Díszpolgárok az Akadémián
Karácsony Gergely főpolgármester a főváros napján, Budapest egyesítésének 152. évfordulóján délelőtt átadta Budapest díszpolgári címeit. A Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti Dísztermében tartott ünnepségen Egressy Rita fényképezett.
Díszpolgár lett Lányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace-címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író és Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, aki később veszi át az oklevelet és aranyérmet. Posztumusz díjazott lett Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató és Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár, építészmérnök.
Karácsony Gergely az új díszpolgárokat méltatva arról beszélt, hogy a kitüntetésnek megfelelő londoni elismerés elnevezése freeman. – Ott a legkiválóbbakat szabad embernek nevezik. Budapest, ez a szabadságához dacosan ragaszkodó város, a legmagasabb kitüntetésével fejezi ki háláját és hódolatát szabad embereinek – fogalmazott kiemelve: Budapest 152 éve az egyesítésről szól, nemcsak Óbuda, Buda és Pest, majd a további huszonhárom település egyesítéséről, hanem emberek, kultúrák, hitek, remények és esélyek összekapcsolásáról. Az ehhez való hozzájárulást köszöni meg a város a díszpolgári címek mellett a Pro Urbe Budapest és Budapestért-díjakkal – mutatott rá.
Mivel az idén 200 éves MTA a székházában látta vendégül a fővárosi ünnepséget, elmondta: az Akadémiát összekapcsolja Budapesttel a közösen megélt történelmi idő mellett a saját határait felülmúló felelősség. Ebből sok más mellett, a tudomány és a tudósok tisztelete, továbbá manapság egyre fontosabban a tudományhoz és a tudáshoz való ragaszkodás is következik. Ragaszkodás a kritikus szemlélethez, a tényeken megalapozott gondolatmenethez, a szellemi szabadság és nyitottság hagyományához – hangsúlyozta hozzátéve, abban a korban különösképp, amikor a technológia fetisizmus és a politikai populizmus kárhoztatja a tudásért és a tudomány autonómiájáért küzdőket.
A világ és benne Magyarország egy sor nyomasztó kérdéssel néz farkasszemet. Mindannyian szeretnénk ezekre megnyugtató, egyszerű válaszokat. A véleménybuborékba zárt politika szépen szállítja is ezeket, de a bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Az egyszerű válaszok jó eséllyel rosszak, és ezekből következhet például az utódjainkat veszélyeztető kizsigerelése a Földnek, a bennünket is veszélybe sodró oltásellenesség és hogy képtelenné válunk a miénktől eltérő vélemények meghallgatására – emelte ki Karácsony Gergely. Mindez szerinte az együttéléshez szükséges bizalom sorvadásához vezet, amelyből a demokrácia intézményeinek és feltételeinek leépülése következik, ajtót nyitva az önkénynek. Közölte: a Fővárosi Közgyűlésnek javaslatot tesz arra, hogy Budapest csatlakozzon az MTA kezdeményezéséhez, a Tudománybarát Települések Mozgalmához!
Karácsony Gergely kiemelte azt is, az ünnepelteket – az MTA-t, Budapestet és a díjazottakat – összeköti az autonómia, az önmagunk kormányzásának igénye. – Hiszen csupa független, az önrendelkezésére büszke, a szabadságát a közösség javára gyakorló polgárt és intézményt ünneplünk ma – fogalmazott, majd úgy folytatta: legyen ez a mai nap az autonómia ünnepe, azé a felismerésé, hogy nem a sokaság, hanem a lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat. Éljen a büszke és szabad, autonóm Budapest, és annak minden büszke és szabad polgára, közössége és intézménye! Isten éltesse a nemzet fővárosát, boldog születésnapot, Budapest! – zárta beszédét a főpolgármester.
Freund Tamás, az MTA elnöke nyitóbeszédében elmondta: Karácsony Gergelynek írott levelében kérte, hogy a főváros is csatlakozzon mozgalmukhoz. Az idők folyamán a városvezetők sokat tettek azért, hogy Budapest mind a magyar tudomány, mind az MTA támogatójaként, barátjaként legyen elismerhető – jegyezte meg hozzátéve, ha a Fővárosi Közgyűlés a mozgalomhoz való csatlakozás mellett dönt, akkor kész Budapestnek az MTA Honoris Causa Tudománybarát Település elismerést adományozni. Ezzel egy kérés is párosul, mégpedig az, hogy egy méltó helyen és alkalommal a főváros vezetőivel közösen ültessék el a Magyar Tudomány Fáját!
Az ünnepségen átadták a Pro Urbe Budapest díjat is. Elismerést kapott Can Togay író, filmrendező, médiaművész, a Fonó Budai Zeneház, a Kaláka együttes, Locsmándi Gábor okleveles építészmérnök, várostervező, nyugalmazott egyetemi docens, az MTA, Szabó György, a ferencvárosi Trafó Kortárs Művészetek Háza alapító igazgatója, valamint Tatár György filozófus. Az elismerés posztumusz díjazottja Gerőcs László matematikatanár lett.
Budapestért-díjat kapott Auguszt József Elemér cukrászmester, Babiczky Tibor költő, a Bikás Park Streetball közösség, Biró Lajos chef, Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője, Gulyás András nyugalmazott angolai és portugáliai nagykövet, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, Hatos Pál történész, a Heti Betevő Egyesület, Lábán Katalin, az RS9 Színház alapítója, Lakatos Bertalanné, A Város Mindenkié csoport tagja, valamint Winkler Nóra kulturális szakember.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17-e annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.
















































