ZETApress

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás november 28-án péntektől 2026. május 25-én pünkösd hétfőig látható – tudtuk meg a 11 órai sajtóbemutatón. A tárlatot Fajcsák Györgyi, a kiállítás kurátora mutatta be, köszöntőt mondott Baán László főigazgató és Kutas István, az MBH Bank kommunikációs ügyvezető igazgatója. Fotóink Katona Lucia felvételei.

A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyikét, a kínai terrakotta hadsereget és az első kínai császár korát fókuszba helyező, a kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállítást mutat be a Szépművészeti Múzeum. Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái című tárlaton több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhat a közönség. Az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt felvonultató tárlat május végéig várja a látogatókat.

Csín Sí Huangti, Kína első császára 13 évesen, a Kr. e. III. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén közel húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjék. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretú sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették.

A császársír központi része máig érintetlen, de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta- (agyag-) katonákat felvonultató hadsereg, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. Az életnagyságú, egyénített arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei. Fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek e kiállításban, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutat az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről. Közel negyven éve, 1988 tavaszán láthatta a magyar főváros közönsége először az első kínai császár hadseregének katonáit, de a feltárás akkori állapota egy jóval szerényebb anyag bemutatását tette lehetővé.

A Szépművészeti Múzeum mostani kiállítása nagyságát és az eredeti műtárgyak számát tekintve egyedülálló, Európában is ritka, hogy ilyen mennyiségű, kínai múzeumokból kölcsönzött eredeti műtárgy segítségével sikerül képet alkotni a kínai történelem e fontos korszakáról.

A Szépművészeti kiállításán nyomon követhetjük a Csin Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. VIII-III. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit. A látogatók megismerkedhetnek az őseiknek áldozatot bemutató ókori uralkodók bronz és jáde szertartási tárgyaival és láthatják egykori életterük építészeti elemeit. A világegyetem működését – az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) dinamikus, egymás kölcsönhatására épülő kínai elképzelését – a kiállítási installáció látványos, a hagyományos kínai kozmológiai elképzeléseket megmutató elemeivel idézzük fel.

Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, amelynek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovas kocsik is bekerültek sírjába, és most a budapesti kiállítás anyagába. A kiállítás középső nagy egységében megismerhetjük az első kínai császár sírkertjének felszínre hozott leleteit: ezek nemcsak hadserege valósághű katonái (elöljárók, derékhadba tartozó gyalogosok, íjászok, kocsihajtó) és a korabeli hadviselés fegyverei, hanem vallanak az egységesülő birodalom működéséről, a mindennapi életről és a kormányzásról is.

Az első kínai császár halála után néhány évvel dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. Az őt követő Han- dinasztia felemelkedését és a császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. II. század közepe) válogatott tárgyanyaga a kiállítás záróegységében. A hatodik Han uralkodó, Csing császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódását tárják elénk, hanem a birodalom mindennapi működésébe (pénzek, mértékek, gazdaság) is bepillantást engednek. A kiállítás nem zárul le az első kínai császár halálával; a kínai civilizáció történetét egészen a Han-dinasztia végéig, a Kr. u. III. század elejéig követhetik nyomon a látogatók.

A kiállítás válogatott régészeti anyaga segítségével feltárul Kína dinasztikus történelmének meghatározó korszaka, a Kínai Császárság megszületésének, kiépülésének és intézményesülésének több évszázada. Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Jangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga.

Kísérőkiállításként A Nagy Falon innen és túl – Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai nyílik a Michelangelo-teremben. Magyarországon már a két világháború között különös gonddal gyűjtötték a Kína északi határán élt ókori népek tárgyanyagát, melyek közül megkülönböztetett figyelem övezte az ázsiai hunokhoz kapcsolódó emlékeket. Az érdeklődés elsősorban abból fakadt, hogy a kínai forrásokból ismert hsziungnuk és az ázsiai hunok azonosítása a XX. század elején éppen Stein Aurél- ásatásai és régészeti leleteinek publikálása nyomán vált tudományosan alátámaszthatóvá. A Kárpát-­medence régészeti anyaga számos kapcsolódási pontot kínált a Nagy Fal mentén előkerült tárgyakhoz.

Kína északi határai mentén mintegy háromezer kilométer hosszan (hozzávetőleg a Moszkva-Párizs távolság) számos nomád nép élt a Kr. e. I. évezredben. Kínába való betöréseik megakadályozására építették ki a Nagy Fal védelmi rendszerét, amely sok helyütt egymással párhuzamosan futó védművek sorozataként készült el. Kína első császára, Csin Si Huangti volt az, aki a Kr. e. III. század végén a falakat összefüggő védművé építette.

A kiállítás az ókori Kína északi határán élő, nomádok lakta terület számos kínai hatást is magába olvasztó művészetét, meghatározó emlékeit, az ún. ordoszi bronzokat mutatja be széles történeti és művészeti összefüggésben. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében lévő változatos tárgyanyag közel háromszáz darabja öt nagyobb tematikus egységre oszlik: ruhaveretek és övdíszek, fegyverek, használati tárgyak, valamint igen változatos lószerszámveretek és kocsidíszek. A kiállítás kurátora Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, asszisztense: Bagi Judit. Főtámogató az MBH Bank, a zártkörű megnyitó holnap 15 órakor kezdődik a Városligetben.