Eltűnt milliárdok
Az MNB-botrányban érintett százmilliárdok több, mint kétszeresét, 1311 milliárd forintot fektetett az állam magántőkealapokba – derül ki a Transparency International Magyarországnak a december 09-ei Korrupcióellenes Világnapon közreadott Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban című tanulmányából.
A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forintértékben nyert el állami tendereket. Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat.
Bár a magántőkealapok tényleges tulajdonosai nem ismertek, a befektetők egy bizonyos köre mégis könnyen azonosítható. Ezek pedig maguk az adófizetők. A magántőkealapok ugyanis – az uniós pénzmosás elleni előírásokat megsértve – nemcsak a tulajdonosok elrejtésében jeleskedtek az elmúlt években, de jelentős mennyiségű közpénzt is mozgattak. E befektetések nyilvánossága azonban sok tekintetben korlátozott.
A Transparency International (TI) Magyarország ma bemutatott tanulmánya három szinten vizsgálja részletesen a magántőkealapok és a közpénzek kapcsolatát. Az állam alapkezelői tevékenysége mellett bemutatja a magántőkealapokba történő állami közpénzkihelyezéseket, valamint a magántőkealapok tulajdonába tartozó cégek által elnyert állami megbízásokat is.
Magyarországon 2024. december 31-én összesen 194 magántőkealap működött; ezeket 60 alapkezelő menedzselte. A magántőkealapok tulajdonosi háttere gyakorta rendkívül összetett; több esetben a magántőkealap kezelője is további magántőkealapok tulajdonában van, és az is előfordul, hogy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok birtokolják az alapkezelőket. Az állami cégek azonban nem zavartatják magukat az átláthatóság hiánya miatt: mind az állami hátterű, mind a magántulajdonú alapkezelők által képviselt magántőkealapoknak jelentős összegű közpénzeket juttattak, gyakran ismeretlen hátterű társbefektetőkkel közösen.
A TI Magyarország friss kutatása az MFB Csoport, az Eximbank, a Nemzeti Tőkeholding, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa (PADME) által tulajdonolt gazdasági társaságok és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány magántőkealapokba irányuló közpénzkihelyezéseit összesítette. Ez az öt állami pénzt használó szervezet a 194 magántőkealapból 51-ben volt érdekelt 2024. év végén, tehát minden negyedik magántőkealap részesült közpénzben. A magántőkealapok összesen 1311 milliárd forint közpénzhez jutottak. E közpénzbefektetések többnyire a nyilvánosság kizárásával valósultak meg.
Mind az állami befektetések mértékét, mind azok számosságát tekintve kiemelkedő a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), és az általa tulajdonolt cégek szerepe. A TI Magyarország számításai szerint az MFB Csoport 2024. év végéig 23 alapkezelő 34 magántőkealapjába összesen 740 milliárd forint közpénzt helyezett ki. Ennek az összegnek csaknem a felét mindössze három alapkezelő magántőkealapjaiba fektette: ezek az Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt., valamint a kormányfő gyerekkori jóbarátjához, Mészáros Lőrinchez köthető Solus Capital Zrt., továbbá a szintén NER-közeli Jellinek Dániel Indotek Investments Zrt.-je. Az MFB Csoport ugyanakkor az évek során fokozatosan eltüntette a beszámolóiból a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapok megnevezését, ezért követhetetlenné vált a miniszerelnök vejének érdekeltségeihez került közpénzek pontos mértéke és az MFB tulajdonosi részesedése. A titkolózás folyamatos: az MFB az ennek kapcsán a TI Magyarország által feltett kérdésekre sem volt hajlandó válaszolni állítólagos üzleti titkokra hivatkozva.
Az átláthatóság hiánya szempontjából kitűnik a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány. Ez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) 2021-ben ingyenes vagyonjuttatásként kapta meg az államtól a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelőt és három magántőkealapot több mint 150 milliárd forintnyi befektetéssel. A 2024- es beszámolójában azonban két magántőkealap esetében nem a magántőkealapok megnevezésének és a részesedések értékének aktuális állapotát szerepeltette.
A magántőkealapok tulajdonosként számos stratégiai cégben érdekeltek, ami nemcsak e vállalatok gazdasági jelentősége miatt fontos, hanem azért is, mert közpénzekhez férnek hozzá. A magántőkealapok rendszeresen vásárolnak állami érdekeltségeket, vagy adják el saját vállalati részesedéseiket és ingatlanjaikat az államnak. Mégis, az egyes gazdasági társaságok felvásárlásai gyakran mentesülnek a versenyhatósági vizsgálat alól, vagy a versenyhatóság csak egyszerűsített eljárásban ellenőrzi a felvásárlásokat, és nem foglalkozik azzal, hogy ki(k) a végső tulajdonos(ok). Mindez annak ellenére történik, hogy az Alaptörvény kimondja: a nemzeti vagyont az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei szerint kell kezelni. A magántőkealapok esetében nyilvánvalóan sérül ez az alkotmányos alapelv.
A magántőkealapok tulajdonában álló cégek emellett gyakori nyertesei állami megbízásoknak is. Összesen 83 olyan, állami közbeszerzéseken nyertes vállalkozást találtunk, amelynek a tulajdonosai között magántőkealapok találhatók. E cégek együttesen 2603 milliárd forintnyi közpénzt nyertek el 2021 és 2024 között úgy, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a végső tulajdonosok rejtve maradjanak a hatóságok és a közvélemény előtt. A magántőkealapoknak juttatott 1311 milliárd forintnyi közpénz értékének alakulása rendkívül nehezen nyomon követhető, miután az esetek felében hiányos adatok találhatók a magántőkealapok kezelőinek beszámolóiban, ideértve az állami tulajdonban levő alapkezelőket is. A 60 alapkezelő közel felénél nem lehetett megállapítani az általuk képviselt magántőkealapok 2024-es évre vonatkozó nettó eszközértékét, vagyis azt, hogy tulajdonképpen mennyit is értek ebben az időpontban a magántőkealapok. Az, hogy mindez büntetlenül megúszható, a hatósági kontroll hiányára is rávilágít. A TI Magyarország adatigényléseit követően 194 magántőkealapból csupán 142-nek a nettó eszközértékére vonatkozóan áll rendelkezésre adat. Ezeknek a magántőkealapoknak az összesített nettó eszközértéke 3100 milliárd forintot tett ki 2024. december 31-én. 52 magántőkealapnak viszont nem tudható az értéke.
A feltárt hiányosságok kapcsán a TI Magyarország számos ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy megszűnjenek a szabályozási hézagok és hatékonyabb legyen a hatósági ellenőrzés. Egyebek mellett azt javasoljuk: az Állami Számvevőszék vizsgálja meg a magántőkealapokba aktívan befektető állami hátterű szervezetek gazdálkodását, hasonlóan az MNB és alapítványának gazdálkodásához. Úgy látjuk: nem indokolható, hogy miért szükséges a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek olyan átláthatatlan, összetett és kockázatos struktúrákba fektetni, mint amilyenek a magántőkealapok.
A tanulmány magyar és angol nyelven is elérhető. A kiadvány a Protecting EU Values and Fundamental Rights through Public Participation and Civil Society Assistance in Central Europe (Proteus) program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. A kifejezett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) nézeteit és véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség nézeteivel és véleményével. Sem az Európai Unió, sem a támogató hatóság nem tehető felelőssé azokért.
