédet. 1864 és 1944 között a tagokból kikerülő szónokok összesen hetvenkilenc emlékbeszédet tartottak gróf Széchenyi István tiszteletére, kezükben a serleggel.

Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi becsű albumot ajándékozott a Casinónak, hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket, a corvinák mintájára kalligrafikus írással. Ez volt a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve, vagyis a Díszalbum, ami a II. világháborúban eltűnt, majd viszontagságos úton külföldről került vissza Magyarországra.

A Nemzeti Casino Díszalbuma jelenleg Vígh Róbert magángyűjtő tulajdonában van, és a mintegy 15 ezer darabból álló Széchenyi Collection nevű gyűjtemény részét képezi. Ez az anyag gróf Széchenyi István családjához, illetve életművéhez kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat foglal magában.

Az album impozáns kinézetű, ízlésesen díszített, egyedi kötet. Kötése teljes bőr, gazdag aranyozással, metszése mintás, aranyozott. A két láncos kapocs és a 4 sarokvédő ezüstből készült. Ennek az albumnak a hasonmás kiadása készült most el az MTA KIK munkatársa, Gyuricza Andrea szerkesztésében és tanulmányával.

Az elkészült kötet tartalmilag az eredeti album teljes mása, metszése aranyozott, és kiegészítésre került egy rövid tanulmánykötettel, melyben összefoglalás található a Nemzeti Casinóról, a Serlegbeszédek történetéről és az eredeti díszalbumról. A kötetet kíséri Sulyok Tamás (Magyarország köztársasági elnöke), Freund Tamás (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) és Széchenyi Krisztián (Széchenyi István leszármazottja) egy-egy ajánló gondolata.

Az ünnepi kiadvány megvásárolható. A hasonmás kötetet Monok István, az MTA KIK főigazgatója, az eredeti díszalbumot Vígh Róbert magángyűjtő mutatja be. Program:

15:00 A kötetet bemutatja Monok István, az MTA KIK főigazgatója
15:20 Széchenyi Krisztián ajánló szavai
15:30 Az eredeti kötetet bemutatja Vígh Róbert magángyűjtő
15:50 Zárszó: Gyuricza Andrea, a hasonmás kötet szerkesztője

A Nemzeti Casino rövid története

Az 1825/27-es országgyűlés fordulópontot jelentett a modern polgári Magyarország kialakulásában. Ekkor lépett előtérbe gróf Széchenyi István, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Emellett több kezdeményezéssel a társadalmi élet fellendítésére törekedett, például lóversenyek és klubélet szervezésével. Az egyik legfontosabb ilyen kezdeményezés a Nemzeti Casino létrehozása volt, amely 1830-ig Pesti Casino néven működött.

Széchenyi célja az volt, hogy a Nemzeti Casino egy olyan központi hely legyen, ahol eszmesúrlódás által fejlődik a nemzet. Az 1827. június 10-én megalakult társaságot, amely eleinte a Vogel-házban (a mai Dorottya utca 5-ben) tartotta üléseit, részvénytársasági alapon szervezték meg. Az egyesület 1827. augusztus 20-án alakult meg hivatalosan, és rövid idő alatt jelentős társadalmi tényezővé vált, több mint 500 taggal és 56 ezer forintos tőkével.

A Casino alapítói szigorú szabályokat határoztak meg a tagságra és viselkedésre vonatkozóan. A tagok között nem tettek társadalmi különbséget, amennyiben a jelölt jobb nevelésű férfi volt. A helyiségek között külön társalgó, játéktermek, vendéglő és bortárolásra alkalmas pince is helyet kapott, utóbbi a magyar borok kereskedelmének ösztönzésére szolgált. A Casino politikamentes működést tűzött ki célul, ennek ellenére a kormányzat nem nézte jó szemmel, így az intézmény rendőri megfigyelés alatt állt.

A Nemzeti Casino a XX. század közepéig működött, ám a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, majd 1945-ben a belügyminiszter rendeletével feloszlatták. Vagyona, beleértve a könyvtár több tízezer kötetét, a Magyar Tudományos Akadémiára szállt. A könyvtár állományának nagy része megmaradt, és az MTA Könyvtárában található, ahol 2014-ben kezdték meg a gyűjtemény feldolgozását.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgáltatásait.

A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja, hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója, valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti bibliográfiai adatbázist.

Szóljon hozzá!